Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-1
4 1. országos ülés april 22. 1869. tét, azon szabatossággal, a mint azt korelnöki minőségemben tudnom kellene, nem tanulmányozhattam. Tisztelettel kérem ennélfogva a t. képviselőket, hogy téves lépteimet útba igazitani, botlásaim iránt kegyes elnézéssel lenni és bölcs tanácsaikkal engem támogatni méltóztassanak.(.EZ/ere2ás.) Magamat mindnyájoknak összesen és egyenkint kegyeikbe és szívélyes barátságába ajánlom. {Éljenzés.) {Leülve:) Méltóztassanak már most a körjegyzők helyeiket elfoglalni. Széll Kálmán korjegyző {olvassa): A korjegyzők a következők: Jankovics Miklós, Jurka Vazul, Perényi Zsigmond b., Radó Kálmán, Széll Kálmán, Zichy-Ferraris Viktor gr. {Éljenzés. A nevezettek helyet foglalnak.) Korelnök : Van szerencsém jelenteni, hogy f. hó 24-én, az az szombaton, ő felsége Budán a várlakban fogja az országgyűlést ünnepélyesen megnyitni. (Hány órakor?) 12 órakor. A megjelenés fél tizenkét órakor lesz. (Hol?) En azt tartom, hogy tán 11-kor itt jönnénk össze.= (Felkiáltások: Budán!) Tehát a várpalotában méltóztassanak megjelenni. Irányi Dániel: Uraim! . . Korelnök: Minekutána szólni méltóztatnak, a szólni kívánókat Radó Kálmán korjegyző ur fogja jegyezni. Irányi Dániel: T. képviselőház! Az 1848. IV. t. ez. azt rendeli, hogy az országgyűlés Pesten tartassák, miből azt lehet következtetni, hogy áz országgyűlésnek Pesten kell meg is nyittatni, és ezt igy értette az idézett törvénynek hozatala után a közvetlenül itt Pesten tartott országgyűlés, a mely nem csak hogy itt tartatott, hanem István nádor kir. helytartó által itt is nyittatott meg. Ezen törvény eltörölve nincs, ezen törvénynek következőleg életben kell maradni. Tudom ugyan, hogy 1865-ben más szokás követtetett, midőn is az országgyűlés Budára ment át a megnyitásra, valamint tudom azt, hogy a berekesztés tavaly szintén Budán ment véghez. Hanem én azt gondolom, ezen két példa a törvény ellenében nem vétethetik tekintetbe, ezen két példa az élő törvényt nem erőtlenithette meg. Azonban, hogy ha ezen tekintet nem forogna is fen, ha erre nem helyeznének is nagy fontosságot, lehetetlen, uraim, mellőznünk egy másik körülményt: azt, hogy azon várpalotán, melybe az országgyűlés rneghivatik, nem a nemzeti lobogó lengedez. (3fozgás a jobb oldalon, helyes lés a szélső bal oldalon.) Emlékezem ugyan, hogy a múlt országgyűlés alatt, midőn ezen kérdés szóba hozatott, egyik igen tisztelt képviselő társunk a feketesárga lobogó jogosultságát azon állitássaí igyekezett igazolni, hogy az az uralkodó család czimere, jelvénye. Ámde ha ez igy volna is — pedig az én szerény véleményen szerint nincs igy, mert a kétfejű sas nam az uralkodó családnak, hanem a néhai német és azután osztrák birodalomnak jelvénye volt — de ha ez igy volna is, azt tartom, hogy annak legfeljebb az uralkodó ház magán épületein lehet helye, de nincs helye az ország középületein, a milyen a budai várlak is, és nincs helye különösen akkor, midőn a magyar király a magyar országgyűlést, a magyar nemzet képviselőit fogadja, hogy az országgyűlést ottan megnyissa. (Igaz! a szélső bal felől.) Én azt gondolom, uraim, hogy ez sérti a magyar ember érzetét, sérti a magyar nemzet képviselőinek méltóságát és sérti egyúttal a törvényt is. Az 1848 : 21. t, ez. ugyan is, mely a nemzeti színről és az ország czimerérŐl szól, azt rendeli, hogy: „minden középületeken s közintézeteken minden nyilvános ünnepélyek alkalmával és minden magyar hajón a nemzeti lobogó és az ország czimere használtassák. a Már hogy a budai kir. palota az ország épülete, s hogy az országgyűlésnek megnyitása nemzeti ünnepély, ez, ugy hiszem, kétségtelen. Én ennélfogva, uraim, felszólitandőnak tari tom a minisztériumot, hogy alázatos kérelemmel ő cs. és apóst. kir. felségénél kieszközölnsziveskedjék, hogy a budai várpalotáról a fekete-sárga lobogó levétetvén, az a nemzeti lobogóval pótoltassák. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Andrásy Gyula gr. miniszterelnök: Nem fogja tenni! Madarász József: Ez a 48 ! Irányi Dániel : Azt gondolom, uraim, hogy ez a milyen törvényes, olyan méltányos kivánat, és arról is meg vagyok győződve, hogy ez viszhangra és teljesítésre fogna találni. Azok is, uraim, a kik különben fel nem akadva azon, hogy nem Pesten nyittatik meg az országgyűlés, Budára is hajlandók lennének felmenni, valamint én, úgy barátaim, nem vagyunk hajlandók a feketesárga lobogó alatt a magyar országgyűlés megnyitásában részt venni. (Jobbról: Tessék!) Ezt szükségesnek tartottam kijelenteni magam és barátaim igazolása végett. Csanády Sándor: T. ház ! (Nincs ház!) Reménylettem, sőt hittem, hogy a magyar kormány hivatalos kötelességéből kifolyólag az j 1848-ki 21-ik, már kiráí yi eskükkel is szentesitett azon törvónyezikkelynek életbe léptetése't eszközlendi, mely Magyarország czimerének és színeinek ősi jogaiba visszahelyezését rendeli, parancsolja. S ezt reményleni, hinni jogosítva voltam annál inkább, mert a legközelebbi időben bevégzett országgyűlés folyta alatt két ízben
