Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-37

140 37. országos ülés június 26. 1869. elv keresztül vitetett, az 1793-ik évi alkotmányba lelvették, hogy a felek minden egyes esetben magok választják birájokat. Nálunk is divato­zott ez az 1836. XIV. törvényezikk által beho­zott osztoztató bírósági eljárással, azonban magok a franeziák elszörnyedtek e bíróságoktól és mi is megelégeltük az osztoztató bíróságokat. Korszerűen akarjuk mi bíróságainkat szer­vezni, korszerű pedig az, mi a modern cultur­államokban ezélszerünek ismertetik el. Azért te­kintsünk szét ezen eulturállamokon, hogy a választásról mit tartanak. Ott van Francziaország. Francziaország minden kigondolható alkotmányformát kipróbált. Az 1791-i alkotmány szerint az alsóbb bíróságok bírái válasz­tattak bizonyos időre, a király csak oklevelet állí­tott ki. 1793-ban a convent a bíróságokat mind eltö­rölte és minden arrondissementban az úgynevezett „arbitres publics" lettek megválasztva egy évre, kik közöl minden egyes esetben a felek magoknak bírákat választottak, ha pedig valaki nem akart választani, akkor a békebiró nevezett ki részére, ezek nyilvánosan tárgyaltak, szavaztak és ítéletet hoztak, minden perorvoslat kizárásával és Bellot, egy hires franezia jogász azt mondja: hogy ezen bíróságoknál önkény, pártszenvedély, vesztegetés, boszú, döntöttek az ítéletek hozásánál; és annyira meggyűlölték a franeziák, hogy két év után meg kellett szüntetni, és a visszahatás oly kellemetlen volt, hogy a „Code de la procedure civile" alko­tásánál az arbitrage kedvezményben nem része­sült és nagyon korlátoltatott. 1795-ben behoza­tott egy rendes törvényszék, minden departe­mentban, a birák választattak öt évre; 1799-ben már élethossziglani választás fogadtatott el, és a feltörvényszékek hozattak be; az 1802-ki alkotmány szerint az első konzul nevezte ki az első bírósá­gok tagjait, a felső biróságok biráit pedig a consul candidatiójára a senátus. 1804-ben a csá­szár vette át a kinevezés jogát, 1814, 1815, 1830-ban a kinevezési rendszer meg lett tartva, s 1848-ban mikor a köztársaság megint beho­zatott, a köztársaság elnökére bízatott. Magok a franezia jogászok, a bírósági szervezetet kitű­nőnek mondják ós különösen hivatkozom itt Iiaymond Bordeura, ki azt mondja, hogy a tűz­próbát kiállotta, mert a politikai izgatások alatt, melyek a trónt elnyelték, diadallal áita ki a tűzpróbát és hogy politikai rázkodtatások köze^ pette is az igazságszolgáltatás menete nem lett megzavarva. (Helyeslés.) Menjünk át az Ejszakamerikai Államokra. Éjszak-Amerikában az uniói biróságok tagjai az el­nök által neveztetnek ki a senatus beleegyezésé­vel és pedig élethossziglan, azon hozzáadással, mint Angoloi'Szágban: „quamdiubene se gesserint." Elmozdittatásuk a senatus által azonban csak a szavazatok két harmadával történhetik és ezen törvényszékekről különösen a jogászok tanúsít­ják, hogy a legnagyobb tekintélylyel birnak, a birák a legjelesebb és legbecsületesebb egyének­ből állanak. Ezen jogintézmény az egyesült ál­lamok jogintézményének fénypontját képezi. Az egyes államokban szintén vannak helyi birósá­gok és ott részint kinevezés, részint választás van szokásban. Azonban ha tekintjük a mozgal­makat, mindinkább áttérnek a kinevezési rend­szerhez. New-Yorkban a birák választva lettek bizonyos időre. Azonban annyi igazságtalanság történt és követtetett el, hogy már 1866-ik évben átalánosan sürgettetett a reform, és e tekin­tetben különösen azt javasolták, hogy élethosz­sziglan választassanak meg, tán ez által a eorrup­tiónak elejét veszik. Azonban a közvélemény ez ellen is nagyon tiltakozott, az ily emberek el­mozdithatlanságától elborzadtak, és ime egy pár év előtt a kinevezési rendszer lett behozva : a kormányzó a senatus beleegyezésével aievezi ki a grófsági bírákat holtiglan. Massachusettsben szintén nagyon nevezetes mozgalom volt. Ott a kinevezési rendszer volt szokásban: a senatus nevezte ki a birákat, azonban 1853-ban az al­kotmány revisiója határoztatott el s egy 400 tagból álló convent választatott; a mely három havi érdekes tanácskozás után 8 pontban formu­lázta a revisiót. Ezen pontok közt különösen fel­hozatik az, hogy a birák jövőre választassanak, a mely pont 204 szavazattal 143 ellenében a conventben el lett fogadva. E pontok népszava­zás alá bocsáttattak és ime épen azon pont vé­gett, mely a választást akarta behozni, 64,000 szavazott 63,600 ellen, az egész revisio kérdése meg lett buktatva és elejtve, mert ugy okos­kodtak, hogy a polgárok jogaik biztosságát ha­talmuk és befolyásuk emelése miatt nem akarták koczkára tenni: minthogy f a kinevezett birák a legnagyobb közbecsülésben részesülnek. Laboulaye „Histoire des Etats-Unis" ezimü művében szintén felhozza, hogy több államban a szeszes-italok él­vezése meg volt tiltva és ime a birák választá­sánál capitulatiót kötöttek a választók a bírák­kal, hogy ezen törvényt ne alkalmazzák ; azért is Trollope nagyon jól mondja, hogy Amerikában is mindinkább meggyőződnek arról, hogy a bí­ráknak a nép általi választása rósz és épen azért az egyes államok az alkotmány revisiójá­nál mindinkább a helyes rendszerhez, azaz a kinevezési rendszerhez térnek át. T. Várady Gábor képviselő ur különösen felhozta, hogy helyes nézet, hogy a közigazgatás az igazságszolgáltatástól elválasztassék. Azonban hi­báztatta : hogy ezen törvényjavaslatban a határ­vonal nincsen meghatározva; továbbá hibáztatta, hogy a politikai jogok a biróságok védelme alá

Next

/
Thumbnails
Contents