Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-25
25. országos Ülés június 8. 1869. 403 nmeken át vezetnek, helytelenül cselekedném ; hivatkoznom kell egy oly példára, a mely a legutolsó időben, hasonló sürgető körűimének közt történt, pédául a Brenner-pályára. Ez az első, mely az Alpeseken keresztül vezet és a mely azért állja ki az összehasonlítást ezen vonallal, mert hasonló területi nehézségei mellett majdnem egyenlő kiterjedésű. Sürgették ezen vonalnak kiépítését, mert az volt a rendeltetése, hogy Tirolt, illetőleg Insbruckot a legközelebb utón Veronával összekapcsolja. Nagy súlyt fektettek arra, hogy ezen kapcsolat minél előbb állittassék elő. És mindezen sürgetés daczára, a nélkül, hogy nagyobb területi nehézségek fordultak volna elő e vonalnál, a nélkül, hogy e vonal hoszabb kiterjedésű lett volna, mind a mellett ezen előmunkálatoknak elkészitése több mint 2 évet, sőt csak valamivel kevesebbet mint 3 évet vett igénybe. Ha ezzel összehasonlítom a fiumei vonalon történt előmunkálatokat, melyek 13 hónap alatt lettek befejezve, jő lélekkel merem állítani, hogy a kormány közegei a legerélyesebbeu jártak el a munkálatok végrehajtása körül. Ha valaki volna, a ki megtámadni akarná ezen állításomat, a ki azt akarná ebből következtetni, hogy a kormány mégis lassabban járt el, mint kellett volna: mindenesete kénytelen volnék arra kérni őt, méltóztassék nekem csak egy példát fölmutatni, melyben gyorsabban és pontosabban lettek volna végrehajtva az előmunkálatok, s én egész tisztelettel fogok meghajolni és megadom magamat, hogy az illető képviselő urnák joga volt észrevételeket tenni ezen előmunkálatok mikénti végrehajtására. A mig ily példát felmutatni nem fog, pedig előre biztosíthatom, hogy hiába fáradoznék annak fölkeresésében, addig méltóztassanak megbocsátani, én ezen állitásnak alaposságát meg nem engedhetem. Térjünk át most a második időszakra : Elmondta a t. közlekedési miniszter ur, hogy a mint az előmunkálatok be lettek fejezve, a zárt ajánlatok tárgyalása kezdődött. Beérkezett három ajánlat; kettő ezek közöl olyan volt, hogy azokra reflectálni egyátaíában nem lehetett, meri" igen drága volt. A harmadik egy uj rendszert hozott javaslatba. Azt is mondhatom, hogy a tisztelt közlekedési miniszter ur a maga szempontjából nem tartotta volna szükségesnek, ezen ajánlatra komoly figyelmet fordítani, mert jól tudta, hogy azon vasútnál, a melylyel biztositandók vagyunk a nemzeti külkereskedés függetlenségét; hogy azon vasútnál, melyen az egész országban kiviteli irányban a tenger felé a legtöbb szállítás fog összetódulni, hogy azon vonalnál nem lehet al- | kaímazni azon rendszert, melyet még eddig az egész világ provisoriusnak tart. ííem a kormány érdekében, nem az ő szándékában történt ezen vizsgálat, hanem azok érdekében, kik azt hitték, hogy talán a kormány nem helyesen cselekszik, midőn ezen rendszert azonnal föl nem karolja, és nem oltalmazza; sőt tudjuk hogy, még a mai napig is többen vannak, kik a Feli-rendszer pártolói, s azt hiszik, hogy czélszerü és hasznos lesz, ha ez a fiumei vasútnál is alkalmaztatik; és miután ez igy van, meggyőződésem szerint a kormány csak kötelességét telyesitette, midőn 11 millió megtakarításáról levén szó, alapos vizsgálatok tételét rendelte el, a mint ez meg is történt először azáltal, hogy ezen rendszernek ajánlója, Brett, vállalkozó s illetőleg annak mérnöke Brunlees lett fölszólítva 11 pontban formulázott kérdések által : nyilatkozzék az iránt, miképen fog az általa ajánlott rendszer a követelt igényeknek eleget tenni? Magok az ajánlati tárgyalások november végén lettek befejezve. Deczember közepén történt a felszólítás, mire február közepén érkezett meg a válasz. Tehát semmiféle elmulasztás nem történt, melyből azt lehetne következtetni, hogy a kormány talán szándékosan tartotta visssza az ügy elintézését. A mint megérkezett Brunleesnek válasza, és a bizottsági tárgyalásoknál kielégítőnek nem találtatott, a kormány azonnal elhatározta, hogy egy bizottság által külön is meg fogja vizsgáltatni a helyszínén, hogy teljes meggyőződést szerezzen annak kivihetó'sége iránt. E bizottság megalakult márczius elején és mivel a kormánynak nem lehetett szándékában, hogy a kiküldött urak egy téren kéjutazást tegyenek, hanem hogy azon bizottság a czélnak megfelelő legyen, a teljesen tudományos expeditio minden kellékeivel lettek ellátva, alapos programún adatott kezökbe s a Luiza-utnak minden adatai, hossz-és kereszt-szelvényei rendelkezésökre bocsáttattak, azon fölül az olasz kormány utján minden intézkedést megtett, mik arra nézve megkívántattak. Természetesnek fogja találni a t. ház, hogy ennek elintézése ismét időt igényelt. S ha azt mondom, hogy a bizottság már márczius kezdetén megalakult, hogy az april kezdetén útnak indult, és hogy már april közepén be is fejezte ezen viszgálati utat, meg fog győződni, ha összehasonlítjuk azokkal, miket ezen ut előkészítésére tenni kellett, hogy itt semmiféle időmulasztásról szó nem lehet. A bizottság május 29-ről szóló jelentését beadta, és —a mint a t. minister ur imént kijelentette — minthogy most már semmi sem áll annak útjában, hogy a végleges intézkedés a kiépitésre nézve megtörténjék — azt hiszem, hogy egyátaíában nincs semmiféle alap arra nézve, hogy a miniszter eljárása iránt 1 elégületlenséget vagy roszalást lehetne kifejezni. 51*
