Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-24

366 24. országos ülés június 4. 1869. nősen, a melyeknek egyike a külügyet, másika pedig a hadügyet illeti. Azt mondák a t. jobb oldal szóaokai, hogy miután egy fejedelem alatt állunk, lehetetlen, hogy kettős külügyünk vagyis hogy két külügyminiszterünk, és illetőleg két külképviselőnk legyen. Az kétséget nem szenved, hogy egy fejedelemnek, egy minőségben csak egy képviselője lehet; de Magyarország királya jogilag különbözik Ausztria császárától ; külsőleg, phisikailag, egy személy, jogilag két személy, és miután a fejedelem az országot képviseli, Ferencz József ő cs. ap. kir. fölsége, mint magyar király, csakugyan más személy által is képviseltetheti magát a küludvaroknál, mint Ferencz József ausztriai császár. Azon nehézségeket illetőleg, a melyeket többi között miniszterelnök ur fölemiitett, hogy tudniillik mi történnék az összeütközések alkalmával .... (Felkiáltások: Nem tartozik ide!) én részemről ugyanazt mondom , hogy mi történik akkor, midőn a miniszterelnök ur, kinek a törvény szerint a külügyek vezetésére van befolyása, a lajtántuli tartományok miniszterelnökével nem egyezik meg valamely tárgyban ? Vagy nem történik semmi, vagy pedig ha tetszik cselekedni a közös külügyminiszternek, teszi a maga felelősségére, és ha teszi, nem számit, vagy nem szabad számítania Magyarországnak a cooperatiójára, mert különben Magyarország önállósága tökéletesen illusoriussá lenne, ha, daczára a magyar miniszter ellenmondásának mégis cselekedhetnék, mégis actióba bocsátkozhatnék. A másik ellenvetés a hadügyet tárgyalja. Azt mondják önök, uraim, hogy nem lehet a hadsereget külön választani, mert ezt kívánja a kettős monarchia biztossága. A miniszterelnök ur egykor azt mondta, hogy a hadsereg különválasztásából az következnék, a mi, ha két vagy több sereg, szövetséges sereg együtt működik, gyakran bekövetkezik: t. i. hogy a fővezérek egymásközti versenygése a közös czél elérését akadályoztatja. Azonban e hasonlóság, uraim, nem áll, mert ott nem egy a fővezér, nem egy a főparancsnok, holott itt a közös fejedelemnek mind a két hadsereg parancsnoka engedelmeskedni tartozik. Különben egységes hadseregnél is nem épen ismeretlen a versengés, egyes hadtest-parancsnokok közt, azért mégis hadosztályokra és hadtestekre felosztatik mindenik hadsereg. • Talán fontosabb azon ellenvetés, melyet a hadsereg külön választása ellen felhozni hallottam, t. i. az, hogy, ha Magyarországnak külön hadserege lenne, akkor majd Csehország, akkor majd Galiczia is külön hadsereget fog kívánni. Nem kutatom most, mennyire tartozik reánk az, hogy mit fognak kívánni Csehország és Galiczia; eddig tudtomra sem Csehország, sem Galiczia. enynyire nem vitte a maga autonóm követelését. (Zaj.) De ha minekünk a miatt le kell mondanunk a mi önállóságunkról, mert az oda át tán némi nehézségeket okozna : akkor, uraim, azon kapocs, mely a mi jólétünk miatt van kötve, nem javunkra, hanem romlásunkra szolgál. (Zaj.) Ámde, hogy ha az őszinteség óráiban önök magok is elismerik, hogy az mind való, hogy az mind kívánatos, utána vetik, hogy az mégis lehetetlen. Miért lehetetlen? Azért, mert Bécsben nem akarják. (Folytonos zaj.) Elnök ur méltóztassék a csendet helyre állitani, mert nem beszélhetek. (Elnök csenget.) Azt mondják, hogy azt Bécsben nem akarják. * Ki nem akarhatná azt Bécsben ? Csak a magyar királynak van joga nem akarni; a magyar király pedig csak két oknál fogva nem akarhatná, ha ugyan nem akarná. Tudniillik vagy azért, mert saját, illetőleg koronájának jogait sértené a magyar teljessebb önállás, vagy mert azon országoknak és királyságok jogait és érdekeit sértené, melyek velünk egy jogar alatt állanak. (Zaj.) Nem lenne nehéz bebizonyítani^ hogy sem az egyik, sem a másik ellenvetés nem áll. Magyarország teljes önállása a pragmatica sanctió alapján épen nem sértené ő felsége jogait, valamint nem sértené a velünk egy fejedelem alatt álló országok érdekeit sem. (Zaj.) Maga ő felsége mondta, hogy csak az a fejedelem boldog , kinek népe meg van elégedve; és ha önök széttekintenek a hazában és azt kérdik : vajon a nép a mostani állapotában meg van-e elégedve? vajon nem érez-e aggodalmat különösen a jövő iránt? (Felkiáltások jobbról. Halljuk a módositványt! Ez nem tartozik a részletes vitához! Mozgás. Elnök csenget.) vajon nem érez-e aggodalmat, mondom, különösen a jövő iránt ? Lehetetlen, hogy meg ne győződjenek arról, hogy a nemzetben igen is létezik elégületlenség és aggodalom. Ha e nemzet ki lesz elégitve, ha a nemzet 6ű alkotmánya ősi jogai helyreállíttatnak, a királyi trón sokkal szilárdabb alapon fog állam. De nem sérti Magyarország törvényes önállása azon tartományok jogait és érdekeit sem, melyek velünk egy fejedelem alatt állanak. Mit kívánhatnak tőlünk a lajtántuli tartományok? (Zaj.) Kívánhatják azt, hogy veszedelem idején becsületesen megvédelmezzük: erre mi készek vagyunk, ezt mi vissza nem utasítjuk magunktól. Kivánják azt, hogy az elvállalt adóság viselését vissza ne utasitsuk: nincs köztünk senki, ki az elvállalt terhet, bármily súlyos legyen is az, visszautasítani akarja. Több érdeke Ausztriának irányunkban nem lehet. De nem csak nem sérti, hanem inkább, mondom, előmozdítja