Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-37

140 37. országos ülés június 26. 1869. elv keresztül vitetett, az 1793-ik évi alkotmányba lelvették, hogy a felek minden egyes esetben magok választják birájokat. Nálunk is divatozott ez az 1836. XIV. törvényezikk által behozott osztoztató bírósági eljárással, azonban magok a franeziák elszörnyedtek e bíróságoktól és mi is megelégeltük az osztoztató bíróságokat. Korszerűen akarjuk mi bíróságainkat szervezni, korszerű pedig az, mi a modern culturállamokban ezélszerünek ismertetik el. Azért tekintsünk szét ezen eulturállamokon, hogy a választásról mit tartanak. Ott van Francziaország. Francziaország minden kigondolható alkotmányformát kipróbált. Az 1791-i alkotmány szerint az alsóbb bíróságok bírái választattak bizonyos időre, a király csak oklevelet állított ki. 1793-ban a convent a bíróságokat mind eltörölte és minden arrondissementban az úgynevezett „arbitres publics" lettek megválasztva egy évre, kik közöl minden egyes esetben a felek magoknak bírákat választottak, ha pedig valaki nem akart választani, akkor a békebiró nevezett ki részére, ezek nyilvánosan tárgyaltak, szavaztak és ítéletet hoztak, minden perorvoslat kizárásával és Bellot, egy hires franezia jogász azt mondja: hogy ezen bíróságoknál önkény, pártszenvedély, vesztegetés, boszú, döntöttek az ítéletek hozásánál; és annyira meggyűlölték a franeziák, hogy két év után meg kellett szüntetni, és a visszahatás oly kellemetlen volt, hogy a „Code de la procedure civile" alkotásánál az arbitrage kedvezményben nem részesült és nagyon korlátoltatott. 1795-ben behozatott egy rendes törvényszék, minden departementban, a birák választattak öt évre; 1799-ben már élethossziglani választás fogadtatott el, és a feltörvényszékek hozattak be; az 1802-ki alkotmány szerint az első konzul nevezte ki az első bíróságok tagjait, a felső biróságok biráit pedig a consul candidatiójára a senátus. 1804-ben a császár vette át a kinevezés jogát, 1814, 1815, 1830-ban a kinevezési rendszer meg lett tartva, s 1848-ban mikor a köztársaság megint behozatott, a köztársaság elnökére bízatott. Magok a franezia jogászok, a bírósági szervezetet kitűnőnek mondják ós különösen hivatkozom itt Iiaymond Bordeura, ki azt mondja, hogy a tűzpróbát kiállotta, mert a politikai izgatások alatt, melyek a trónt elnyelték, diadallal áita ki a tűzpróbát és hogy politikai rázkodtatások köze^ pette is az igazságszolgáltatás menete nem lett megzavarva. (Helyeslés.) Menjünk át az Ejszakamerikai Államokra. Éjszak-Amerikában az uniói biróságok tagjai az elnök által neveztetnek ki a senatus beleegyezésével és pedig élethossziglan, azon hozzáadással, mint Angoloi'Szágban: „quamdiubene se gesserint." Elmozdittatásuk a senatus által azonban csak a szavazatok két harmadával történhetik és ezen törvényszékekről különösen a jogászok tanúsítják, hogy a legnagyobb tekintélylyel birnak, a birák a legjelesebb és legbecsületesebb egyénekből állanak. Ezen jogintézmény az egyesült államok jogintézményének fénypontját képezi. Az egyes államokban szintén vannak helyi biróságok és ott részint kinevezés, részint választás van szokásban. Azonban ha tekintjük a mozgalmakat, mindinkább áttérnek a kinevezési rendszerhez. New-Yorkban a birák választva lettek bizonyos időre. Azonban annyi igazságtalanság történt és követtetett el, hogy már 1866-ik évben átalánosan sürgettetett a reform, és e tekintetben különösen azt javasolták, hogy élethoszsziglan választassanak meg, tán ez által a eorruptiónak elejét veszik. Azonban a közvélemény ez ellen is nagyon tiltakozott, az ily emberek elmozdithatlanságától elborzadtak, és ime egy pár év előtt a kinevezési rendszer lett behozva : a kormányzó a senatus beleegyezésével aievezi ki a grófsági bírákat holtiglan. Massachusettsben szintén nagyon nevezetes mozgalom volt. Ott a kinevezési rendszer volt szokásban: a senatus nevezte ki a birákat, azonban 1853-ban az alkotmány revisiója határoztatott el s egy 400 tagból álló convent választatott; a mely három havi érdekes tanácskozás után 8 pontban formulázta a revisiót. Ezen pontok közt különösen felhozatik az, hogy a birák jövőre választassanak, a mely pont 204 szavazattal 143 ellenében a conventben el lett fogadva. E pontok népszavazás alá bocsáttattak és ime épen azon pont végett, mely a választást akarta behozni, 64,000 szavazott 63,600 ellen, az egész revisio kérdése meg lett buktatva és elejtve, mert ugy okoskodtak, hogy a polgárok jogaik biztosságát hatalmuk és befolyásuk emelése miatt nem akarták koczkára tenni: minthogy

f a kinevezett birák a legnagyobb közbecsülésben részesülnek. Laboulaye „Histoire des Etats-Unis" ezimü művében szintén felhozza, hogy több államban a szeszes-italok élvezése meg volt tiltva és ime a birák választásánál capitulatiót kötöttek a választók a bírákkal, hogy ezen törvényt ne alkalmazzák ; azért is Trollope nagyon jól mondja, hogy Amerikában is mindinkább meggyőződnek arról, hogy a bíráknak a nép általi választása rósz és épen azért az egyes államok az alkotmány revisiójánál mindinkább a helyes rendszerhez, azaz a kinevezési rendszerhez térnek át. T. Várady Gábor képviselő ur különösen felhozta, hogy helyes nézet, hogy a közigazgatás az igazságszolgáltatástól elválasztassék. Azonban hibáztatta : hogy ezen törvényjavaslatban a határvonal nincsen meghatározva; továbbá hibáztatta, hogy a politikai jogok a biróságok védelme alá