Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-25

408 25. országos ülés június 8. 1869. ház fel volna világosítva mindazon egyes dolgok­ról, technikai kérdésekről, melyek iránt a házat egyeternleg nem is lehet felvilágosítani, s a me­lyek mindig küldöttségileg döntetnek el. Tökéle­tesen egyetértek Várady Gábor t. képviselő úr­ral abban, hogy jó volna, ha Nagy-Táradtól egész Fiúméig egy kézben volna a vasút; de hogy ezt mi most előre meghatározzuk, hogy ennek igy meg igy kell lenni, és a versenyt jövőre egészen kizárjuk, és mondjuk ki most, hogy egy bizonyos társaságnak kiadatott Nagy-Váradtól Eszékig, másik vonal Eszéktől Sziszekig ugyanennek ada­tÍK, ez, gondolom, senkinek szándékában nem volt és nem is lehetett. Azért tehát határozat­ról itt nem lehet szó. Maradjunk a mellett, a mi az interpellatióban mondatott. A mi pedig a ház megállapodását ezen kérdésekre nézve illeti, ne praeoceupáljuk az időt, mikor ez majd szőnyegre fog úgyis jönni a vasúti bizottságban, amidőn a kor­mány előmutatja a terveket és átalában meg­adja a szükséges felvilágosítást. Akkor aztán mind a vasúti, mind a pénzügyi bizottság — mert csak ide tartozik, hogy mi legyen az ára és minők a feltételek — a kérdést megvitatja. Ne praesecupáljuk, mondom, e kérdést és hagy­juk akkorra a dolgot, mikor a maga rendes alak­jában jön a ház elé. Ép azért, hogy ne legyenek ily meglepő határozatok, melyek által valakire előleges concessio ruháztatik, határozza el a ház: hogy vasúti és pénzügyi bizottságokat választ, melyek mind a jjénzügjd, mind a technikai oldalt megvitassák, és hogy csak azután kerülhessen ily vasúti ügy a ház elé. Azért most határoza­tot hozni igy ex abrupto alig volna tanácsos, s azt hiszem, maradjunk azon fölvilágositások mel­lett, miket a miniszter ur adott, de határoza­tokba ne bocsátkozzunk. Várady Gábor: Pulszky képviselő ur olyan határozati javaslatról szólott, mely nincs a ház előtt: méltóztassék tehát azt neki felolvasni. Elnök: Megjegyzést akarok tenni elnöki­leg a discussio folyamára. A mai napirendre ki volt tűzve az interpellatióra adott válasz tár­gyalása s a miniszter urnák bővebb nyilatkozata. E nyilatkozat folytán történt eszmecsere után fölmerült egy határozati javaslat, s a discussio tárgya most az : elfogadja-e a t. ház e határo­zati javaslatot vagy nem? (Helyeslés.) Tehát Pulszky képviselő ur aggodalma fölösleges. Széll Kálmán jegyző (olvassa Várady Gábor határozati javaslatát.) Elnök: Méltóztatik-e a t. ház elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Bezerédj László: Most nem lehet az a kérdés: elfogadja-e a ház e határozati javasla­tot? annak csak kinyomatása iránt kell intéz­kedni, (Nagy zaj.) Elnök: Engedelmet kérek, már el van fogadva. Kis János: Tisztelt képviselőház! A tisz­telt közlekedésügyi miniszter urnák a debreczen­szatmárnémeti-szigeti vasúthálózatra, illetőleg az ebből kiágazó, Tekeházától Csapig vezető vonalra vonatkozólag az 1868. XIII, törvény­czikk 5. szakaszára fektetett azon feleletére nézve, mely szerint a szatmárnémeti-szigeti és Debreczentől vezető vonal 1870. október l-ig, a tekeházi vonal pedig 1871. május 1-én adandó át a forgalomnak, mi által az előmunkálatokban semmi hátrányt nem lát, és igy a közönség nyugodt lehet, hogy akkorra el fognak készülni, mikorra a határidő ki van tűzve: bátor vagyok megjegyezni, hogy Szatmár városa környéke és népe, midőn a csap-tekeházi vasútvonal munkába vételét és gyors előhaladását látva, és a Debre­czen-Szatmár-Németin Tekeházán vezetett vona­lon pedig semmi munkálatok még akkor, midőn az interpellatio megtétetett, nem tétettek,'méltó aggodalommal intézte azon kérdést a t. kormány­hoz : vajon az idézett törvény 5-ik szakaszának elég van-e téve vagy nem ? Azonban idő közben ugy esvén értésemre, és Ivánka t. képviselőtár­sam előadásából is azon tudomást merítvén, hogy ott már a munkálatok megkezdődtek, most azon helyzetben vagyok, hogy az interpellatióban ki­fejezett aggodalmat eloszlatva »ugyan nem látom, hanem a Várady t. képviselőtársam által tett indítvány folytán a vasúti bizottsághoz kívánom áttétetni, hogy szigorúan felügyeljen arra, hogy a vasúthálózat a törvény értelmében elkészüljön. Koros Pál:T. ház! A Debreezen-szatmár­szigeti vasút tárgyában tett interj^ellatio és az arra adandó válasz is a mai napirendre tűzetvén ki, én is e tárgyhoz kívánok szólani, s én is azok közé számítom magamat, kiket nem elégített ki a miniszter ur válasza. Nevezetesen azt mondja, hogy a közigazgatási eljárás még múlt hó 12-én s a következő napon, e szerint még május hóban történt; a törvény pedig azt mondja, hogy ezen vonalra nézve fél esztendő múlva magának a mun­kának meg kell kezdődni. Miután igy a bejárás május hóban történt, a munka tehát természete­sen azon oknál fogva nem indíttathatott meg. Ennek ellenében azt lehet felhozni, hogy ezen vonal azon részén, mely a Debreczentől Szigetig vezető vonalat tulajdonképen képezi, munkáltak már májusban, de csak azon részén, mely ezen vonalat egy másik vonallal a tekeház-csapi és azután a zubodi vonallal köti össze. Szóval az látszik, mintha nem ez lenne a valóságos útvonal, hanem mintegy elönt vonalává fajulna át a deb­reezen-tekeházi vonalnak. Ugyanazért én röviden szintén a megelőzött eset példájára, egy igen rö­vid határozati javaslatot hozok indítványba. (Hall-

Next

/
Thumbnails
Contents