Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-28
456 28. országos ülés június 14. 1869. tás foglaltatik: azt gondolom, nem nyom sokat; nem nyoni sokat különösen akitor, midőn vannak hazafias közegek, melyek azon alaptalan vádakat megczáfolni készek. (Helyeslés a bal felől, ellenmondás jobb Jelöl. Halljuk 1 .). Vagy igazak azon vádak, melyek a kérdéses ezikkben a kormány ellen foglaltatnak, vagy nem. Ha igazak: a ház nem tagadhatja meg magától, sem az országtól, hogy azokat megismerje; ha nem igazak: meg fognak czáfoltatni mind e házban, mind ezen házon kiviil. (Egy szó a jobb oldalon: A Nép Zászlójában! Mozgás bal felől. Felkiáltások: Eendre!) Kérem az elnök urat, méltóztassék az illető képviselő urat rendre utasítani. (Élénk helyeslés a bal oldalon. Zaj; Felkiáltások: Ki volt f Felkiáltások jobbról: Tudja az elnök mi a dolga!) Azon képviselő ur nem meri magát megnevezni, (ügy van! helyes! a bal oldalon. Elnök csenget.) Császár Bálint: Én voltam. {Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urat,^ ne zavarja a szólót, mert ez szabályellenes. (Elénk helyeslés bal felől.) Irányi Bániéi: Azt mondom tehát, ha azon vádak alaptalanok, van mind a kormánynak, mind az ellenzéknek közege elég, melyek azokat megczáfolják és megczáfolni készek is. En annálfogva azt óhajtom és arra szólítom fel a t. képviselőházat: ue foszsza meg magát azon lehetőségtől, miszerint gondolkozhassak azon tárgy felett, és elkészülhessen arra, hogy igazságos Ítéletet hozzon. (Helyeslés a baloldalon. Fölktáltások jobb felől: Nem Ítélünk! Nem leszünk birák ! Szavazzunk! Zaj.) Gajzágó Salamon : T. ház! (Zaj. Már szólott!) Bocsánatot kérek, de Csiky Sándor képviselő ur nem jól értett engem ; (Zaj. Halljuk! Elnök csenget) pedig nem szeretném szavaimat akként magyar áztatni, mint ő magyarázta. Igaz, azt indítványoztam, és most is azon nézetben vagyok, hogy ez irományokat most kinyomatni nem kell, hanem ugy, mint a múlt országgyűlés gyakorlata volt, ha a tizes bizottság jelentését beterjeszti és a t. ház kívánja, az az irományokkal együtt kinyomatható és tárgyalásra kitűzethető, a mint bizonyosan ki is fog tűzetni. Ekkor a képviselő háznak jogában és módjában is álland a mellékelt iromáüyokról magának tudomást szerezni. (Helyeslés jobbról. Felkiáltások balról: Nem személyes kérdés! Másodszor beszél! Zaj.) Elnök: Gondolom, akkor tudom meg legjobban a t. ház kívánságát, (Halljuk!) ha felteszem azon kérdést: kívánja-e már ez úttal a mellékelt irományok kinyomatását elrendelni vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem! Zaj. Szavazzunk!) A kérdés tehát ez: kivánja-e a t. ház, egyszersmind elhatározni, hogy a beadott kérvény, mellékleteivel együtt most mindjárt kinyomassák ? A kik kívánják, legyenek szívesek felállani. (Megtörténik.) Kérem az ellenpróbát: méltóztassanak felállni azok, kik nem kívánják. (Megtörténik.] A többség nem kívánja. Következik az ujonczjutalék megállapítása iránti törvényjavaslat részletes tárgyalása. Jegyző ur fel fogja olvasni. Széll Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét. 0 Urházy György előadó: T. ház! A központi bizottság a törvényjavaslat czimének első sorát következőleg véli és ajánlja módosíttatni : „magyar sorhadi csapatokhoz és a hadtengerószethez." Kerkapoly Károly : Csak azt kívánom a t. ház tudomására hozni, hogy a törvényjavaslatnak azon ugy szövegezett felirata, a mint az beterjesztve lőn, a véderőről szóló törvény 32-dik szakaszának azon kifejezésére lett alapítva, mely szóról szóra így hangzik. (Halljuk! jobbról. Olvassa :) „A hadsereg és tengerészet csapataihoz, lehetőleg tekintetbe véve a besorozottak kívánságait, az oda legalkalmasabb egyéniségek osztatnak be; a hadseregbe besorozottak — az egészségi csapatok egyedüli kivételével — kizárólag magyar csapatokba osztatván." Ez az a. pontja a már meghozott törvénynek, a mely kiindulási pontul szolgált, midőn azon felirat szerkesztetett. A központi bizottság több okból correctebbnek tartotta azon formulázást, mint az felolvastatott, s ha a t. ház is jobbnak tartja az eredetileg javaslatba hozottnál,- a kormánynak nem lenne ellene semmi észrevétele. Várady Gábor : T. ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezen czimének megválasztására egy módositványt lesz szerencsém előterjeszteni. Az 1867-dik évi XII. t. ezikkben a magyar hadsereg ugy említtetik ugyan, mint az összes hadsereg kiegészítő része ; de ugy ezen szakaszban mint a következő szakaszokban ezen kifejezés használtatik: „magyar hadsereg." A kormány részéről a múlt esztendőben a véderőre nézve előterjesztett törvényjavaslatból ezen kifejezés eltűnt; azonban részint a bizottság által, részmt a képviselőház által ezen kifejezés helyreállíttatott, mert az 1868-dik évi XL. törvényczikk 11-ik §.-ában világos hivatkozás történik az 1867-dik évi XII. t. czikk mindazon szakaszaira, melyekben a „magyar hadseregéről történik említés. Ennek ellenében, t. ház, a t. kormány részéről előterjesztett törvényjavaslatban ismét felütötte fejét a „magyar hadesapat" kifejezés, mint valami tengeri kigyó. A központi bizottság igyekezett ezen kigyót meg') Lásd az Irományok 20-ik számát.
