Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-28
28. országos ülés június 14. 1869. 45 \ hetienné tette volna? Mind a városi főkapitány, mind a főbiró tagadólag válaszoltak, maga a főpolgármester sem tudott idézni oly tényeket, melyek ilyen rendkívüli eszközök használatát parancsolólag követelték volna. Daczára ennek, a a kir. biztos megmaradt, nem csak a választásig, hanem mindamellett, hogy a választás óta három hó telt el — épen jna van három hava — még mai napig sem hivatott vissza ; pedig sem az előtt sem azóta nem került fel olyan tény, mely a kir. biztos jelenlétét szükségessé tenné. Annálfogva én a belügyminiszter úrhoz a következő interpellatiót bátorkodom intézni. (Olvassa) : „1. Miért neveztetett ki múlt marcz. havában szab. kir. Pécs városában kir. biztos és kinek kérelmére történt a kinevezés? „2. Mikép egyeztetheti meg a belügyminiszter ur kir. biztosok küldését a kormány felelősségével ? „3. Hogyan tarthatja érvényesnek miniszter ur a kir. biztos kinevezését, a nélkül, hogy azt a király aláirta volna ? „4. Miért nem híta már vissza Pécsről a kir. biztost? „5. Mikor szándékozik őt visszahíni? „6. Kész-e a miniszter ur az e tárgyra vonatkozó irományokat a ház asztalára letenni?" Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a belügyminiszter úrral. Deák Ferencz: T. ház! (Halljuk!) Van szerencsém egy kérvényt a ház asztalára letenni: a nőképző egylet kérvényét egy női minta-fő tanoda felállítása tárgyában, mely kérvény két ezer nő aláírásával van ellátva. (Derültség és élénk éljenzés.) Sérteném a t. házat, ha hosszasb okokat hoznék fel e kérvény mellett, mert, hogy ilyen női minta-tanoda szükséges, ugy hiszem, valamennyien érezzük; ha csak magát azon körülményt említem is, hogy Magyarországon képzett és magyar viszonyokkal ismerős nevelőnőt alig lehet kapni az országban, vagy csak itt-ott egyet. Pedig, a kik e dologban sokszor aggodalommal látják leányaiknak egészen idegenszerű modorban való felneveltetését, azok bizonyára érezni fogják a hiányt. (Helyeslés.) A szabályok szerint a kérvény bővebb fejtegetésének ugy sem levén helye, egyszerűen a t. ház asztalára teszem azt le, és a t. ház pártfogásába ajánlom. (Éljenzés.) Elnök: A kérvényi bizottsághoz fog utasíttatni. Gorove István közgazdasági miniszter: T. ház! Van szerencsém az egj^esült Dunafejedelemségekkel és Szerbia fejedelemséggel kötött postaszerződéseket eredeti szövegűkben és fordításukkal, valamint egy általam a dolgot némileg felderíteni akaró jelentéssel együtt a t. háznak ezennel benyújtani, és ezekre nézve az alkotmányos tárgyalást kérni. (Helyeslés.) Miután pedig az alkotmányos intézmények természetében fekszik, hogy ezen szerződések az országgyűlések által elfogadva és ő felsége által szentesítve, a törvények közé igtattassanak, ezekhez van csatolva azon törvényjavaslat is, mely által ezen beczikkelyezés fogna eszközöltetni. A múlt országgyűlésen több rendbeli posta és más kereskedelmi szerződés lett elfogadva és később ő felsége által megerősítve. Ezen szerződések még a törvényezikkek között szinte helyet nem foglaltak. Bátor vagyok tehát egyszersmind azon törvényjavaslatokat, melyek magára ezen beczikkelyezósre vonatkoznak, szintén alkotmányos tárgyalás és elfogadás végett a ház asztalára letenni. (Helyeslés.) Elnök: A beadott okiratokra nézve kérem utasítását a t. háznak. Miután ugyanis azok magyar szövegben vannak ugyan lefordítva, de eredetileg részint franczia, részint más nyelven vannak szerkesztve: kivánja-e a t. ház, hogy az eredeti szövegek is kinyomassanak, vagy csak a fordítás? Gondolom — ámbár nekem nem szabad véleményt nyilvánítani — hogy azon esetben, ha az eredeti szövegeket összehasonlítás végett az irobába leteszszük, elegendő lesz a fordítás kinyomatása. Tisza Kálmán: Azt, hogy az eredetiek is kinyomassanak, magam sem kívánom; de igenis óhajtan dónak és szükségesnek tartom azt, hogy mindegyik osztály számára legyen egy eredeti szöveg példány, a czélból, hogy azt az osztály ülésekben a fordítással össze lehessen hasonlítani. (Helyeslés.) Elnök: A törvényjavaslatok s a szerződéseknek fordítása kinyoniatásáróF) az eredeti szövegnek pedig 9 példányban leiratásáról az elnökség gondoskodni fog. Nyáry Pál: Kétségbe nem vonható, és tudtomra soha nem is vont törvényes elv az, hogy per alatti tárgyra nézve a per lefolytáig, peren kivüli cselekvény által változás nem történhetik ; és mégis megtörtént ez, az ó-budai uradalomnak Tők község elleni úrbéri perében, a maradvány földekre nézve. Az 1853. évben Magyarországban uralkodott rendszer emberei a maradvány-földeket, melyek tárgyai voltak az úrbéri pernek, elfoglalták, 1861-dik évben, a mint kötelessége volt az alkotmányos bíróságnak, az a lakosokat visszahelyezte a birtokba ; de azok a provisorium alatt ismét kivettettek abból. Erre vonatkozó kérvényét az általam nevezett községnek van szerencsém a ház asztalára letenni, azon hozzáadással, hogy midőn a kérvényi bizottság ') Lásd az Irományok 36-dik számát. 57*
