Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-26

418 26. országos ülés június 11. 1869. Elnök: Két eltérő nézet nyilvánult. Én kimondottam, hogy a képviselő ur a házszabá­lyok értelmében fentartja magának azon jogot, hogy a legközelebbi ülések egyikében ezen tárgyra nézve nyilatkozzék; ez ellen most azt indítványozták, hogy a ház megelégszik a mi­niszterelnök ur feleletével és napirendre tér át. Tisza Kálmán: T. ház! (Halljuk!) Én ugy tudom, hogy már a végzés is ki volt mondva, midőn az indítvány tétetett; (Felkiáltások: Nem volt kimondva!) tehát már csak ennélfogva sem lehet azon indítványnak helye. De annak, hogy ez a mai napirendre tűzessék ki, a mint ez itt indítvány ózta tott, helye már épen nem lehet. (Nem azt indítványozta ! Nem jól értette!) Hogy nem jól értettem, az meglehet, mert nagy zaj volt; de én igy értettem. En kívántam és kívá­nom a házszabályok szerint a napirendre tűzést a 120-ik szakasz értelmében, melyben szóról szóra ez áll: „Válaszát, valamint a hozzá intézett kér­dést, a ház tudomásul veszi, vagy külön leendő tárgyalására időt tüz ki, mely alkalommal az in­terpellatió beadóját illeti az első szó." Pulszky Ferencz: Tudomásul veszszük! Tisza Kálmán: Különben ezen szabály szerint igaza van Pulszky képviselő urnák, és magam is kihúztam volna belőle, hogy joguk van egyszerűen tudomásul venni, hogy teljesen joguk van, ha méltóztatnak ezen fegyverrel el­akarni bennünket némítani. (Feíliiáltások jobb fe­lől: Sőt ellenkezőleg!) De a nyilatkozás joga va­lamely tárgyban, csak midőn az napirenden van, illet meg valakit igazság szerint, a házszabályok­hoz képest. Egyébiránt, ha nem méltóztatnak az általam tett kérdést megadni — ez, mondom jogukban van: hanem fogunk más utón szerezni alkalmat e kérdésnek szőnyegre hozására. (He­lyeslés a bal oldalon.) Kerkapoly Károly: T. ház! (Zajos felkiáltások a bal oldalon: Huszár István követ­kezik!) Huszár István: T. ház! Én a napi­rendre térést ugy értettem, hogy a ház Buday Sándor képviselőtársam indítványa értelmében a miniszterelnök ur feleletét tudomásul veszi és most napirendre tér át. Ez volt az én indítvá­nyom is; nem pedig, a mint némebyek által ér­telmeztetett: hogy az interpellatióra adott válasz ma tűzessék napirendre. (Helyeslés a jobb ol­dalon.) Kerkapoly Károly : Én csak azt akartam részemről mondani, hogy nekem egészen correetnek láttszott az elnök kijelentése, és nem hiszem, hogy ezen oldal az ellen kifogást tenni, — legalább ez oldal többsége, — hajlandó lenne. Azt gondolom, egészen correct talán épen azért volt az elnöki kijelentés, mert ha nem is a házszabályok belügyének, de a dolog természeté­nek megfelel. Azt mondta, ha jól fogtam fel, a t. elnök ur, hogy a következő napok valamelyi­kén az interpelláló ur megteszi a maga nyilat­kozatát. En azt gondolom, egészen attól függ, hogy lesz-e tárgya valamely más napirendnek, vajon hogyan hangzik a t. képviselő ur nyilat­kozata. Ha azt egy-egy indítvány kiséri, akkor van tárgya egy későbbi napirendnek; de arra, az én felfogásom szerint, mindenesetre alkalmat kell adni, hogy a t. interpelláló ur megtegye a maga nyilatkozatát, és attól függ a további lépés: ha, meg van nyugtatva, nincs mit tárgyalni; ha nem lesz megnyugtatva, lesz mit tárgyalni. (He­lyeslés.) Deák Ferencz: T. ház! (Halljuk!) A miniszterelnök ur a hozzá intézett interpellatióra felelt. A házszabályok szemit ezt vagy tudomásul kell vennünk,' vagy tárgyalásra kitűznünk. Mind­enekelőtt tehát az a kérdés, hogy magát az in­terpellatióra adott feleletet tudomásul veszszük-e, vagy külön akarjuk tárgyalni ? Ez az egyik része a dolognak. Ettől egészen különböző a másik rész. Mert miután a miniszterelnök ur felelt az interpellatióra, ő kérdést intézett az interpelláló úrhoz, és pedig nagy fontosságú kérdést, és az interpelláló ur erre azt felelte, hogy e kérdésre igenis felel. A minisz­terelnök ur nem azért intézte e kérdést, hogy rhetorikai pkrazis legyen; hanem azért, hogy midőn e kérdésre az interpelláló felel, a ház nyi­latkozhassak. A miniszternek tudnia kell, hánya­dán van a ház nézetével erre a dologra nézve. Azért az interpelláló előtt, kihez kérdést intéztek, elzárni az utat, hogy arra felelhessen, absolute nem lehet ; annál kevésbbé : mert a miniszterel­nök maga is azért intézte e kérdést, hogy felele­tet kapjon. En tehát azt hiszem, mondja ki a ház, a miniszterelnök urnák az interpellatióra adott fele­letét illetőleg, hogy azt tudomásul veszi-e, vagy uj tárgyalásra akarja kitűzni. Én részemről meg­nyugszom benne, és tudomásul veszem. Azon fö­lül, a miniszterelnök ur által Tisza Kálmán kép­viselő úrhoz, és általa többekhez intézett kérdésre nézve Tisza Kálmán képviselő urnák fenmarad joga, nyilatkozata szerint feleletét beadni. (Elénk helyeslés bal felől.) Ivánka Imre: Az előttem szólott t. képviselő ur és Kerkapoly képviselő által adott magyarázat után csak igen röviden egy pár szóra szorítkozom, s az abból áll, hogy minden pártnak és az ügynek senki sem tesz több kárt, mint a ki valamit nagyon tul hévvel kap fel. (Zaj. Nem értjük!) Ghyczy Kálmán: En részemről töké­letesen egyet értek abban Pest belvárosa nagy-

Next

/
Thumbnails
Contents