Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-38

38. országos ülés június 28. 1869. ] g g eredetét, meg van a végrehajtó hatalomnak is annyi befolyása, a mennyi a kölcsönös összeköttetés fentartására szükséges. Nekem tehát nézetem az, hogy igen is, el kell választani nekünk is a most szóban forgó két hatalmat, a végrehajtó és a bírósági hatalmat egymástól; de ez elválasztást nem szabad annyira vinni, hogy meg ne feleljen a gyakorlati élet követelményeinek, és másodszor az egyéni szabadság ne nyerhessen a független bírónál menedéket a végrehajtó hatalom üldözései ellen. (Helyeslés a hal oldalon.) Az is hozatott elő, hogy nagyon helyes e törvény javaslatban, hogy birófr a pártoskodó megye választása helyett a minden párt felett álló király nevez ki, a miniszter ellenjegyzése mellett. Szépen hangzik, igaz is lehetne, ha valaki felállíthatná, hogy azon miniszter, a kié mégis a fő szerep ezen kinevezés lényegében — mert hisz neki nem csak joga, de kötelessége megtagadni aláirását oly kinevezéstől, melyet rosznak tart — ha, mondom, be lehetne bizonyítani, hogy a miniszter lehet más, mint pártember, és nagyon is pártember. Parlamenti kormányforma mellett azt hiszem, ezt senki bebizonyítani nem fogja — ha nem szólunk is az átalános emberi tulajdonokról. Es mig egyikmásik megyei notabilitásnak, kinek bűnei itt oly rettentőn előadatnak, legfeljebb momentán kis érdeke lehet abban, hogy részrehajlólag járjon el: ama miniszternek, mint pártfőnek, kinek mint ilyennek existentiája a párt megtartásától függ, még sokkal nagyobb érdeke van párt szempontból indulni ki, és sokkal nehezebb kikerülnie, hogy ez ne történjék. Egy nagy érv hozatott fel mind az osztályokban, mind itt, épen ma, ha jól emlékszem, az előttem szólt képviselő ur által: hogy mikép lehessen a miniszter felelős akkor, ha a hiró választatik? Ez is meglehetős érvnek látszik, kivált azokra nézve, kik azt tartják, hogy a biró visszaéléseiért ne a biró legyen felelős, hanem a miniszter. De ez esetben is, ha közelebbről nézzük, semmi súlylyal nem bir: mert ugyan kérdem : ha nem lehet felelős a biró választásaért: hogy lehessen egy jövő miniszter felelős azon kinevezésekért, melyeket a mostani miniszter tett ? Ez, gondolom, a kinevezés esetében legalább is oly képtelenség, mint a választás esetében. (Elénk helyeslés a bal oldalon.) Es most, mielőtt beszédemet bevégezném, (Halljuk! Halljuk!) még Horváth Mihály t. képviselő ür beszédére van pár észrevételem. Először is köszönetet szavazok neki, köszönetet szavazok azon nyíltságáért, melylyel megmondotta, hogy midőn önök, mert nagy tetszéssel találkozott e mondata, azért mondom többes számban — hogy midőn önök, a megyéket illetőleg, reformokról szólnak, akkor jogesonkitást értenek. Különben azt is mondotta, hogy a megyei igazságszolgáltatás miatt lettünk mi nem egyszer gúny tárgyaivá a külföldön, és hogy a megyei igazságszolgáltatás rontotta le hitelünket mely még csak most két év óta kezd egy kissé javulni, és Európa csak azért kezd bizni bennünk, csak azért emelkedik hitelünk, mert hiszi, hogy gyökeresen átalakitandjuk törvénykezésünket ! Hogy miért lett gúny tárgya Magyarország nem egyszer, azt tartom — ha meggondoljuk — gony tárgya lett nem egyszer azért, mert ellenségei czélszerünek tartották, gúny tárgyává tenni, ugy mint most saját fiai czélszerünek tartják az ellenségei által kitalált modort magukévá tenni. (Elérik helyeslés bal felől.) Ki tagadná, sok okot adott igazságszolgáltatásunk arra, hogy megróvassék, sok okot arra, hogy hitelünk megingatva legyen. De azt kérdem: a legnagyobb megtámadások mely időben állottak elő? Én ugy tudom, akkor, midőn választott biró egy sem volt. (Helyeslés a bal oldalon.) De tovább kérdem : épen a hitelre nézve minő bíróságok birnak a legnagyobb fontossággal ? En azt hiszem, a váltótörvényszékek, ezek pedig soha választás alá nem jöttek Magyarországban. Es kérdem: ha most két év óta hitelünk gyarapszik, vajon lehetne-e azt mondani, hogy a választás az oka, a miért nem bizik bennünk a külföld, és nincs hitelünk, midőn épen azon két év óta, mely óta választott bíráink vannak, gyarapszik hitelünk ? Nem akarom mondani, hogy azért gyarapszik hitelünk, mert vannak választott bíráink: ez nem lenne egészen correct ; de annyit mégis merek mondani, hogy ha a külföld bizalmával, melyet a kiegyezés óta tanúsított, megajándékozott, ha a bizalom fő akadálya a bíróságok választása volna, e bizalmat rögtön megvonta volna tőlünk, midőn látta, hogy első teendőnk is az volt, hogy az előbb kinevezett bírákat választott bírákkal helyettesítsük. (Helyeslés bal felől.) Azt is mondja a t. képviselő ur, hogy a birák állandósítása még roszabbá tenné a választás bajait, Ez érv — ha és a mennyiben áll — nem bizonyíthat a választás ellen, hanem bizonyítaná átalában véve az állandósítás ellen: akár választva, akár kinevezve leg3"en a bíróság. Mert, ha csak nem méltóztatnak azon hitből, azon általam jelzett balitéletből kiindulni, hogy a miniszter, és annak minden pártembere, aki valakit ajánl, csalhatatlan, akkor épen ugy megtörténhe'• tik és meg fog történni a kinevezésnél a rósz 20*