Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-27

27. orszíges lilás június 12. 1869. 447 lem., mely 1848—49-ben félre vezeté őket, hogy a legszentebb alkotmány ellen képesek valának berontani országunkba, fegyvert ragadni és nem csak az országot pusztították, hanem még Auszt­ria fővárosát, Bécset is ostromolták és kirabol­ták, és ily hadseregbe honfitársaimat besoroz­tatni nem akarom, mert Timur ós Tamerlan is mindig megkímélte a maga fővárosát és egyedül ama hadsereg, melybe mi akarjuk besorozni eré­lyes fiainkat a mostani törvényjavaslat által, ez nem tudta megkímélni Ausztria fővárosát, bar­bár módra rabolta és pusztította. E szempontból, és azért is, mert én a mul­tak emlékeit nem tudom elmémből kitörölni, bár százezer bölcs vessen is rá fátyolt, vessen azokra pokróczot, mindig ki fog tűnni az, hogy e hon fiaival mindig méltatlanul bántak: én e hon fiait nem Boroztathatom oly hadseregbe, hol nem tisz­teltetik a törvény; 1848—49-ben semmi törvény­ellenes dolog nem törtónt, és mégis képesek valá­nak a hazát megrohanni, azt alkotmányától megfosz­tani, az országba idegen zsoldosok segélyével be­csapni. Én ennélfogva a ház asztalán fekvő tőrvény­javaslatot még a részletes vita alapjául sem fo­gadhatom el. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Rákóczy János: Személyes kérdésben szót kérek. (Zaj. Halljuk! Elnök csenget.) Meg­bocsásson a t. képviselőház, hanem Tisza Kálmán képviselőtársam olyast adott számba, miből én azon értelemben egyetlen egy hangot sem mond­tam. (Zaj.) Ezzel tartozom Tisza képviselő ur­nák, és tartozom magamnak is. En ugyanis azt mondottam: Tisza Kálmán képviselő ur azért fo­gadja el ezen törvényjavaslatot a részletes tár­gyalás alapjául, mert akarja, hogy a haza meg­védve legyen. Én ezen meggyőződésben nem osz­tozom." Ennyi volt az, a mit mondtam, de nem az mit Tiszsa Kálmán t. barátom mondott. Ezt szükségesnek tartottam kinyilatkoztatni. (Szavaz­zunk!) Jókai Mór: T. képviselőház! (Szavaz­zunk! Halljuk!) Egy idegen közönyös hallgató előtt ugy tűnnék fel mostani vitatkozásunk, mint ha az ellenzék két külön árnyalata egymás ellen küzdene, egymást deoellálná.. . (Derültség.) Ivánka Zsigmond: Fusioval! Jókai Mór: . . . miután egy törvényja­vaslat felett, egyikünk igennel, másikunk nemmel szavaz, holott tulajdonkép egy és ugyanazon dol­got akarjuk. Azon argumentumot, mintha a katonáskodás szabad nemzetnél véradó volna, mit perhorrescálni lehet, én föl nem teszem t. elvtársaimról, hogy elfogadják; és magam részéről sem fogadom el. Én azt nem véradónak, de a fegyverhez való jognak tartom. (Helyeslés. Ugy van!) Joga van minden állampolgárnak követelni azt, hogy ő ha­záját szükség esetében fegyverrel védhesse (Ugy van!) Ezen joggal bir minden szabad nemzet. Nézzük Amerikát. Amerika szabad köztársasága polgáraiból egy milliónyi katonaságot tudott elő­állítani ; katonaságot, mely vitézség, mely takti­kára nézve a világ első katonasága volt. (Ugy van!) Ily katonaságot akarunk mi, ily katonasá­got óhajtunk mi, az ellenzék egyik oldalán épen ugy, mint a másikon. Arra nézve, hogy ennek alapja megvettessék, mindenesetre oly törvényjavaslat szükséges, mely ahhoz anyagot: embereket szolgáltasson; mert hi­szen ujonczok nélkül, emberek nélkül, nem fogunk hadsereget csinálhatni. (Helyeslés. Derültség.) A fölött diseutálni, vajon ujonczot ajánljunk-e, vagy ne? annyi volna, mint azt mondani, hogy igenis akarunk adni fegyvert, de nem akarunk adni embert, ki azon fegyvert kezébe fogja. (Derült­ség, helyeslés.) A részletes tárgyalásnál igenis, elő fogjuk adni indokainkat és azon modalitásokat, melyek által biztosítani akarjuk azt, hogy ezen hadsereg Magyarország védelmére és az alkotmány védel­mére, nem pedig annak elnyomására szolgáljon. Ha nem fognak ezen modalitások megadatni, ak­kor a törvényjaslat ezen részletei ellen fogunk szavazni, de magában az ellen, hogy ujonczokat adjunk-e vagy nem, szavazni én egyátalán nem találom helyén, annálfogva én a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Elénk helyeslés. Szavazzunk!) Elnök: Nincs több szónok fölírva, annál­fogva a kérdés szavazat által döntendő el. A kérdés az: (Halljuk!) Elfogadja-e a t. ház az ujonczjutalék megállapításáról és a 69-ik évre való megajánlásáról szóló törvényjavaslatot? Ivánka Zsigmond: De hozzá kell adni: a részletes tárgyalás alapjául. Elnök: Természetesen a részletes tárgya­lás alapjául: igen, vagy nem? Név szerinti szavazást kérnek, következő kép­viselő urak: jegyző ur szives lesz felolvasni. Majláth István jegyző (olvassa:) Kis János, Majoros István, Gonda László, Varga Károly, Henzelmann Imre, Schvarcz Gyula, Má­riássy Béla, Csiky Sándor, Matkovics Tivadar, Deáky Lajos, Mednyánszky Sándor, Csanády Sán­dor, Eákóezy János, Sréter Lajos, Patay István, Dietrich Ignácz, Oláh Miklós, Csernovics Péter, Vajda János, Táncsics Mihály. Elnök : Elfogadja-e a képviselőház — ugyan kérem, méltóztassanak csendben lenni — elfogadja-e a képviselőház az idei ujonczjutalék megállapítása és az, 1869. évre leendő megajánlása tárgyában előterjesztett törvényjavaslatot a rész­letes tárgyalás alapjául; igen vagy nem ? Mivel

Next

/
Thumbnails
Contents