Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-8
8. országos Ülés május 7-én 1869. 47 cze, Somossy Ignácz, Csiky Sándor, Erkövy Adolf, Szeniczey Ödön, Zlinszky György, Eszterházy Pál gr., Ciotta János, Miletics Szvetozár, Krajcsik János,, Pásztélyi János (marmarosi), Ráday László gr., Wodianer Albert b., Keménfy János, Kézsmárky József, Németh Albert, Drágfy Sándor, Kautz Gyula, Wodianer Béla, Eöry Sándor, Szögyény László, Jókai Mór, Patrubány Gergely, Dániel Márton, Oláh Miklós, Jankovics Miklós, Zichy Nándor gr., Tóth Kálmán, Gál Endre, Halász Boldizsár, Várady János, Keglevich Béla gr., Dobsa Lajos, Pilisy Lajos, Theil István, Kollár Antal, Buttler Sándor gr., Fehe'r Miklós, Degenfeld Béla gr., Klapka György, Justh Kálmán, Horváth János, Papp Zsigmond, Mocsáry Lajos, Rimanóczy Ferencz, Török Sándor (soproni), Berecz Ferencz. {Egyenkint beteszi az elsorolt neveket,) Még egy kérdés áll elő. Gruescu képviselő beadta megbízó levelét, mit tegnap jelentettem be a t. háznak, és ma jött ellene kérvény. Tegnap az határoztatott el, adassék ki az igazoló bizottságnak, hogy mondjon véleményt, vajon rendben van-e a jegyzőkönyv ? ma meg kérvény jött ellene. Nézetem szerint meg kellene előbb hallgatni az állandó igazoló bizottságot a jegyzőkönyv kifogástalansága iránt, mert ezen esetben egészen más kategóriába esik. Különben nagy injuria történhetnék az illető képviselőn: mert ha jegyzőkönyve rendben van vezetve, akkor a szabályok értelmében minden szavazásban részt vehet; ha nincs rendben, akkor nem szavazhat. {Helyeslés.) Véleményem szerint tehát ezt előbb kellene adni az igazoló bizottsághoz s csak az után tenni át a birálókhoz. Justh József: T. ház! Felolvasás közben hallottam, hogy Justh Kálmán képviselő ellen kérvény adatott be, és hogy neve szintén beadatott az urnába. Az igaz, t. ház, hogy a korelnök bejelentette a háznak, hogy az érintett képviselő ellen valami óvás adatott be, de a nélkül, hogy a pénz melléivel ve, vagy az alakra nézve a szabálynak elég lett volna téve. A ház szabályai szerint ama kérvényt hivatalosan el kellett volna utasítani és nevezett képviselőt a szabályok szerint igazoltnak nyilvánítani. Kérem tehát, méltóztassanak Justh Kálmán jegyzőkönyvét e sorozatból kivenni. Bezerédj László: Bátor vagyok a t. ház figyelmét a szabályok tizennegyedik szakaszának d) pontjára felhívni, mert az oly világosan szól, hogy az ellen kifogást tenni véleményem szerint nem lehet,; így szól: „Azon megbízó leveleket, melyeknek érvényessége ellen kérvény adatott be, a rajok vonatkozó kérvényekkel együtt tárgyalás nélkül jegyzékbe foglalják." E szakasz tehát kizárja a tárgyalást, s azt mondja, hogy egyszerűen jegyzékbe vétetnek s átadatnak a bizottságnak. Én azt gondolom, hogy a tárgyalás után beadott kérvényekre ez lehetetlenné van téve, s azért ezeket a bírósághoz kell utasítani. Tisza Kálmán : Én is főleg azon szempontból szólalok föl, mert a t. elnök ur azt méltóztatott mondani, hogy azért szükséges ezen kérvény felett határozni, mert ha az illető képviselő jegyzőkönyve rendben van, akkor részt vehet a tárgyalásokban, habár kérvény adatott be ellene; míg ellenben, ha jegyzőkönyve rendben nincs, akkor nem vehet részt. Meg kell vallanom, hogy e nézetet nem helyeslém. Én azt hiszem, hogy a szabályok szerint nem is így áll a dolog. Jelesen a szabályok megmondják, hogy mire nézve tesz a képviselők helyzete közt különbséget? Tesz a ház megalakulásánál való szavazásra; de azontúl kimondja a 27. §., hogy: „a kik ellen nincs is kérvény beadva, de jegyzőkönyveik kifogás alá vétettek, azokhoz soroztassanak, melyeknek érvényessége ellen kérvény adatott be;" tehát egy sorba helyezi azokkal, kik ellen kérvény adatott be; ámde tovább, egy későbbi szakasz •—• a 63-dik — azt mondja, hogy még az oly képviselő is, kinek választása iránt vizsgálat rendeltetett, gyakorolhatja jogát a tárgyalásoknál. Én tehát azt tartom, miután a szabály különbséget csak a megalakulási szavazás alkalmával tesz a képviselők közt, miután kimondja, hogy tökéletesen egyforma kezelés alá esik azon választás , melynél a jegyzőkönyv ellen emeltetett kifogás, azzal, mely ellen kérvény adatott be: egyik képviselő ugy, mint a másik részt vehet a tárgyalásban, míg választását a bíróság meg nem semmisiti. Elnök: A t. ház bölcsesége határoz; nekem kötelességem a szabályokra figyelmeztetni. A tizennyolczadik szakasz b. pontja így szól: „Kijelenti (a korelnök), hogy mindazon képviselők, kiknek választási jegyzőkönyve a törvény rendeletének megfelel, habár ellenök kérvény adatott Is be, a ház alakulásánál és utána az elrendelendő szabályszerű eljárás folytán hozandó további határozatig tagsági jogukat gyakorlandják." Ezen pont tehát az én nézetem szerint csak azoknak adja meg tagsági jogukat, kiknek jegyzőkönyve rendben van, habár kérvénynyel tároadtattak is meg. Méltóztassanak azonban határozni. Muzslay Sándor: T. ház! Én is*azon nézetben vagyok, melyet elnök ur méltóztatott kifejteni, mert a b) pont után következik a c) pont: „Kijelenti, hogy azon választási jegyzőkönyvek érvényessége felett, melyek akár tartalmokra, akár kiállításukra nézve törvényes kifogás alá vehetők, a ház alakulása után fog intézkedés történni.* Ebből tehát az következik, hogy a
