Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-25

394 25. országos Ülés június 8. 1869. jnk; mert már ha most elhatározzuk , hogy ezen két vagy három törvényjavaslat, mely már benyujtatott, az osztályokhoz utasíttassák: akkor már előre eldöntöttük Ghyczy Kálmán indítványának lényegét, a nélkül, hogy azt tárgyaltuk volna. (Felkiáltások jobb felől: A házszabályok határoznak!) A házszabályok azt mondják, hogy. ha a ház tárgyalni akarja, (Akarjuk! Akarjuk!) az osztályokhoz tétessék át. Most tehát a kérdés az volna : tárgyaljuk-e azon indítványt ? akarja-e a ház rögtön az osztályokhoz utasítani? vagj

r csak akkor, ha a többi törvényjavaslat is beterjesztetett? (Szavazzunk!) Ne méltóztassanak félbe szakasztani. En azt hiszem, ez által nem lesz elvágva a tisztelt többség előtt az ut arra, hogy a maga véleményét, ha csakugyan akarja, keresztül vihesse. Mert ha holnapra tűzetik is ki a tárgyalás, ha a többségnek nem tetszik Ghyczy Kálmánnak általam is pártolt véleménye, akkor is lesz módja eldönteni, és az osztályhoz utasítani. De .mindenesetre helyén van, hogy engedje meg a t. ház azt, hogy az indítvány a maga lényegében tárgyaltassék. (Az osztályokhoz! az osztályokhoz !) Bezerédj László: A házszabályok világosan elénk szabják az eljárás módját. Méltóztassanak a 99-ik szakaszt elolvasni, ebben világosan ez áll: „Ha oly indítvány terjesztetik elő, mely nem törvény alkotását czélozza, felvételi ideje meghataroztatik, s az alatt kinyomatván, a tagok között szétosztatik." Tehát az ellenkezőt kizárja. Ha törvényalkotását czólzó indítvány adatik be, a 103. szakasz tartalma szerint attól az országgyűlési tárgyalást megtagadni nem lehet. (Felkiáltás bal felől: Nem is akarjuk!) Nem látom tehát czélját Ghyczy Kálmán ur indítványának, miután annak minden esetre az osztályülési tárgyalás alá kell jönni. Ha most azt határozzuk el, hogy e törvényjavaslatok az osztályokhoz utasíttassanak, nem tudom, mi más czélt érünk el vele, mint azt, hogy késleltetjük a dolgot. (Helyeslés jobb felől.) Alázatos véleményem szerint tehát kár volna a dolgot elhalasztani. (Főikiáltások bal felől: Holnap! holnap! Jobb felől: Ma! Ma!) Tartsuk magunkat szorosan a szabályokhoz, és utasítsuk a törvényjavaslatokat az osztályokhoz. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Igen tiszta a kérdés. Egyik rész kívánja holnapra napirendre tűzni, mások ma kívánják az osztályokhoz utasítani. A kik tehát. .. Deák Ferencz: T. ház! (Halljuk!) Ha törvényjavaslatok a minisztérium által előterjesztetnek, azoktól az osztályi tárgyalást megtagadni nem lehet. Némelyek azt hiszik, hogy ezen törvényjavaslatokat a mai törvényjavaslatokkal kapcsolatban legezélszerübb volna tárgyalni, mint valószínűleg a törvényhatóságok rendezésének kérdésével; már sok talán czélszerünek tartják, ezen törvényjavaslatok előleges tárgyalására külön bizottságot kiküldeni ; de azt hiszem, hogy senki sem akarja azoktól megtagadni az osztálytárgyalást. (Ugy van !) Már most vegyük föl a dolgot gyakorlatilag. Az osztályok elkezdik a tárgyalást, ós ott fölmerül azon nézet, hogy ezen javaslatokat más törvényjavaslattal, pl. a megyei rendezéssel, együtt kell tárgyalni. Senkisem gátolhatja meg, hogy e kérdés fölmerülvén, az osztály felette ne döntsön. Egyik vagy másik osztály pl. azt hiszi, hogy akkorra kell elhalasztani a tárgyalást, midőn a másik törvényjavaslat be adatik; az osztály határoz ; határozata a központi bizottság elé kerül, ez megmondja rá nézetét, és akkor is a ház határoz a felett, hogy az osztályok bele menjenek-e részletesen vagy ne ? Tehát azok kik ezea törvényjavaslatokat azért kívánják elhalasztani, mert más előterjesztendő törvényjavaslattal, különösen a megyék rendezéséről szólóval oly kapcsolatban levőnek találják, mely miatt azokat együtt kellene tárgyaltatni, nincsenek elütve szándékuktól, mert az osztályokban is elmondhatják nézetöket. Az osztályok meg fogják vitatni, a határozat el fog menni a központi bizottsághoz, és mégis a ház fog határozni felette. Tehát én nem látok abban semmi scrupulust, hogy most, vagy a legközelebbi napokon megkezdjük az osztály szerinti tárgyalást. Azon véleménj^t elő lehet adui ott is, megállapodhatnak az osztályok, és senkinek joga nincs sértve, s legalább magunkat egészen és kifogás nélkül a szabályokhoz tartjuk. Arra nézve senkinek sincs ellenvetése, hogj

f a törvényjavaslat az osztályi tárgyalástól el nem vonható. En tehát azt gondolom, hogy ne késedelmezzünk a dologban. Fogjunk az osztály szerinti tárgyaláshoz, a hol mindenki előadhatja nézetét. Bizonyosan elő fogják adni azok is, a kik jónak látják, hogy várjuk be a másik törvényjavaslat beadását, és azzal kapcsolatban tárgyaljuk ezt is; Akkor aztán mind ezek fölött a ház fog határozni. (Helyeslés jobb felől.) Jankovics Antal :T. hkí\ (Eláll!) Szívesen elállók, ha szavazunk. (Halljuk!) Csak azt a különbséget akartam kimutatni, mely a házszabá-lyok azon szakasza között létezik, melyet az igazságügyminiszter felolvasott, s a között, melyet Vukovics képviselő ur hozott fel. Ebben az hozatik fel, hogy: „ha a ház tárgyalni kívánja"; ez azon törvényjavaslatokra vonatkozik, a melyeket akárki közölünk a ház asztalára letehet, és kérheti a házat, hogy tárgyalja, s akkor a ház elhatározza, hogy az osztályokhoz utasítja-e, vagy nem ? A 103. §. azonban, mint a miniszter ur felolvasta, világosan mondja, hogy a minisz-