Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-15
15. országos ülés május 24. 1869. 151 kisérhesse a gazdasági bizottság eljárását s befolyhasson egyrészt arra, hogy a kiadások a lehető legnagyobb kímélettel történjenek, és másrészt azok végrehajtása a lehető legszigorúbban ellenőriztessék: kívánatos, hogy oly intézkedések történjenek, melyeknél fogva a gazdasági bizottság ezután részletesebb utasítások szerint járjon el; amiért a következő indítványt bátorkodom a t. ház elé terjeszteni: (Ralijuk!) hogy a számvevő bizottság felszólittassék, dolgozzék ki olyan eljárási mődot, mely egyrészt kezeskednék a lehető legkíméletesebb kiadásokról és másrészt azoknak a lehető legszigorúbb végrehajtatását ellenőrizné: mert én azt hiszem, ha ugy maiad a dolog, mint eddig volt, a számvevő bizottság munkálatának eredménye nem egyéb, mint az, hogy csak átalában constatáltatik a szükségelt összeg, miután annak meghatározása, vajon lehetett volna-e kevesebbre is redueálni a költségeket, egyátalában nem feladata a számvevő bizottságnak. Nekünk a nemzet irányában elvállalt kötelességünk parancsolja, hogy ily intézkedéseket tegyünk, hogy a nemzet láthassa, miszerint mindaddig, míg az illető kezelők mulasztásairól meg nem győződünk, a lehető kímélettel vagyunk ugyan az illető kezelők iránt, de hogy intézkedéseket azért teszünk, hogy azok minden lehető gyanútól is mentek maradjanak. Ez volt alázatos véleményem. Elnök: T. ház! A tiszt, képviselő aggodalmaira, azt hiszem, megfelel a házszabályok 208. §-a, mely ezt mondja: „A folyó kiadásokon kívül, a milyenek a rendszeres napi dijak és állandó fizetések, a gazdasági bizottság tudomása és előleges hozzájárulása nélkül semminemű költségek és pénztári kiadások nem történhetnek. Nézetem szerint, azért választotta és hozta be az uj házszabály a gazdasági bizottságot, hogy azon netalán lehető visszaéléseknek eleje vétessék. (Helyeslés.) Azt hiszem, ezáltal a képviselő ur aggodalmai megszüntetvék. Gubody Sándor: Bocsánatot kérek, én jól tudom azt, a mit a házszabályok 208. §-a mond; hanem, ámbár nem akarok keserű lenni és olyakat érinteni, melyek talán kellemetlenek lehetnének, mégis meg kell jegyeznem, hogy azt tapasztaljuk, hogy ámbár a háznagynak kötelessége, egyedül a ház vagyonaira felügyelni, azokat inventáhi, s ellenőrizni, mégis ugy látom, hogy ő minden előleges rendelkezés nélkül tesz intéz"kedéseket és mindenféle költségeskedést, a mi által a számvevő bízottság valósággal azon embarrasba jön, hogy azt sem tudja, miért történt ez vagy amaz, ide alkalmaztatott-e, vagy más hová valamely összeg? Én legalább a bizottság jelentésében látok oly költségeket, melyekre nézve nyiltan kimondom, hogy ha nyilvános árlejtés utján intéztetett volna el valamely megrendelés, az olcsóbban létesíttetett volna. Miután pedig igy áll a dolog, ismétlem azon megjegyzésemet -— hogy — ha az áll is, a mit elnök ur méltóztatott mondani, hogy a gazdasági bizottság mindezen kiadásokról intézkedett, mindamellett óhajtandó volna, miszerint mind az ily intézkedések részletezése mellékelve legyen a bizottság jelentéséhez. Én, t. képviselőház! nem is tudom felfogni, miért ne lehetne oly intézkedéseket tenni, melyek szerint az eljárási módozat előre megállapittatnék és a számvevő bizottság által a ház közbejöttével határoztatnának meg némely kiadások, mint a minőket itt látok, például rendkívüli kiadásokat, melyeket árlejtés utján talán olcsóbban lehetne fedezni. Nagvon jól tudom én, hogy vannak oly dolgok, melyeket csak némi keserűséggel lehet közelebb érinteni. Például veszem azon esetet, hogy a képviselőház tagjainak száma 400 ugyan, és egynekegynek csak egy asztalfiók jut, mindamellett 800 fiókkulcs rendeltetett meg: a mi —- ha föl is teszszük azt, hogy egy-némely képviselő ur elvesztette a kulcsát — mégis szerintem túlságos kiadás. En a legkisebb gyanú alapján sem mondom ezt, annyival kevésbé, miután én, ki életemben sok számadást készítettem, becsületére mondhatom a magyar embernek, hogy annak számadásai, ha azok hibásak, inkább gondtalanság mint gonoszságból hibásak; de nekünk e tekintetben őrködni kötelességünk. Az önkormányzati életünk egyik nem csak legfontosabb, de sarkalatos föltétele , hogy az ellenőrzés jogát komolyan és behatóan gyakoroljuk. Somossy Ignácz: T. ház! Az előterjesztett indítvány ma napirenden nem levén, tárgyalás alá nem jöhet, s annyival kevésbbé lehet határozat tárgya szerintem, mert az indítvány előbb írásban volna beadandó és ugy, ha a háznak tetszik, napirendre kitűzendő. Elnök : Én azt hiszem, t. ház, hogy a képviselő ur nem is akart indítványt tenni, mert a mit a képviselő ur akar, az már sokkal részletesebben meg van a szabályokban, t. i. a szabályok egy pontja szerint jegyzőkönyvet vezetnek a kiadásokról, és meg van az, hogy semmit ki nem lehet adni, a nélkül, hogy a gazdasági bizottság javáhagyását ahhoz ne adná. Mi tehát, midőn a gazdasági bizottságot megválasztottuk, azon reményünket fejeztük ki, hogy a szabályokat meg fogja tartani. Gubody Sándor: T. ház! (Felkiáltások : Nem lehet többször szólni, ugyan azon tárgyhoz!) Elnök: Ha méltóztatnak elfogadni a gazdasági bizottság jelentését a ház költség-vetésére nézve, akkor még két eldöntendő tárgy áll a