Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-29
29. országos illés június 15. 1869. 7 tem, a kellő elővizsgálatot elrendeltem és a panaszok valósága esetében a hibások és bűnösök ellen a törvény szigorát fogom alkalmazni, (filénk helyeslés.) Egyéb intézkedések szükségét nem látván, ezúttal biztossá teszem ugy a t. interpelláló képviselő urat, mint az általam igen t. összes képviselőházat, hogy a magyar korona területét, egységét, szentesitett törvényeit és alkotmányát veszélyeztető bármi néven nevezendő reactionarius mozgalmakat és törekvéseket ö felsége kormánya tűrni nem fogja és előforduló esetekben azoknak meggátlására a legkeményebb szabályoknak alkalmazását, s elrendelését kötelességének fogja tartani. (Élénk helyeslés.) Császár Bálint: T. ház! A belügyminiszter ő nagyméltósága válaszával meg vagyok elégedve. Wenkcheim Béla b. belügyminiszter: Még egy tárgyam van, t. ház! (Halljuk!) Elnök: T. ház! Méltóztatik a belügyminiszter feleletét tudomásul venni? (Igen!) Tudomásul vétetik. Wenckheim Béla b. belügyminiszter: Kapp Gusztáv t. képviselő ur a Király föld ideiglenes szervezésére vonatkozó rendeletemre nézve szintén néhány kérdést intézett hozzám: bátor leszek ezekre következőleg válaszolni. (Halljuk!) Az első kérdés ekkép hangzik; „Minemű akadályok léteztek, hogy a szász nemzeti egyetem által törvényes jogosultságánál fogva készitett, és jóváhagyás végett a t. minisztériumhoz fölterjesztett szabály a királyföldi képviselő testületek szervezése és választása fölött a t. miniszter ur által meg nem erősittetet vagy legalább módosítás végett vissza nem küldetett?" Ezen kérdésre azt vagyok bátor kijelenteni, hogy a szász egyetemnek azon törvényes jogostiltságát én részemről el nem ismerhetem: mert itt községi, kerületi, hatósági rendezésről van szó, ez > u gy hiszem, az összes országot illeti, s igy a törvényhozás elé tartozik. (Helyeslés.) Másodszor a szász egyetem két rendbeli tervezetet terjesztett a kormányhoz a száz föld szervezésére nézve; egyet 1836-ban niebynek elfogadását annyira sürgette, és egyet 1868-ban tavaly, de mely két tervezet egymástól különbözik. De mindamellett e felterjesztett tervezeteket alapul vette a kormány, és csak ott tett változtatásokat, a hol azokot megváltoztatni czélszerüség tekintetéből szükséges volt, és pedig két változtatát tett, egyet a censusra nézve, egyet a választás módjára nézve. T. i. a szász egyetem azt hozta javaslatba, hogy azok legyenek választók, kik faluban hat frt., mezővárosban 8, Szebenben és Brassóban 20, más városokban 10 frtot fizetnek törzsadó fejében. Ezt elfogadhatónak nem véltem, hanem ezélszerünek tartottam a kivitel könyebbitése tekintetéből, miután sokféle eensus csak zavart idéz elő: addig, mig a törvény másképen nem rendelkezik, a képviselő választások alkalmával a már gyakorlatban levő eensus állapittassék meg. (Helyeslés.) A választási módozatra nézve pedig, miután a szász egyetem a másodfokú, vagyis indirect választást hozta javaslatba, én czélszerűbbnek tartottam a direct választást alkalmaztatni. A szász egyetem t. i. a széki és vidéki képviselő testületek megválasztását a községi képviselő testületek által, nsm pedig direet választás utján, javasolta megalakittatni, ezt pedig annál kevésbbé lehetne elfogadni, miután a kormány az ideiglelenes szabályzás alkalmából a szász egyetemhez küldendő követekre nézve elfogadta az egyetem azon egyik javaslatát, hogy azon követek a kerületi képviselő testületek által választassanak. Ha tehát elfogadtatott volna a másik indirect választás is, akkor a szász egyetemhez küldendő képviselők, három fokú választás alá estek volna, mi elfogadható egyátalában nem volt. Ennélfogva eltérés a szász proposiótól csak két pontban történt, t. i. censusra és a direct választásra nézve, melyet a kormány megállapított és mely a hazai törvényekkel és törvényes gyakorlattal is leginkább összefér. (Helyeslés jobb felől.) A második kérdés, melyet a képviselő ur hozzám intézni méltóztatott, igy hangzik: „Mily körülmények indították a t. belügyminisztert arra, hogy az illetők kihallgatását mellőzve az érintett ideiglenes szabályzatot kibocsátatni méltóztatott, mely szabályzat az egyetemi szabálynak lényegesebb pontjaitól annyira eltér, a tisztviselők uj választását bizonyára nem a hivataloskodás előnyére oly módon elrendeli, és a választási jogot a legkorlátlanabb kormányi kijelölési jog által oly szűk határba szabja?" Erre azt vagyok bátor válaszolni, hogy az 1868. XLIII. t. czikk 10. §. azt rendeli, hogy a Királyföld szervezésére nézve az illetők meghallgatásával minél előbb törvényjavaslat terjesztessék elő, addig is ideiglenes szabályokat adjon ki a kormány. Ennél fogva az illetők meghallgatása inkább a törvényjavaslat készítésére, mint az ideiglenes szabályok kiadására vonatkozik. Mindamellett igyekeztem, mielőtt az ideiglenes szabályzatot kibocsájtottam, a Királyföld viszonyairól magamnak tájékozást szerezni. Alapul elfogadtam a szász universitás tervezetét, kikértem a szászföldön lakók véleményét. Hogy azokat nem kérdeztem meg, a kik a most elavult rendszer barátai, az igen természetes, mert ezektől a kellő felvilágosítást nem kaphattam volna; hanem kikértem azok véleményét, a kik a mostani kor szellemét és kiválmait felfogják, és a képviseleti
