Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-38

160 38. országos ülés június 28. 1869. Ezen jellemének megfelelőleg, alkotta a nemzet politikai institutióit is. Ennek felel meg municipalis szervezetünk; ezek azon számtalan apró körök, melyekben az egyén érvényesíthette magát. És hová törekednek önök? Épen oda, hogy ezen apró körökből egy nagy kört alkossanak, ismét ugyanazon hibából, vagy ha akarják, nemzeti jó tulajdonságból, mert ezen nagy körben önmagukat akarják majd leginkább érvényesíteni, és saját ambitiójuktól kápráztatva, nem látják azon veszélyt, melybe ez utón belé fog jutni e nemzet. (Helyeslés a bal oldalon.) Önök azt hirdetik, hogy mi a haladást nem akarjuk, sőt hátráltatjuk, és önök a haladás emberei; mi vagyunk azok a régi pecsovicsok, mi akarjuk fentartani a vármegyékkel nem tudom a miféle komitats-wirtschaftot; önök pedig fel vannak emelkedve az euroj^ai színvonal magaslatára, és a reformot akarják, a kor igényeinek megfelelően, érvényesíteni; sőt az igen t. cultusminiszter ur jónak látta—bár azt monda : nem czéloz senkire — minket egyenesen a reactióval vádolni. Már, t. ház, igen sajátságosan hangzik ezen vád, és legkevésbé vártam volna épen oly oldalról , melyről azt tapasztaltam, hogy midőn a vallások jogegyenlőségéről beszéltünk, midőn a polgári házasságot említettük: szintén borsódzott sokaknak a háta. Hogy azon oldal vádol a reactióra törekvéssel, mely a szent székeket a 19-ik század második felében megerősítette, melynek aegise alatt — az ország világos törvényei ellenében — a Jezsuiták mindinkább terjeszkednek: ezt valóban csodálom; (Igaz! a hal oldalon) de múlik csodálkozásom akkor, ha a jelen minisztériumnak legszabadelvübbnek hirdetett és egyedül demokratának ismert férfia e napokban a felsőházról nyilatkozván, ezeket mondja (Olvassa) : „Alkotmányos törvényhozásunk a korábbi rendi képviselet helyébe a népképviselet elvét ülteté. De ezen elv maiglan is csak az alsóház alakulásánál nyert érvényt, mig a felsőház főrendi szervezete még most is a régi előjogok alapján nyugszik. Es hogy ezen elvi ellentét eddig nyomtalanul sikamlott át a gyakorlati élet mezején, azt bizonyosan nem az intézménynek köszönhetjük, hanem azon emelkedett hazafiságnak és bölcseségnek, mely a felsőház mai tagjainak tulajdona és személyes érdeme." (Ellenmondás hal felől.) En ezen kérdést nem fejtegetem tovább, mert keserű nem akarok lenni, bár arra sokat lehetne mondani. Hanem ha még arra is gondolok, hogy ugyanezen tagja a kormánynak legközelebb alkalmat adott a szólásszabadság megtámadására túlságos érzékenységével, (Közbekiáltások jobbról: Nem adott! balról: De igen!) ismétlem; alkalmat adott a szólásszabadság korlátozását czélzó Gajzágó-féle indítványra túlságos érzelgésével, és csak Deák Ferencz bölcsesége és hű barátainak előrelátása mellőztette el a háztól azon szeplőt, hogy valaha ilyesmit kimondjon. (Igaz! balról.) Valóban igen csodálkozom, hogy ránk akarja sütni a jobb oldal a pecsovics nevet, holott, ha visszaemlékezem a múltra, azt mondhatom, hogy az ő pártja az 1861-iki országgyűlésen a régi Metternieh-féle politika követőiből itt mintegy 16, az 1865-iki országgyűlésen pedig mintegy 30 tagot számlált; most pedig azt hallani:hogy a Deákpárt leszavazza már Deákot is, és az önök fő szószólói ugyanazon egyének, kik régóta e politikát követik. (Helyeslés bal felől. Nem igaz! jobb felől.) Tessék megczáfolni. T. képviselőház! En ez oldalon nem hallottam senkitől azt mondani, hogy mi nem akarjuk újra szervezni a bíróságokat; senkisem mondotta azt, hogy meg akarjuk tartani a megyét, ugy, a mint az most van; a provisorius alakzatot roszalja mindenki; senkisem mondotta, hogy vissza akarjuk állítani az 1848. előtti arisztokratikus intézményeket; hanem önöktől, kiknek kezében a hatalom, akarjuk hallani, mily megyét akarnak hát? Mert mint nesze jár, a népképviselet helyett, holmi Interessen-Vertretungot, holmi cast-rendszert akarnak önök: mig mi a nép képviseletből kiinduló és arra épített megyéket akarjuk. Kívánjuk kézzel foghatólag látni, mit akarnak ? hogy megnyugodhassunk abban, a mit jelenleg mivelnek. Azt mondotta a tisztelt igazságügyminiszter ur, hogy sajnos azt vélnünk, hogy a minisztérium centralisatióra törekszik. De hiszen ide mutat maga az ő általa beterjesztett törvényjavaslat is, mely szerint nemcsak a bírákat, hanem a legutolsó szolgát is a miniszter nevezi ki. Ha figyelembe veszszük, mi történik az országban 1 mik történtek a választások alatt,hogy p. o. egy vasúti főhivatalnoknak szemrehányás tétetett azért, hogy az ő 80 hivatalnoka közöl csak 50 szavazott a kormányjelölt mellett, és nem elégedtek meg azzal, hogy a 30-at rábírta, hogy nem mert szavazni ; mikor az történik, hogy kineveznek hivatalnokokat, kik a társadalom minden rétegeibe beavatkoznak, ha ekkor azt mondják, hogy centralisatióra nem törekesznek, ezt valóban nem értem. Hisz nem mondjuk apodictice, legalább én nem mondom, hogy a bírák kinevezésére a kormánynak semmi befolyása ne legyen. Követelem én is, hogy a biró kellő qualificatióval birjon, hogy független legyen ; de követelem, hogy legyen független minden irányban.