Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-21
21. országos Ülés június 1. 1869. 313 mind becsületes, ergo Magyarországon a ki választó, az mind becsületes. (Nevetés.) És fogja magában gondolni: milyen boldog, mily dicső ország az! Akkor a lapnak másik oldalára fordít, és látja, hogy a télen itt temérdek póstaés vasutrablás volt, miktől hemzsegtek a lapok, és igy fog okoskodni: a magyar nemzet egy mythológiai lény, melynek felső része egy bájos hölgy, alsó része egy csoda szörnyeteg. Az angol praktikus, az már máskép fog okoskooni, s a dologból egy circulus vitiosust csinál: Magyarországban a ki választó, az választható is, tehát képviselő lehet! a ki képviselő, az becsületes, és igy megvesztegethetlen ; tehát a ki választó az is becsületes, és igy megvesztegethetlen; no akkor, gondolja magában, nem is megyek Magyarországra követjelöltnek. (Nevetés.) De ha a képviselők mind rideg becsületesek, s igy a választók is azok: miért van az, hogy mégis a házban minden nap eléferdul, innen: én vesztegettem? te vesztegettél! onnan : mi vesztegettünk ? ti vesztegetettek! Kérem, mi fog ebből következni? Vagy nem áll az a vád, a mit itt a képviselőházban oly sok választás ellen szórtak, s akkor rósz világitásba jön a képviselők igazságszeretete ; vagy áll, de akkor meg a választók nem mind megvesztegethetetlenek és igy kész a circulus vitiosus! A tárgy ez ágát tovább folytatni nem akarom, átmegyek a dolognak másik ágára. A becstelenség ellen tehát védve volnánk a becsület által; de mi véd meg bennünket az egyéni felfogás, az alkotmányba ütköző, az alkotmányra nézve veszélyes megyőződés ellen? főkép az opportunitás ezen korszakában, midőn a sziv és elme különböző műveltségi fokozata szerint két különböző egyén, külön álláspontról, különböző felfogással, különböző szmben látja ugyanazon tárgyat. Nem kell messzire menni! Maradjunk csak a házban. Ott a delegatiót megtartandónak tartják, mi eltörlendőnek ítéljük. Es teszszük ezt mind a ketten hazaszeretetből, teszszük ezt meggyőződésből, csak más álláspontról, és más felfogással. Említsem a bizottságok eljárását? Ók is képviselők, s még, a mi több, megesküdtek. A házszabályok e tekintetben, ugy látszik, skeptikusabbak, mint a miniszter ur. Megesküdtek, mondom, e scepticus házszabályoknál fogva s mégis két forma-tárgyban ellenkező ítéletet hoztak, mert más álláspontról, mert más meggyőződésből indultak ki. De híjába bántjuk mi a kormányt, azt mondja a t. báró: mert nyíltan akárhogy támadjuk meg, titokban mégis bízunk benne. Mert ime, az iparvállalatokra dobjuk magunkat. Ennek megint az én álláspontomból minő más megfejtése van! (Halljuk!) A teher oly roppant, hogy a gőzgépek egész hatalmával neki esünk a földnek, hogy KÉPV. H. NAPLÓ. 1834 I. belőle kipréselhessük a jövedelmet, és a föld még igy se biztos, s a nagy adó miatt minden méreg-drága. Az iparvállalatokkal is próbálunk, hogy ez által nyerjük ki azt, mit amott kinyerni nem sikerült. Lám lám, a gőzgépek romantikus színben feltűnő füstjének, füttyének, rejtélyes mozgásának, lázas mozgásának minő prósai megfejtése van az én szempontomból! Nem a bizalom: a kényszerűség! Nem a bizalom: az önfentartási vágy lázas küzdelme ez ! Hanem, hogy a mi gőzgépes rángatodzásunknak mennyi hitele van ? arra más felel meg; hogy a mi delegationális alkotmányunk egészségi állapotjának minő hitele van? arra más felel meg; hogy mai napon a magyarosztrák államnak mify ponton áll napja? arra más felel meg! Mind erre megfelel a napóra. Hoztam egyet! Ez a börzei tabella, melyen létünk hitelének mutatója e mai napon : 21 és T /a %-nyi hanyatlást jelez. (Derültség.) Igen gyengének érzem magamat, főkép arra, hogy hazánk egyik legtiszteltebb fiának, Deák Ferencznek, főkép ily rögtöni czáfolatába bocsátkozni akarnék; (Halljuk!) de egy eszmét még sem hagyhatok megjegyzés nélkül, melyet hamarjában feljegyeztem. Azt mondotta, vagy legalább oly formán, mert csak később jegyezhettem meg: „nem lehetett bebizonyítani két év alatt a delegatio veszélyes voltát", ezt t. i. ugy értelmezi, legalább mint én azt felfogom, hogy senfhii oly veszedelmes tény nem következett be, melyből biztosan következtetni lehetne az intézmény veszélyességére. De kérem, ha nekem házam van, és ezt nem assecuráltam 2 évig, s 2 év alatt le nem égett, én pedig miután azt tartom, hogy mégis biztosabb az a ház, ha assecurálva van és assecuráíom, az a kérdés mármost: mikor cselekedtem helyesebben: ama 2 év alatt-e, mikor nem asseeuráltam, vagy akkor mikor assecuráltam ? pedig itt csak házamról, nem a hazámról van szó. (Tetszés hal felől.) Ezt assecurálni kell. Régente igen sok főúrnak az a szokása volt, hogy saját ügyeit másra bizta, maga soha se végezte. Ha a delegatiónak az országgyűléshez való viszonyait tekintem, önkénytelenül eszembe jut ez a grand seigneuri tempó; hanem ilyenkor el kell borulnom, mert a grand seigneuri tempó felelősség nélküli gazdálkodását, határtalan felelőség nélküli felhatalmazását — és ezt fájdalommal kell eonstatálnom — a legtöbbször anyagi, igen sokszor erkölcsi bukás is követte. No de ne búsuljunk semmit, azt mondja Pulszky ur, majd meg szokjuk ezt az állapotot. Meg ám, mint a ezigány lova a koplalást: (Derültség. Jobb felől: Gyöngyör'ú argumentum!) egy nappal utóbb már megszokta volna, ha egy nappal előbb bele nem halt volna! Azt mondja továbbá, hogy nincs oly egyez40