Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-5

5. országos Ülés april 30. 1869. veszi a ház; és a 18. §. ismét kimondja, hogy elébb a ház tárgyalván a jelentéseket , azután mondja ki a korelnök azokat, melyek a 18-dik §-ban foglaltatnak. Én azt gondolom, midőn nem csak elvétve egy helyen, hanem minden egyes alkalommal tárgyalásról szól a szabály, akkor ezt pusztán tudomásul vétel gyanánt értelmezni valóban lehetetlen. De nem is tartanám soha semmi szín alatt helyesnek, hogy ez ugy legyen, hogy az ilyeneket a ház csak tudomásul vegye, és megmondom, miért. Ha az osztályokba sorozat felett véglegesen határozhatnak, akkor legtöbb esetben, mindazon esetben jelesül, midőn kérvény nincs beadva, az osztályok véglegesen, teljhatalommal, korlátlanul döntenek minden választás felett. (Felkiáltások : Igy akarta a ház!) Engedelmet kérek, én nem hiszem, hogy ezt a ház igy akarta volna. Döntenek pedig ugy, hogy legyen bár egy választási jegyzőkönyv a legtörvény tel énebb, legyen még sokkal törvénytelenebb, mint az, melyet én felemlíteni szerencsés valék, ha egy osztály helytelenül fogja fel, vagy bármely okból kimondja, hogy kifogástalan, többé ahhoz soha senki nem szólhat. Azt mondottam imént, hogy nem hiszem, hogy ezt a ház igy akarta volna, és ismétlem most is, hogy nem hiszem, nem hiszem pedig azért, mert tudom, hogy a képviselőháznak, midőn a házszabályokat alkotta, nem volt szándéka, hogy minden nyilvános tárgyalás nélkül, minden garantia nélkül döntessenek el a választások; már pedig igy az osztályok, melyek sem biróságilag alakitva nincsenek, mint lesznek a biráló osztálvok, sem nyilvánosan nem tárgyalnak, sem előttök a felek ügyeiket, nem védhetik, végleg, felebbezés és minden orvoslat nélkül Ítélnének mindazon esetekben, melyekben kérvény nincs beadva, legyen bár a legtör vény telén ebb a választási jegyzőkönyv. Én tehát részemről határozottan ragaszkodom a ház azon jogához, hogy mind a választások érvényessége, mind a felett, hogy egyik vagy másik választás melyik osztályba soroztassék, a ház határozzon. {Helyeslés hal felöl.) Mihályi Péter : Tisztelt ház ! Csak azon kérdéshez akarok szólni , vajon az imént felolvasott osztály-jelentésben a marmarosmegyei huszti kerület választása helyesen soroztatott-e a házszabályok értelmében a b) pont alá sorozandókhoz vagy sem? Felhozatott Tisza Kálmán képviselőtársunk által azon választás ellen azon törvénytelenség , hogy egy község összeirási lajstroma elveszett és a választásnál nem volt kéznél. Ez igy szárazon előadva mindenesetre azon aggodalmat és gyanút ébreszti bennünk, hogy jelentékenyebb vagy kisebb számú választók szavazási joguktól elüttettek. De én ezt épen azon jegyzőkönyv tartalmából leszek szerencsés azzal kiegészíteni, hogy azon, nevezetesen Szelistye község választói, kik jelen voltak a választásnál , az elnök azon kérdésére, kit óhajtanak képviselőül ? kijelentették, hogy ők csakugyan a megválasztott képviselőt óhajtják. {Zaj. Felkiáltások bal felől: Nem tartozik a dologhoz !) Ez a jegyzőkönyvbenf oglaltatik. Egyéb sérelem nem történt, és ily kis formasértés miatt, azt hiszem, a választást törvénytelennek mondani nem lehet. {Helyeslés jobb felől.) Bezerédj László: Valóban csodálkoznom kell ezen kifejlődött egész discusíáon akkor, midőn a szabályok világos tartalmát és rendelkezését lehet olvasni. Méltóztassanak elolvasni a 15. §-t, mely azt tartalmazza , hogy az osztályok jelentései a ház elé terjesztessenek. A 18. §. pedig azt mondja , hogy az osztályok jelentései tárgyaltassanak. Már most, hogy az, a mi az osztály jelentésében nem foglaltatik, a ház tárgyalásának alapját és tárgyát képezhesse, azt nem látom át. (Helyeslés jobb felől.) Még egy körülményre van szerencsém a t. házat figyelmeztetni: méltóztassanak a 14. §. d) pontját elolvasni, mely azt mondja: „Azon megbízó leveleket, a melyek érvényessége ellen kérvény adatott be, a reájok vonatkozó kérvényekkel együtt tárgyalás nélkül jegyzékbe foglalják." Már most, ha a házszabályok az osztályokat eltiltják attól, hogy oly választási jegyzőkönyveket, melyek ellen kérvény van beadva, még nem is tárgyalhatnak, hanem a kérvénynyel együtt egyszerűen jegyzékbe foglalják: hogyan kerül ez itt discussio alá, azt nem értem, T. ház ! én azt gondolom , ha egyes kivételeket teszünk, ennek az lesz következménye, hogy minden egyes választási jegvzőkönvvet fel kellene itt olvastatni, mert különbséget tenni a jegyzőkönyvek közt csak az által lehet, ha hivatalos utón, t. i. az osztály jelentéséből jön valami a ház tudomására. Ezentúl megszűnik illetékességünk. A mi a másik esetet illeti, a házszabályok ez iránt világosan rendelkeznek. Méltóztassanak a 77. szakaszt elolvasni , mely világosan azt mondja, hogy a ház alakulása után beadott megbízó levelekre nézve 30 nap alatt lehet kéri vényt beadni. Tehát ha a ház megalakulása előtt | adatott be a megbízó levél, az nem jő ezen szabály alá; és én ennélfogva azt gondolom, hogy a mostam vitatkozásnak épen nincs tárgya. (Helyeslés a jobb oldalon. Szavazzunk!) Patay István : T. ház! Igaza volt előttem szólott Pozsony városa egyik képviselőjének Szlávy József urnák, hogy a ház azért alkotta az uj házszabályokat, hogy a kellemetlen hosszas vitáknak vége vettessék az igazolásokat illetőleg. De azt semmi esetre sem akarhatta a ház, hogy egyik vagy másik osztály valamely t örvénytele n választást akármi tekintetből beso-