Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-16
Í80 16. országos Ülés május 25. 4869. •is leszünk reá —hogy a belreformoknak e kedvező perezek által kezünkbe juttatott böaég-szaruját fenákig üríthessük javunkra, addig, mig a forgandó világtörténelmi koczka ismét netalán ellenünk talál gördülni. Szokásos felkiáltás, kivált a kisebb, vagya szabadságnak még csak gyermekkorát élő népek parlamentjeiben: „Európa szemei függesztvék reánk!" Én e phrasissal nem esak azért nem akarok élni, mert mi, Istennek hála, ezer éves alkotmánynyal bíró nép vagyunk; hanem azért sem, mert már Magyarország is, az egész nemzettestet magába ölelő közszellemmel s éber és fenkölt figyelmű közvéleménynyel bir, s meghatottan érezzük mindnyájan : mint lengi át és tölti be e közszellem szárnyesattogása törvényhozó termünk magaslatát. Valóban, Magyarország figyel reánk, s megvárja tőiünk, hogy neki ne puszta chartákat, s meddő óvásokkal körülbástyázott közjogi törvényeket, hanem elvégre gyakorlati eredményt, a eultura és civilisatiő valódi vívmányait, tényleges jólétet szerezzünk és vigyünk haza. (Helyeslés jobb felöl.) S azért lelkem mély meggyőződésével találkozik a bizottsági válaszfelirati javaslaton átvonuló azon fő mozzanat, mely, a belreformokra fektetvén a fősúlyt, ez irányban kívánja ezúttal a nemzet által hőn óhajtott köz-jólét fontos kérdéseit megoldani. Nem szeretnék félreértetni. Állapotunkat én sem tartom olyannak, mely, mint mondani szeretjük, aspiratióink netovábbját képezhetné. De két okot találok a megnyugvásra. Első okom azon meggyőződésem, miszerint a nemzetek államjogi viszonyai — kivévén az abnormis eseteket •—- rendszerint a nemzetek erkölcsi, szellemi és anyagi erőik összegének kifejezései. Győzhet ezek ellenében egyidőre a zsarnoki önkény és erőszak; adhat egy véletlen perez a nemzeteknek is ezen erőket messze túlszárnyaló hatalmat és túlsúlyt; de mindkét esetben meg lesz zavarva az egyensúly, mindkét eset forradalmi állapotot jelez, vagy arra előkészít; s midőn sok küzdelem, szenvedés és áldozat után az egyensúly helyreáll, az megint csak ugy számithat zavartalan tartósságra, ha az tényleg a nemzet erkölcsi és anyagi erejének megfelel. Isten őrizzen, hogy nemzetem szellemi s anyagi erőinek summáját kicsinyeljem; sőt történelmünk logikájából én is azon magasztos és lélekemelő tanúságot merítem: miszerint nemzetünk a jogtapodás vagy jógtagadás ellenében mindig ellenállhatlan, mindig győzhetlen lesz. I)e -a 67-iki államjogi kiegyezést ugy k$ll tekintenem, mint nemzetem jelzett ö.sszerejének és akaratának megfelelő állapotot. ügy kell tekintenem pedig, mert ifjú parlamenti rendszerünkre nézve károsnak,..,sőt veszélyesnek tartom azon felfogást és föltevést: mintha államjogi állapotainknak javítása nem a mi elhatározásunktól, hanem más, a mi törvényhozásunk, és az abból kifolyó kormányunk körén kívül vagy épen felül álló idegen tónyerőktől függne. E felfogás vagy feltevés önálló törvényhozási joggal bíró parlamentünket egyenesen a Postulaten-Landtagok, vagy a régi gravaminalis diaeták színvonalára sülyesztené alá. A trónbeszédben maga ő felsége hí fel bennünket, hogy czélszerű belreformok által fejtsük ki azon erkölcsi, szellemi és anyagi erőket, melyeknek elmaradhatlan, mert természetes, kifolyása lesz a lehető legjobb közjogi állapot. Hiszen nekünk Angliáéval majdnem egykorú szabadsági és alkotmányi chartánk volt: és akedvezőtlen világtörténelmi conjuncturák még sem engedték meg soha, hogy azt mi is ugy érvényesíthettük volna, mint a szerencsésebb angolok. De valamint Angliának mai, mintaképül szolgáló parlamentalis alkotmánya nem charták és inarticulátiók eredménye, hanem a nemzeterő összegének kifolyása és természetes érvényesülése: ugy tiszta meggyőződésem, miszerint a mely mérvben fog szellemi s anyagi súlyunk gyarapodni, azon mórtékben fognak eltűnni azon hiányok és akadályok, melyek még ma nem engedik meg. hogy közjogi állapotunk is oly teljes és tökéletes legyen, minél kedvezőbbet kívánni ne lehessen. Második okom, mely engem megnyugtat: a paritás és dualismusnak nemcsak törvény, hanem nemzetközi szerződés által biztosított két elve. Mindaddig, mig a 48-iki törvények által is elismert, sőt jogilag ós törvényhozásilag legelőször csak is a 48-iki törvények által elismert közös viszonyok elintézésére a delegatiok és közösminiszteriumok intézményénél czélszerűbbet találnunk nem sikerül, vagy ezen intézmények fölösleges voltáról bennünket meg nem győznek: mindaddig a dualismus és paritás biztosított két elvében garantiát látok állami önállásunk megóvására, és esak politikai eszélyünktőí ós hazafiúi éberségünktől függ, hogy a paritásnak védelme alatt, ama intézmények által állami attribútumainkban nemcsak semmi csorbát üttetni ne engedjünk, hanem hogy magukon azon hiányokon is tetemesen javítsunk, melyek Tisza Kálmán és Simonyi Ernő tisztelt képviselőtársaim által ben} r ujtott válaszfelirataikban, mint ilyenek felemlittetnek. En tehát, az előadott okoknál fogva, a részletes tárgyalás alapjául a bizottság válaszfelirati
