Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-325

CCCXXV. OKSZÁGOS ÜLÉS. (November 26. 186Ö.) 7| illik mint nemzet vagy egészben, vagy legalább bizonyos mértékben a souverain államjogokat gyakorolja. Ez az erőszak és igazságtalanság alapján csak akkor állhatott fen, midőn egy nemzet a többieket legyőzötteknek tekintette, és tagjaiknak legalább egy részét a törvényhozás és államhatalomban való részvételből kizárta, de semmikép sem lehetséges oly időben, melyben minden nemzetnek tagjai egyforma politikai jogokkal birnak. Vajon egy államban több nemzetek mind foederált nemzetek gyakorolják-e az állami jogot, vagy czélszerübbnek tartják, hogy mint különféle nemzetek tagjai azon foederatio nélkül egyetemben gyakorolják ama jogot ? az a dolog természetén mitsem változtat, és ez utóbbi körülmény nem fosztja meg az egyik vagy másik nemzetet a nemzet névtől. Ha Törökországban a törökök, a bolgárok és görögök egy parlamentben gyakorolnák az államjogokat, nem szűnnék meg a bolgár és görög nemzet, annál kevésbbé lehetne a bolgár nemzetet töröknek nevezni. Az egy államban egy politikai nemzetet vitató elmélet követői Svajczra hivatkoznak, hol a németek, francziák és olaszok svajczi, és Belgiumra, hol a francziák és flamandok belganemzetnek neveztetnek ; de mindenki tudja, hogy genetikailag nincs svajczi és belga nemzet, és hogy ez az államnak csak geographiai megnevezése, mely a régi római korból való, és mely fenmaradt ugyan, de nem mint a nemzetek megnevezése, hanem mint az ezen országokban levő különféle nemzeteknek geographiai állami megkülönböztetése a rokon nemzetektől Olasz-, Német-, Francziaországban és Hollandiában, és e nevezet használtatik inkább internationaliter, mint az állam belsejében, mert mint látjuk, Svajczban három nemzeti nyelv ismertetik el, tehát három nemzet és három nemzetiség. Csak kül felé fogja a svajczi mondani, hogy svajczi, a belgiumi pedig, hogy belga, saját orsázágában azonban németnek, francziának, olasznak, flamandnak, és e nemzetek fiának nevezi magát. Ausztriában létezik cseh nemzet, habár az ország régi geographiai szerint „Bohemiá

a-nak neveztetik ; és habár Ausztriában osztrák államról és per abusum „osztrák" nemzetről is beszélnek, mégis mindenki tudja, hogy az nem belső politikai, hanem külső nemzetközi megjelölés, mely mellett a német, lengyel, cseh és a többi nemzetek el nem enyésznek. Épen Svajcz, Belgium és Britannia példái mutatják, hogy azon államok, melyekben több nemzet, több nemzetiség létezik, ezen nemzetek összegét, és illetőleg az államot nemzetközi viszonyokban egy néven nevezik, és pedig nem a genetikai nemzetek egyikének nevén, hanem geographiai vagy semleges néven, a mi ki nem zárja, hogy belül az államban több nemzet lehessen, és hogy ezen nemzetek azoknak neveztessenek. f Voltak belátással biró magyarok is, kik igazságosnak tartották, hogy a többi nemzetek ne csak belül neneveztessenek magyar nemzetnek, hanem a külállamok irányában is valamely semleges nemzetközi nevezet vétessék föl az ország és minden nemzetei és polgárai összessége számára. Most is ezen ország csak magyar nyelven neveztetik „Magyarországának, más nyelveken azonban nem, hanem: Ungarn, Uhor, Ugardkának, mi nemzetközileg meg is maradhat, de belül minden nemzetet saját nevezete illet. Egyetlenegy politikai nemzet, egy politikai nemzetiség, az fictio oly államban, mely több nemzetből és több nemzetiségből áll, és pedig olyanokból, melyek milliomokat számítanak. Nincs másféle nemzet, csak genetikai, és a hol egy államban több nemzet van, mint Magyarországban, ott, ha akarunk politikai nemzetet, akkor mindannyi politikai, azaz minden nemzet nyelvét és nemzetiségét egyenlő jog, egyenlő állás illeti, csakhogy lehet egy nyelvnek, de nem egy nemzetiségnek az állami kikerülhetlen szükséglet kivánalma szerint nagyobb hatáskört adni, mit mi is teszünk javaslatunkban, adván azt a magyar nyelvnek a történet és az arány alapján. A ki pedig azt akarja, hogy minden nemzet Magyarországban „magyar"-nak neveztessék azért, mivel a magyar nemzet ez országot meghódította, a mellett pedig felejti, hogy azt minden nemzet védte, megvédte és megőrizte : az a középkori fegyverjog terére és oly thémára tér át, mely nem szokott parlamentalis discussio utján vitattatni. A mi végre azon ellenvetést illeti, hogy a különféle nemzeteknek a kiváltságok korából való nevezete nem bir érvénynyel a jogegyenlőség korában : arra azt jegyzem meg, miszerint abból, hogy a jogszolgáltatás ki van egyenlítve, még nem következik, hogy megszűnnek a nemzetek és nemzetiségek, annál kevésbbé, mivel azok nem keresnek semmiféle privilégiumot a polgári és politikai jogban, hanem csak az egyenlő jognak szolgáltatását azon nyelveken, melyek valahol uralkodnak és melyek nem szűntek meg létezni. Épen az egyenjogúság kivánja a különféle nemzetek, azok nyelve és nemzetisége történeti elismerésének megerősítését, kizárásával az egy nemzetiség, egy nyelv s igy az egy nemzet suprematiájának. A különféle nemzetiségek elismerésének postulátuma azon jelentőséggel is bir, hogy nemzetek mint olyanok mutatkoznak a mivelődés terén, és ha a törvény nem ismerné el részökre a nemzet nevezetét, akkor összességükben mint nemzetek nem emelhetnének cultur-intézeteket, ezeket nem nevezhetnék nemzetök nevén, mely jogot javaslatunkban kifejezetten kívánunk. Áttérek javaslatunk második postulatumára,