Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-8

u 8. országos ülés május 7-én 1869. a kik nyilatkozatra fel voltak szőlitandók, miután csak egy jegyzőkönyvet adott be. (Fel­kiáltások: így kellett volna a többinek is tenni!) Hátra van még Madarász József és Babes Vincze urak lemondása. Madarász József ur sem választ nem adott, sem jelen nincs; Babes képvi­selő ur részéről pedig e pillanatban kaptam e nyilatkozatot, melyet a jegyző ur fel fog olvasni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Babes Vincze nyilatkozatát): ..Ti-ztelt képviselő­ház! A t. elnökség által velem közölt, kettős megválasztásomra vonatkozó tegnapelőtti hatá­rozatára bátorkodom ezennel nyilatkozni. Noha én mindkét választási könyvemet azért ter­jesztettem be a t. háznak, hogy mindkettő szabály szerint igazoltassék, hogy akkép azután teljes szabadsággal elhatározhassam magamat egyik vagy másik választás elfogadására, s noha meg­győződésem szerint jogom lenne mindkettőnek igazolását bevárni: mégis hódolatból a t. ház határozata előtt, jogomra nem is hivatkoztam volna, ha jelen esetben a torontálmegyei nagy­szentmiklós-kerületi választók iránti kötelességem a szabad elhatározást lehetetlenné nem ten­né. Ugyanis miután az ezen kerületbeli válasz­tás számos elíenpárti választók részéről kérvcny­nyel megtámadtatott, s miután ezen kérvény ér­vei nem a választási tény, hanem a választók összeírása ellen vannak intézve, melyet a kér­vényezők meggyőződésök szerint semmisnek mondanak, választóim pedig a választást védeni óhajtják, s erre nézve, mint értesültem, a szüksé­ges intézkedést már meg is tették: ha én most a bíráló bizottság Ítélete előtt ezen választásomról lemondanék, az uj választásnak a vitás, sőt az egyik fél meggyőződése szerint semmis alapon kellene történnie, minek következése egy harma­dik választás s igy a kerületnek még sokkal hosszabb ideig képviseíetlensége lehetne; miért is mindkét fél, az egyik kérvénye, a másik elhatá­rozott védelme által a kérvény érveit ezúttal tisz­tába hozatni óhajtván, nekem ezen jogosult óhaj­tást tisztelni kötelességem, s ugyanazért ezen kerületi megválasztatásomról ez idő szerint le­mondanom lehetetlen. Annál kevésbbé pe­dig lehetséges ily körülmények között lemondá­som a másik t. ez. krassómegyei szászkakerü­leti megválasztatásomról, mit talán indokolnom is felesleges. Reménylem annáifogva, hogy a t. ház ezen nem is tőlem függő tény-körülményeket méltányolni s végleges elhatározásomat most, midőn az a kerület s különösen választóim érde­kének sérelme nélkül lehetetlen, sürgetni nem fogja. Mély tisztelettel" stb. Elnök: Méltóztassanak e nyilatkozathoz hozzá szólni. Zsedényi Ede: T. ház! A választási törvények 6-ik §-a ekkép szól: „Minden egyes kö­vet választása végett egy külön választókerületnek kell alakíttatni és mindegyik választó kerület országgyűlési képviselőt választ;" és igy két vá­lasztó kerületnek képviselője egy követ nem lehet. Ennek folytán a t. ház csak törvényes kötelessé­gét teljesité akkor, mikor azon képviselőket, kik két kerületben választattak meg, akaratjuk bejelen­tésére utasította, a két választó kerület közül me­lyiketakarják képviselni. Miután ezen határozatnak hódolva, már négy, tulajdonképen három képvi­selő eleget tett, a mennyiben Pozsony város kép­viselője hibásan soroztatott azon kettős választá­sok közé: már most csak két képviselő ur van még hátra: az egyik Babes Vincze ur, kinek nyi­latkozatát most hallottuk; a másik pedig Mada­rász József ur, ki most sincs jelen az országos ülésben, és igy nem hódolva a képviselőház ha­tározatának, továbbra is —nem tudom, mily előjog­nál fogva — két választó kerületet kivan a tör­vény világos rendelete ellen képviselni, és igy egy kerületet országgyűlési szavazati jogától akarna megfosztani. Miután pedig a ház a törvényeknek országos őre levén, a törvénynek megsértését sehol, legkevesbbé pedig saját kebelében, el nem nézheti, legszentebb kötelessége teljesitósét mu­lasztaná el akkor, ha az illető választó kerületet törvény adta képviseleti jogának gyakorlatába azonnal visszahelyezni nem sietne. Miután a ház­szabályok 148-ik §-a szerint : „határozatai ellen a ház semmiféle óvást vagy ellenmondást el nem fogad, u és azon tag ellen, ki ellenszegülését folytatja, joga szerint intézkedik ; jelenleg pedig se törvény, se a házszabályok az ily ellenszegü­lés megtorlásának módjáról nem rendelkeznek: ennélfogva ennek meghatározása szükségképen az előkerülő esetekben a t. ház teljhatalmának tartatott fen. Én tehát ezennel felszólítom a t. házat (Halljuk!), hogy ezen két képviselőtársunk­nak három napi időt határozni méltóztassék, mely alatt akaratukat jelentsék be, melyik választóke­rületet akarják képviselni; ha pedig azt ezen idő alatt teljesíteni elmulasztanák, jelentse ki a ház, hogy a kedden tartandó országos ülésben (Fel­Máltások: Hétfőn!) maga fogja kijelölni azon vá­lasztó kerületet, melyet a ház elnöke az illető központi bizottság utján uj választás eszközlésére fel fog szólítani. Azt gondolom, csak ez által fogja a ház méltóságát és a törvény szentségét fentar­tani. [Helyeslés jobb felől.) Simonyi Ernő: T. ház! Ha az előttem szólott tisztelt képviselő ur azon tárgyra szorít­kozott volna, a mely most a ház tárgyalása alatt van, t. i. Babes Vincze képviselő urnák nyilat­kozatára, nem találtam volna szükségesnek fel­szólalni ; hanem ő egy másik képviselő társunk, t. i. Madarász József esetét is felemiitette. Én pedig

Next

/
Thumbnails
Contents