Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-38
38. országos ütés június 28. 1869. ]gg ban letett elveket tanulmányozhattuk. (Helyeslés bal felől.) Csáky Tivadar gr.: T. ház! Én pártolom az előttünk fekvő javaslatot, és midőn ezt teszem, nem osztozom Várady Gábor nagyon érdemes képviviselő azon aggodalmában, mintha ezen törvényjavaslat elfogadásával a harmóniát szakitanók meg közéletünkben. En az ódon megyei rendszer és a fenálló parlamentalis kormányforma közt inkább disharmoniát látok, mint harmóniát, s azért azt hiszem, midőn a megyerendszerhez nyulunk, inkább a szükséges harmónia helyre állításán, mint megszakításán dolgozunk. (Helyeslés jobb felől.) Hallottam fölemlíteni, hogy a nép nehezen fogna megválni a birói megválasztás jogától. Ámbár meg kell jegyeznem, hogy a nép ezen jogot, tettleg, jelenben sem gyakorolja, még is meg akarom engedni, hogy ez igy van: annyi azonban bizonyos, hogy ezen nép sóvárog mindenütt rendezett igazságszolgáltatás után, és hogy e tekintetben nem egy helyütt hallhatni e hazában, hogy jobban voltunk a német alatt; azért sürgetősnek tartom és szükségesnek a reformot és üdvözlőm e téren nagyon tisztelt igazságügyminiszter urat annyival is inkább, mert e törvényjavaslat által a megyei rendszer korszerű átalakításának alapját is letéve látom. (Helyeslés a jobb oldalon.) Hosszas elmélkedésbe bocsátkozni a jelen törvényjavaslat felett nem szándékozom, csakis néhány észrevételre szorítkozom a t. ház kegyes engedelmével. (Halljuk!) Megvallom, magam is jobban szerettem volna, hogyha a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat is előttünk állna már. valamint örülnék annak is, hogy ha összes reformkérdéseinknek szerves rendszere ösmerve és tárva volna előttünk; és hogy ez nem igy van, azt leginkább sajnálom, mióta szerencsés valék Székesfehérvár érdemes képviselőjének dús ékesszólását figyelemmel végig hallgathatni. Az érdemes képviselő ur de rebus omnibus et quibusdam aliis méltóztatott nagyon tanulságos értekezletet tartani. Allamtörvényszék, egyes vagy kettős kamararendszer, főrendi ház, megye, községszervezés és más egyéb reformkérdések nemcsak felemlítve lettek általa; de — ha azon kifejezést szabad használnom — rendszeres zavarban meg is oldva. (Derültség*) A t. képviselő ur most az egyszer vegytani konyháján oly úgynevezett melange-t méltóztatott készíteni, savval frisitő gyanánt a t. háznak szolgálni, melyet ugy hiszem, a magyar gyomor nagyon nehezen volna képes megemésztem, bár mennyire reforméhes is. A t. képviselő ur hozott fel mégis előadásában egy tárgyat, a nélkül hogy érdemesnek tartotta volna a megoldást is hozzátenni. Ez pedig nagyon fontos tárgy: t. i. a kisebbségek képviselete. Talán nem szükséges, hogy figyelmeztessem a t. képviselő urat, hogy ezen kényes kérdéssel ő előtte már több állambölcs foglalkozott, nevezetesen Girardin Emil, ki 30 év óta hijába keresi ezen problémának praktikus megoldását: pedig, megjegyzem, Girardint barátai universalis lángésznek tartják. A t. képviselő ur ezen tárgyról, oly határozottan, oly biztosan szólott, hogy azt gyanitám, ő ezen probléma megoldását feltalálta, s azt hiszem, nagy szolgálatot tenne az emberiségnek, ha azt közzétenni szíveskednék, és úgy hiszem, a t. minisztérium, melynek egyes tagjait Jókai barátom szombaton oly atyailag méltóztatott admoneálni, szívesen kiadná a képviselő urnák ezen találmányára a kiváltságos szabadalmat. (Derültség.) Bocsánatot kérek ezen eltérésért: most felveszem beszédem fonalát. Azt mondám, jobban szerettem volna magam is, ha a törvényhatóságok rendezéséről szóló javaslatt is előttünk volna; de azért, hogy, mert az idő rövidsége, vagy a munka halmaza, vagy, ha ugy tetszik ezen oldalon, a kormány taktikája csak egy reformkérdést hozott egyszerre a t. ház elé: abban, mondom, okot annak visszautasítására vagy elhalasztására még nem találok. Fő érv, mely e törvényjavaslat elhalasztása mellett felhozatott, az, hogy azon törvényjavaslatot a megyék rendezéséről szóló törvényjavaslat nélkül sikeresen tárgyalni nem lehet. Megvallom, ezen nézetet nem vallom. A megyék jogköre oly fontos kérdés, hogy azt hiszem, e tekintetben mindenkinek tisztában kell lenni magával, a ki pedig eddig határozott fogalmat e kérdés felől nem volt képes szerezni, bizonyára nem szerzend egynéhány hó alatt sem, ha mindjárt el is halasztanók a tárgyalást. Igen is. mindenkinek tudnia kell: el akarja-e venni a törvénjdratóságoktól a birák választása jogát és a bíráskodást, vagy nem 1 ? A ki el akarja venni, az a törvényjavaslat mellett, a ki nem, az ellene szavazhat, a nélkül, hogy szüksége volna arra. hogy a megyék jövő politikai szervezetének minden részletét ösmerné. (Helyeslés jobb felől.) Az is felhozatott, hogy nyújtsunk alkalmat a közvéleinéirynek tájékozásra és nyilatkozásra. Oly elvkérdés forog itt fen, melyről évek, de sőt évtizedek óta minden politikus gondolkozik, s a melylyel minden politikus foglalkozik; ugy hiszem tehát, hogy tájékozva e fontos elvkérdés fölött minden ember lehet és van is. A mi pedig a közvélemény nyilatkozatát illeti : az, nézetem szerint, csak két alakban történhetik: t. i. vagy a jelenleg fenálló törvényhatóságok ódon szervezetű bizottmányai által, vagy 91*
