Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-325

CCCXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 26. 1868.) ;. huszonnégy ezer forintot, a mely az állam födözetére szükséges. Elismerem, hogy nagyon szükséges megtartani mind azon törvényeket, a melyekből az államkiadások födöztetnek; de ha Erdély megteszi mind azt, a mit viszonyaihoz, tehetségéhez képest, megtehet, ha Erdély, miután ottan egyetlen közlekedési eszköz sincs, miután ott semmi sincs, a mi a hitelt, a birtokot s a birtok-viszonyokat emelné, ha Erdély minden tekintetben a maga primitív állapotában van : akkor azt követelni, hogy Erdély épen annyit fizessen, mint fizet Magyarország: ez nem lenne a terheknek arányos elosztása, hanem Erdélynek túlságos megterheltetése. {Helyeslés.) Ennek következtében, miután ezt kinyilatkoztattam, a több képviselőtársam által aláirt határozati javaslatot, a melyet a t. háznak beadtam, még egyszer a t. képviselőház figyelmébe ajánlom azon kijelentéssel, hogy nem* vonakodom semmiféle tehertől, legyen azon teher bármilyen. Lónyay Menyhért pénzügyér: Miután indítványozó úr indítványa mellett még egyszer felszólalt, engedje meg a t. ház, hogy egy rövid észrevételt, illetőleg helyre igazítást, tegyek előadására. (Halljuk!) Méltóztatott kiemelni, hogy sajnosán tapasztalja, miszerint Erdély irányában szemrehányások tétetnek. Koránsem szándékom részemről azt tenni, annyival kevésbbé, miután, ugy hiszem, a minisztérium igazolta ezen költségvetés előterjesztése által is, hogy az erdélyi viszonyokat minden tekintetben kellőleg méltányolja. Igazolta többek közt az által, hogy a fej-adó eltörlését javaslatba hozta, mi által több mint kétszázezer forintra menő könnyebbités szerzett a nép legszegényebb részének Erdélyben. Megmutatta ez által, hogy a mi igazságtalan és méltánytalan, azt mindenütt egymás után megszüntetni kívánja. Ennélfogva ugy hiszem, hogy azon szemrehányás, melyet képviselő úr tett, annyival kevésbbé illetheti a minisztériumot, miután épen a napokban mint egyik sürgős tárgyat nyujtottbe oly törvényjavsslatot, mely által Erdély a közös állam biztosítása mellett közel 80 mértföld vasúttal láttatik el. Ez is kétségtelen tanúsága annak, hogy oly szándék Erdélyre nézve, melyet a képviselő a minisztériumról mondott, nem létezik, és felszólalásom csak azért történt, hogy a t. képviselő úr ezen állítását visszautasítsam. [Szavazzunk !) MiSSiCS János: T. ház! (Be van fejezve a vita!) Elnök : Indítványozó úr elmondta vég szavát, következőleg a tárgyalás be van fejezve és csak a szavazás van hátra. (Helyeslés.) Akérdés az, hogy a pénzügyi bizottság által készített szerkezetet vagy pedig az indítványt fogadja-e el a ház? Mindenek előtt,azt hiszem, a szerkezetre kell szavazni. (Helyeslés.) Ennélfogva azon képviselő urak, kik a pénzügyi bizottság által az utak fentartása és vámrendszerre nézve tett azon javaslatát, hogy ezekre vonatkozólag ajövőre reformok terjesztessenek a ház elé, elfogadják, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) ügy vagyok meggyőződve, hogy a többség a szerkezet mellett van. Csengery Imre jegyző (olvassa a pénzügyminiszter költségvetésének az államvagyon alatti öszszes rovatait) Kautz Gyula előadó (olvassa a 381. sz. Iromány V. füzetét.) Elnök: Elfogadja a t, ház? (Elfogadjuk!) Csengery Imre jegyző (olvassa anyagdíjakra vonatkozó költségvetést.) KautZ Gyula előadó: Erre vonatkozólag a pénzügyi bizottság külön előterjesztést fog tenni a háznak. Stoll Károly: A képviselőház határozata folytán, ezen költségvetéssel bár, tárgyalandó 312. számú határozati javaslatom, mely némely nagyszerű, de czéltalán kiadásokra vonatkozik. E tekintetben egy emlékiratot nyújtottam be e hó 11-én a pénzügyminiszter úrhoz, és hiszem, mert tegnap is ugy voltam értesülve, hogy ezen ügy iránt a pénzügyi bizottság tárgyalást fog tartani. Várom azt még ezentúl is, és azért most csak anynyit vagyok bátor itt kijelenteni, hogy, mert a pénzügyi bizottsági jelentés szavai szerint: „a mi a költségvetés tárgyalását illeti, e tekintetben az alólirott bizottság egyfelől figyelemmel az idő szerfeletti rövidségre s a tárgy elintézések sürgető voltára. de másfelől arra, hogy a pénzügyminisztériumi költségvetés igen nagy része csupa szakbeli részletekből áll, melyeknek kimerítő és minden oldalú megvitatása tüzetes technikai szakismeretet s hosszú időt igényel, kiválókép csak a főbb tételeknek és az eredményeket vizsgálatába, meg ezeknek, a mennyire az időközben eszközlőbe vett jelentékeny terjedelmű igazgatási reformoknál lehetséges volt, az 1868. költségvetés tételeivel való összehasonlításába ereszkedett:" a bányászatról is csak annyi van mondva , hogy a bányászat és pénzverés bevételei 23.000,000-ra,akiadások22.000,000-ra,ésa tiszta jövedelem egy millióra megy: hogy, mondom, ott, a hol a bevétel 23, a tiszta jövedelem egy millió, igen nagy és tágas mozoghatási tér van engedve. Hogy ez igy van, arra határozati javaslatomban fel volt hozva egy eset, melyből kitűnik, hogy ily esetekre már a költségvetésben is tekintet vétetik. Ugyan is a múlt évre megszavazott költségvetésben 10 és 48 ezer, öszvesen 58