Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-19

*)g^_ 19. országos li' gyakorlati szempontból elemezvén, azért, mert mit a t. képviselő ur lehetetlennek tart, azt a legközelebbi jövő lehetőnek fogja bebizonyítani. De mert ugy vagyok meggyőződve, hogy, ha mi kötelességünknél fogva belfejlődésünk nagy müvét ezélszerü törvények behozatala által biztosítani fogjuk, az által a népnek szellemi és anyagi ereje természetszerűen növekedni és gyarapodni fog. Kétségkívüli tény pedig az, hogy a szellemileg és anyagilag előrehaladt nemzet czélt fog érni, ha akkor fogja netalán szükségesnek mutatkozó közjogi viszonyai változtatását követelni, midőn e kivánatát, követelését, szellemi és anyagi erővel támogatni is képes lesz. Nem osztozom, t. ház, Tisza Kálmán képviselőtársam azon aggodalmában sem, hogy lassú halál fogja érni az állam eletét, ha közjogi viszonyaink nem változnak, nem osztom pedig azért, mert, mint jdl tudjuk, sokkal szívósabbak a Magyarország területein lakó népfajok, sokkal többet tűrtek ők már és szenvedtek. És mit tapasztalunk? azt, hogy a szabadság legkisebb ihletétől átmelegítve gyakran életerőt fejtettek ki akkor, midőn Bécsben azt gondolták már, hogy Magyarország nincs többé. Egyet emiitett meg jelesül egy t. balpárti képviselő társunk, azt mondván, hogy ez a mi alkotmányunk tulajdonképen csak olyan, mint a nap, mely fényes derült szép időben megteszi kötelességét, és figyelmeztetett minket, hogy jöhetnek borús idők, jöhetnek viharok. Én, t. képviselőház, ettől nem rettegek, nem pedig azért, mert tiszta meggyőződésem az, hogy, ha lehető volna is, és viharok jőnének, a melyek által Magyarország léte, szabadsága vagy alkotmánya kérdésbe vétetnék vagy veszélyben forogna: méltóztassanak elhinni, sem e házban, de széles e hazában sem fognak pártok létezni; tömörülni fognak a nemzetnek összes polgárai egy zászló mellé, a melyen „áldozatkészség és a haza megmentése" lesz irva, és hogyha önök minket nem fognak követni, mi fogjuk követni önöket, de nem fogunk pártokra szakadni, hanem vállvetve megmentjük a hazát. (Éljenzés jobb felől.) Nem osztozom, igen t. képviselőház, azok aggodalmában, kik a legközelebb lefolyt választási mozgalmak alatt a kormánynak állítólagos befolyása folytán veszélyeztetve látják a hazát. Igazán megvallom, magam is azon nézetben vagyok, hogy a választási törvényeket újból kell szerkeszteni; de nem azon okból, mit kiválólag épen azon t. képviselő urak említenek: hogy főleg azért, hogy a kormány beavatkozása lehetetlenné legyen téve. Hiszen a múlt országgyűlés is azon nézetben volt, midőn a házszabályok 53. szakaszát alkotta. Ezeknek megnyugtatásául csak azt merem és május 29. 1869. állítani, hogy: sokkal több képviselő ül a bal oldalon annak következtében , mivel a kormány nem fejtett ki kellő erélyt a választási törvények tiszteletben tartása mellett, mint űl a»mi oldalunkon a kormány beavatkozása folytán. (Élénk helyeslés jobbról, balról zaj.) T. ház! A pártmozgalomnak, a pártérdekeltségnek meg kell lenni, az tagadhatatlan, és magam is nagyon veszélyesnek tartanám, ha ez megszűnnék : mert akkor megszűnnék népünkben az alkotmányos érzület, és ennek megszűntével én is veszélyeztetve látnám az alkotmányt, a függetlenséget ; de nem osztozom korántsem igen t. Vukovícs Sebő barátom azon nézetében, hogy a párt szenvedély nem vitiálja a választási szabadságot; sőt ellenkezőleg azt merem állítani, hogy a pártszenvedély, mint tapasztaltuk pártdühhé szokott fajulni, ez pedig igen is vitiálja nem csak a választás szabadságát, hanem magát az állami életet is. Simonyi Lajos b. igen t. képviselőtársunk, bizonyosan nem mondotta volna azt, hogy a magyarországi igazságszolgáltatás a török birodalomé után mindjárt első helyet foglalja el, ha történetesen Poroszországban, vagy magában Angliában pörei lettek volna. De ha ez áll is, a mit én nem szeretek hinni, akkor én az okát keresem, és ennek az okát nem a felelős magyar kormányban, hanem inkább a nem felelős megyék szervezetében találom, (ügy van jobb felől) és igen fogok őrülni, ha ezen eszmét emlékezetben fogjuk tartani, ha a megyék szervezése fog a ház asztalára kerülni. (Helyeslés jobb felől.) T. ház! gyakorlati szempontból tekintve, valóban részemről nem igen tudom megfogni, hogy miután két esztendeje, hogy törvény van a közös ügyekről, ez a törvény gyakoroltatik két esztendeje, tehát csakugyan léteznek közös ügyek, mert csak létezni kell annak, a mit a ház két esztendő óta rendbe hozott, a minek rendbehozatalába az igen t. balpárt is befolyt, és mégis e házban találkoztak igen sokan, a kik azt mondták, hogy tulajdonkép közös ügyek nem is léteznek. Daczára annak, hogy azt mondják, miszerint nem léteznek közösügyek, mégis megtámadják a delegátiót. Hiszen ha nem léteznek közös ügyek, akkor delegatió sem létezhetnék, az nagyon természetes. Ügy tűntetik fel a delegátiót mintha oly rettenetes valami volna az, a mi hazánknak alkotmányát, szabadságát, állam létét, függetlenségét, veszélyeztetné. En igazán megvallom, hogy a delegatiókat gyakorlati szempontból egyátaiábati nem tartom ily veszélyeseknek: mert a mint tudom, teendőik két részre oszlanak: az egyin teendőjük inkább felülvizsgálati, számellenőrzési foglalatosságokból áll; másik teendőjük pedig igen nevezetes tárgyát képezi a külügyekre befolyás