Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-13

13. országos ülés május 21. 1869. 99 a mely nyilatkozat akkor majdnem az összes ház által egvértelmüleg tétetett. Miután azonban ez nem törvény, meglehet, most a tisztelt ház nem tekinti magára nézve kötelezőnek; azért bátor vagyok indítványozni és kérem azon indítványomat napirendre kitüzetni, mely oda irányul: határozza el a ház, hogy azoktól, kik kormány kinevezéstől függő hivatalt nyertek, megvárja,— a mint az eddig is gj^akorlatban volt, — hogy képviselői állásukról lemondjanak. Bátor vagyok ez inditványt Írásban is beadni és napirendre kitüzetését kérni. Elnök: Tehát a IÍI-ik osztály jelentése tudomásul vétetik, s Ráday Lászlő gr. választása megsemmisíttetvén, intézkedéseket kell tenni, hogy ujabb választás történhessék. Jankovics Miklósi T. ház! A III-dik bizottság felolvasott jelentésére nekem is volna egv pár szavam (Felkiáltások: Nem lehet! Már késő!) Kérem én felálltam előbb is, és csak a jegyző ur hibázhatott, ha fel nem irt. (Közbekiáltás : Jámbor Írja a szólni kívánókat!) Zsedényi Ede: Fel volt-e írva ? Elnök: Nem. — Ki lévén mondva a végzés, a tárgyon már keresztül mentünk, sőt Tisza képviselő ur már egy más inditványt is adott be e tárgyra nézve. Ahhoz méltóztatik szólani? Jankovics Miklós: Ahhoz akarok egy részben szólani, más részben pedig azon jelentéshez, melyet a III-dik biráló bizottság beadott. (Már késő!) Elnök: Az indítvány ki fog nyomatni T

), s a t. ház parancsa szerint napi rendre fog kitüzetni. Patay István: Kéretik a jegyzői kar, hogy máskor több figyelmet fordítson a jelentkezőkre. (Zaj.) Kérem magamat kihallgattatni; mert hogy a jegyző által valaki a szótól megfosztassék, az az igazsággal meg nem egyezik. Elnök: Mondom, ki fog nyomatni az indítvány, s annak idejében napi rendre fog kitűz etni. Némely képviselő urak még interpellatiokat kivannak beadni, a miniszterelnök ur pedig egy interpellátióra kíván felelni. Andrásy Gyula gr., ministerelnök: T. ház! (Halljuk!) Pécs városa t. képviselője a napokban egy interpellátiót intézett hozzám a magyar királyi testőrség újjá szervezése tárgyában. A t képviselő ur azon téves föltevésből méltóztatott kiindulni, hogy azon hajdani föltétel, mely szerint a testőrségbe csupán csak nemesek léphettek, mai nap is fönáll, s annak következtében a két következő kérdést méltóztatott l

) Lásd az Irományok 14-ik számát. hozzám intézni: 1) vajon az uj szervezés e rendelet értelmében hajtatik-e végre? 2) vajon a megyéknek ezelőtt gyakorolt ajánlási joga fentartatott-e vagy nemi Erre nézve bátor vagyok válaszolni, hogy a boldog emlékezetű M. Terézia királynő által meghatározott szabályokban két módosítás történt ő felségének múlt évi novemberben kiadott rendelete következtében. Az első módosítás azon szabályt, illeti, mely szerint a testőrse'g tagjai eddig csupán csak nemes születésűek lehettek; a 2-dik módosítás pedig azon szabályra vonatkozik, mely szerint eddig- ifjú emberek küldettek a testőrségbe hogy ott első katonai kimüveltetést kapjanak, mely határozmány szintén módosíttatott. A mi az első változtatást illeti, azt gondolom, felesleges azt tovább indokolnom, miután a nemességí feltétel a törvényhozás által követett minden elvekkel , s a korszellemmel nem volt megegyeztethető. Elég talán fölemlítenem, hogy 0 Felsége rendelete következtében e föltétel egyszerűen érvénytelennek nyilváníttatott. (Helyeslés) Ennek következtében a testőrség czime is megváltozott, a mennyiben most nem „Magyar nemes gárda" hanem „Magyar kir. testőrség" a neve. (Helyeslés.) A mi a másik módositást illeti, az szükséges volt azért, mert egyátalában nem mutatkozott czélirányosnak, hogy fiatal emberek egyszersmind udvari szolgálatokat is tegyenek, s első katonai tanulmányaikat is végezzék. E két czélt megegyeztetni alig lehetett. Ennek következtében ezen pont ugy módosíttatott, hogy ezentúl a magy. kir. testőrségbe való fölvételért folyamodhatnak azok, kik a magyar korona országainak fiai, békében vagy háborúban maguknak a kato| nai szolgálatban érdemeket szereztek. Ezek is két kategória szerint vétetnek föl, olyanok t. i., kik a testőrségi állomást mint nyugodalmas állást egyszer mindenkorra kívánják elfoglalni, s olyanokra, kik csak rövidebb időre kivannak belépni, és ezen idő alatt magokat a katonai magasabb tudományokban óhajtják kiképezni; miről egyszersmind gondoskodva is lett. Ezek azon módosítások, melyek a testőrségre nézve tétettek. (Helyeslés.) Hozzá kell tennem, hogy az alap, melyből ezen intézet eddig fentartatott, soha sem volt elégséges, még az akkori pénzviszonyok közt sem ; és így az ország, illetőleg a megyék azt mindig bizonyos összeggel pótolták. Erdély, ugy tudom, 10,000 Magyarország 100,000 Horvátország pedig körülbelül 4000 forinttal járultak évenként a testőrség költségeinek pótlásához. Miután pedig ezen összeg a budgetben nincs felvéve, mindezen összegek most ő felsége ren13*