Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-37
37. országos ülés június 26. 1869. jgj liberális megyei reformmal lépne a ház elé, akkor az ellenzék minden szabadelvű elemét nmga mellett és az ultra conservativeket mind maga ellen fogja látni. (Helyeslés a bal oldalon. Zaj.) Ez pedig ugy fog történni. Nekem sem idealom a megye ugy, a mint volt és amint most van. A megye ugy, amint volt, t. i. a rendi képviseleten alapuló megye, többé vissza nem állitható; a" monstani megye pedig nem áll azon alapon, melyen állnia kellene: nem áll a népképviselet alapján. Mind igazak és ámenek azok miket t. barátom, a eultusminiszter ur e tárgyban elmondott, csupán csak egy hiba volt előadásában: a homiletika szabályai ellen vétett, a mennyiben, azon közönségnek, melyhez ez épületes tanítás szólt, hátat fordított. (Derültség.) Mi is óhajtjuk ugyanazt, amit Eötvös miniszter ur mondott: népképviseleti megyét. Tudjuk jól, hogyan alakultak a mostani megyei bizottságok. Alakították azokat az ősgyűlések, a legprimitívebb módon. Valakinek nevét kikiáltotta valaki, arra valaki éljent kiáltott, valaki följegyezte a nevét papirosra és mikor a papiros tele volt, azt mondták : most már elég. (Derültség.) Ily formán jutottam magam is bele több igen távol eső megye bizottságába, a melyben igen t. collegámmal, Napóleon herczeggel együtt soha sem voltam életemben, (Derültség) de mely nek administratiójáért azért mégis mind a ketten felelősek vagyunk (Derültség.)és ha az árvapénztárban valamikép hiány támadna, ezért mind kettőnket exequálnának. (Derültség.) Kit képviselnek most ezen megyei bizottságok? Képviselik a megyei notabilitásokat, de nem a megyei közönséget. Ok választják a megyei tisztviselőket, holott magok nincsenek senki által választva, mandátumokkal nem birnak. E szerint másod választású intézményt képeznek, melyben szerencsésen ki van kerülve az első választás. (Derültség.) Ezek hoznak határozatokat oly gyülekezetekben, mikben a megválasztott, vagyis inkább kikiáltott szavazók 9 | 10-ed, vagy néha "j 100-ad része nem tartja kötelességének megjelenni. Hogy ily megyei bizottságok kezében a választási jog nem mindig jó helyen van letéve : több mint valószínű. De kérdem: a jogot kell-e akkor megsemmisíteni, ha az illetéktelen kezekbe jutott? Azt kell-e megbüntetni, a ki azon jogot nem gyakorolhatja és épen azért, a ki azt roszul gyakorolja? Nem az volna-e indicálva, hogy, ha most a megyei bizottságok nem ezélszerüek: vissza kell adni a jogot annak, kit megillet, t. i. a nép képviseletnek? Rendezni keli a megyéket a községi rendezés alapján, és akkor a jogból a kötelezettséget is formálva, magában az intézményben fogjuk megtalálni a helyes kezelés garantiáját. Mi is mind óhajtjuk azt, a mit az elénk terjesztett törvényjavaslat czélul kitűz. Óhajtjuk, hogy legyenek jó bíráink, hogy a biró csak biró legyen, és ne legyen egyéb oly ügyekkel is elfoglalva, a mikhez két külön kedély és külön életpálya kívántatik. Mi is kívánjuk, hogy a biró legyen független, legyen felelős; kivánjuk azt, hogy legyen a birói pálya biztos életpálya, jól fizetett, tisztelt, és kivánjuk, hogy a biró minden párt felett álljon. Hiszem, sőt bizonyosan tudom, hogy ily birói kar összeállításához a megkívántató anyag is készen van az országban: azon személyek öszszege t. i., melyből az alakitható lesz. A főtudomány csak az: ezen egyéniségeket megnyerni; ezen tudománynak pedig csak egy könyve van, és ez : a közvélemény utján nyilatkozó közbizalom. Az én igen t. barátom, Tóth Vilmos, ellentétbe hozta ezen két módszert, és a közvélemény rovására az egyesek és magánosan állók véleményének nagy előnyt adott, sőt a választó néppel szemközt még a legmagasabb, érinthetlen személyt is előhozta a maga nimbusával. Tudom én azt, hogy sem miniszter, sem választóközönség emberekből angyalokat nem fog csinálni ; hibázni fog egyik is, másik is; de minden loyalitásom, minden, a trón iránti hűségem és tiszteletem daczára is bátor vagyok kinyilatkoztatni, hogy ő felségének a királynak van ugyan hatalma, köztisztekből generálisokat, közemberekből grófokat, herczegeket kinevezni; de hogy nem okos emberből okos embert aevezzen ki, az ő felségének sincs hatalmában. (Atalános derültség.) A mit igen t. barátom Tóth Vilmos (Bálijuk! halljuk!) mint fő indokot felhőzött a választások hibás oldalaként, hogy t. i. a megválasztott biró sokszor vezettetik, ő szerinte, az emberi indulatok legalacsonyabbika, a boszu által, arra nézve bátor vagyok azt mondani, hogy én előttem az emberi indulatok közt nem a boszu a legalacsonyabbik. Az emberi hét fő bűn közöl hatnak még denevérszárnya van; a hetedik, a legrútabb, már a földön mászik: ez a kapzsiság, a pénzvágy. (Helyeslés a bal oldalon.) Azon bíróból, ki csak boszuálló, még lehet jó biró; de a ki megvesztegethető, abból soha sem lesz jó biró, (Felkiáltás a bal oldalon: Ugy van! Igaz!) és én t. barátomnak vitézi tornát vagyok bátor ajánlani arra nézve, hogy a hány adatot ő fel bir hozni a megválasztott birák boszuállási igaztalanságára, én két annyit fogok felhozni a kinevezett birák megvesztegethetésére nézve. (Helyeslés a lal oldalon.) Hogy mi mennyire nem vagyunk egymással 17*
