Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-37
37. országos ülés június 26. 1339. 137 figyelemre méltó: azt hiszem, mind oly alapok, mind oly elemek, metyeket nem kellene könyelmü kézzel felforgatni és eldobni, hanem igen nagy haszonnal lehetne a közügyek érdekében értékesíteni. Azonban önök nem voltak elég figyelemmel ezekre, midőn a gyökeres reformot tervezték ; önök egyátalán szakítani akartak hazánk múltjával. De hát mi az a jobb, a mit a megyei rendszer helyébe tenni szándékoznak? Mi az a panacea, mi az a reform, mely által a cultur-államok színvonalára szándékoznak önök hazánkat emelni? Nem egyéb, mint a központosítás, legmerevebb formájában. A központosítás, elméletileg tekintve, mely eredményeket szül: a felett tisztában vannak már ma Európa összes állambölcsei. Nekünk körünkben van szerencsénk tisztelni egyet, ki oly megczáfolhatlanul bizonyította be azt, hogy az a nemzetek erejének kifejtésére, a szabadságra nézve végeredményében mindig káros és veszedelmes, hogy ha lettek volna is talán valakinek e tekintetben kételyei, azokat tökéletesen eloszlatta. De mi, t. ház! a központosítást nem csak elméletileg tanulmányoztuk b. Eötvös József műveiből, hanem alkalmunk volt gyakorlatilag tanulmányozni; itt concrét alakban láttuk magunknál a központosítást a Baehrendszer és provisorium idejében. Ez mit jelenleg ismét visszahozni és életbe léptetni szándékoznak, mert ha a szőnyegen levő törvényjavaslatokat tekintjük, kénytelenek vagyunk meggyőződni, hogy azok nem egyebek, mint a Baehrendszer és provisorium uj kiadásai magyar paragraphusokban, mint tisztelt barátom Várady Gábor a felirati vita alkalmával monda, rósz magyar fordításban. Azt mondják önök, hogy jelenleg egészen más politikai körülmények között élünk, és hogy azon siralmas következések, melyeket a Bachés Sehmerling-féle közigazgatási és törvényhozási rendszer szült, jelenleg föl nem tételezhetők. De én azt hiszem, t. ház, hogy azért, mert jelenleg a Bachhuszárok szerepét majd magyar emberek foglalják el, nem kerülhetjük el, hogy amaz átkos rendszer következései be ne álljanak. Az lesz most is következése a kinevezési rendszernek, ami volt akkor, t. i. meg fogja honosítani hazánk fiai közt a csúszás-mászás, a eselszövények, agyarkodások bűneit, és lehetetlenné fogja tenni azt, hogy a rendelkezés alatt álló személyzetből az alkalmas egyének kellőleg megválasztassanak. A kaszt szellem, mely a mostani bíráknál és majd a politikai tisztviselőknél behozatni szándékoltatik, be fogja hozni azon politikai nihilismust is, mely uralkodott azon rendszer alatt. A bíró, mint KÍPV. H. NAPLÓ 18j-y II. majd a többi tisztviselő épen azon szabályoknál fogva, melyek a szőn} ? egen levő törvényjavaslatban le vannak téve, a legnagyobb függésben fog állani a felsőbbségtől, nevezetesen a minisztertől, egy szolgalelkü sereg fog állani a hatalom rendelkezésére s mind ez mételyezőleg fog hatni az egész nemzet erkölcsiségére. Mindezek következése épen ugy be fog állani most, mint beállott akkor, ama rendszerek alatt: mert nem hiszem, hogy oly nagy különbség legyen ember és ember közt, hogy a rendszer rósz következéseinek ellenállni képesek legyenek. Bámulattal kérdezzük: mi történhetett, hogy azok, kik még rövid pár évvel oly nagy barátai voltak a megyei automiának, kik ahhoz oly hű ragaszkodást mutattak, most egyszerre, igen rövid idő alatt, a központosítás, a burocratia előmozdítói és ajánlói lettek ? Hallottuk a túl oldalnak több szónokától ismételve felhozni azon érvet, hogy nekünk azért kell minélelőbb reformálni belszervezetünket, azért van szükségünk különösen jó bíróságokra, mivel ez nemzetközi kérdés, mivel ezzel nem csak magunknak, hanem a külföldnek is tartozunk. Igen nagy nyomaték helyeztetett ezen érvelésre. En azt hiszem, hogy tán ebben lehet feltalálni útmutatást: miként történhetett az, hogy a t. ház többsége ily gyökeres átváltoztáson ment keresztül ? Azt hiszem, midőn a külföldet említik, hogy midőn a külföldnek akarnak különösen kedveskedni Magyarország -bírósági rendezésével, a külföld alatt voltakép tán a birodalom másik felét értik. Nekünk azért kell igy nyakra főre praecipitálva átváltoztatnunk nemcsak bírósági szervezetünket, hanem ennek természetes következményéül majd összes közigazgatási szervezetünket is, mivel ezt ugy kívánja azon harmónia, azon egyöntetűség, melynek a birodalom két fele közt szükségképen fen kell állani. Ez által látom én egy részt kimagyarázva a t. ház eljárását, mely e tekintetben jelenleg itt követtetik. Legfőbb oka azonban az, hogy önök, uraim, a túlsó oldalon minden áron urai akarnak maradni a helyzetnek, és azért kívánják önök az uralmat lehető erősen központosítani kezökben, azért akarják annak minden gyeplőjét erősen összefogni, azért kívánják önök az intelligantia nagy részét épen a kinevezések által folyvást közvetlen függésben tartani, mivel attól félnek, hogy különben nem volnának képesek megtartani azon állást, melyet jelenleg mint uralkodó párt elfoglalnak ; mert önök a mint látszik, ugy vannak meggyőződve, hogy az önök nézetei az egyedül boldogító tan, a hazának boldogsága egyedül attól függ, hogy önök maradjanak a hatalom birtokában. (Felkiáltások jobbról: ügy van!) Nem akarom azon kérdést intézni önökhöz: 18
