Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-39
216 39. országos ülés június 30. 1869. TŐI. Ezt értette, illetőleg értette félre a t. képviselő ur. (Ugy van! jobb felől.) Azt mondja továbbá, az osztrákok előbbre vannak e tekintetben, az osztrákoknak e jog már meg van adva külön törvényben. Ez igaz is; de meg lesz nekünk is, ha nem méltóztatnak ott túl mindig akadályozni a törvényhozás menetét. (Helyeslés jolb felől.) T. ház! Az mondatik továbbá, és ez a legerősebb érv, a mit itt ezen oldalról hallottam felhozni, hogy e törvényjavaslat a birói függést hozza be. Ez erős vád, kivált miután mi ellenkezőleg azt hiszszük, hogy a birói függetlenséget alapítjuk meg. Tehát az mondatik, hogy a bírói függőséget hozzuk be, és ezen állítás mellett egy érv hozatik fel, az t. i., hogy az előléptetés a hivatalnokot a miniszter kezébe adja. T. ház! Ez áll a választott bírákra nézve is. Vagy talán azt mondjuk, hogy a megyei választott bírák, akár szolgabirák, akár alispánok azok, olyanok: a kiknek nincs ambitiójok, kik nem kivannak királyi táblai ülnökök vagy septemvirek lenni ? (Jobb felől derültség, bal felől zaj). Ezen ellenvetés tehát semmit sem nyom, mert ez a választott bírák ellenében is áll. Azt monda továbbá Várady Gábor kéjíviselő ur, hogy ezen törvényjavaslat hasonlít a trójai fa lóhoz, a mely a bureaucratia hadait viszi a megyébe. Elfogadom az összehasonlítást, viszünk be valamit, de nem a bureaucratiát, hanem szakértő, szorgalmas bírákat, (Ellenmondás a bal oldalon. Ugy van ! jobb jelöl) a kik elejét veendik azon rendetlenségeknek, a melyek most tapasztalhatók. (Zajos helyeslés a jobb oldalon,ellenmondás bal felől.) Különben, t. ház! noblesse obiige, és így én is egy összehasonlítást teszek. A t. képviselő ur az antik világot vette igénybe, én nem megyek oly messze, én a félhold világát fogom igénybe venni. Nekem ugy tetszik, hogy a bal oldal oly nagy ragaszkodása a megyékhez hasonlít a jámbor muzulmánok ragaszkodásához a korán irányában. Mert azok azt hiszik, hogy a korán a bölcseségnek, az erénynek quint-essentiáját foglalja magában; a t. baloldal pedig azt hiszi, hogy a megyében foglaltatik minden bölcsességnek és jóságnak összege. (Derültség jobbról.) Hasonlít azonban a baloldal ama bizonyos kaliffához is, a ki midőn az Alexandriai könyvtárt felgyújtatni rendelé, azt monda, hogy vagy benne van a koránban az, a mi e könyvtárban foglaltatik, és akkor ez felesleges; vagy nincs benne, s akkor bizonynyal rósz. így a bal oldal is azt tartja, hogy vagy úgyis megvan a megyében az, a mi fölött most tanácskozunk és akkor fölösleges; vagy pedig nincs benne és akkor rósz. (Derültség.) Az mondatik még, (Halljuk!) miért siettetjük ezen törvénynek elfogadását, hiszen ugy sem lehet azt mindjárt életbe léptetni. T. ház! ha azt akarjuk, hogy életbe léjéén e törvény, meg kell azt hozni: fogadjuk el az elsőt és majd jőni fog a többi. Ez az érv tehát nem nyom semmit. Végre még azt mondja, hogy balítélet az, miszerint a nép le fog mondani biróválasztási jogáról. Tisztelt ház! a nép nem választja a bírákat, hanem választja a bírákat és a megyei tisztviselőket a bizottmány, ahhoz pedig — mint tudjuk — a népnek semmi köze, ós ha meg is méltóztatnak ujitani ezen bizottmányokat, akkor is nem a nép fog választani, hanem fog a megyei szűkebb bizottmány. (Zaj a bal oldalon. Halljuk! Elnök csenget.) En nrystifieatiónak tekintem, ha valaki azt mondja, hogy nálunk a nép választja a bírákat: mert választja a bizottmány, és a bizottmányban néhány ember, nem pedig a nép. (Ugy van! jobbról.) Más részről feledjük, t. ház! hogy a mi kormányunk is választásnak az eredménye! Hát a mi kormányunk nem gyökerezik a népben? feledjük mi azt, hogy kormányunk a parlamentnek kifolyása, a parlament pedig a népé ? Hát több bizalmat érdemel a megyei bizottmány, mint az összes nép bizalmát bíró parlament? (Elénk helyeslés jobbról.) Nagy gyengeségnek tartom megfeledkezni kormányunk eredetéről. Mindig azt hiszik, hogy a régi kormány van előttünk, azon nemzetietlen, és azért, mert kormány, ellene bizalmatlanságot szavaznak. (Helyeslés jobbról.) Ily eljárással nem fogjuk a magyar államot megalapítani, ily érzelmekkel nem fogjuk a magyar nemzet függetlenségét biztosítani. (Helyeslés a jobb oldalon.) Még csak néhány észrevételt. (Halljuk! halljuk !) Tisza Kálmán képviselő ur azt monda, hog} r ha minden kellőképen rendeztetik, akkor a választott bíró is oly jó lesz, mint a kinevezett. Meglehet, csak azt tartom, hogy a megyében nem lehet mindent ugy rendezni, a mint kellene, itt van a baj, ebben sarkallik a nehézség. Biztosítékot kell az iránt szerezni, hogy szakképzett egyének alkalmaztassanak : ebben fekszik az egész súlypont. En megint nem folyamodhatom a jövőhöz érvekért, mert a jövőt nem ismerem, hanem a múltból merített tajmsztal ás nyomán mondhatom, hogy a megyékben szakképzettségi birák nem találhatók. A megyéket az utolsó választások egész seregével ajándékozták meg a fattyujogászoknak. Tudok megyéket, hol roppant többségben oby birák jutottak a választás utján a birói székbe, kik mindenhez inkább értenek, mint a törvénykezéshez, tudok megyéket, hol húsz szolgabíró közöl
