Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-337
CCCXXXVIL ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 8. 1868.) 447 ki országgyűlés szhitén ismerte a törvénynek ezen rendeletét.Midőn a tanácskozási rendről alkotott szabályokat, ezen rendeletet aképen magyarázta, hogy a minister a tárgyalás berekesztése előtt bármikor szólhat; de meghatározta egyszersmind azt is, hogy a tárgyalás berekesztése előtt az utolsó szó az indítványozót illeti. És ennek van is oka: mert valamint megtörténhetik, hogy az indítványozó mond talán valami ujat zárbeszédében, mit jobb lett volna, hogy megczáfoltassék, előbb mondani: ugy megtörténhetik az is, hogy a miniszter akkor mond ujat, nem uj érvet, hanem uj tényeket, mikor a házban senkinek sincs jogában tényeket ellenkező adatokkal felvilágosítani. Ezen tekintet vihette az 1848-ki törvényhozást arra, hogy az indítványozónak adta az utolsó szót. És én azt hiszem, az indítványozónak az utolsó szó azon szempontból is megadandó: mert utoljára is az ő inditványa ellen vannak irányozva az észrevételek; tehát leginkább őt illeti meg a jog, hogy az inditványa ellen felhozott észrevételeket zárszóval felvilágosítsa. Ennélfogva a 48-diki képviselőháznak példáját követve, azt gondolom, hogy a 48-ik évi országgyűlés leghívebben magyarázta a XXVIII-dik törvényczikk e szakaszát. Én részemről az eredeti szerkezetet kérem megtartani. Zsarnay Imre: T. ház! Én ugy hiszem, hogy nem csak Csanády képviselő úr, hanem mindenki közölünk nem infallibilis, denem azon szempontból, hogy infallibilis-e vagy nem ? tétetett azon inditvány, hogy az utolsó szó adassék a miniszternek, de azt hiszem, hogy ezt a közérdek kívánja : mert a miniszter mindenesetre számot vet magával egy vagy más törvénynek végrehajtásáról, annak elmaradásáról vagy életbeléptetéséről, és mindenesetre több figyelmet érdemel a miniszter argumentuma, mint bármelyik egyes indítván vozó észrevétele. Miután a miniszter felelős arról és az indítványozó nem, s meglehet, hogy az indítványozó uj okokat és argumentokat hoz fel, és miniszter tényeket, a miniszter a tényekért mindenesetre kérdésre vonható. Elnök: A 130-ik szakasz van tárgyalás aiatt. Nézetein szerint a szavazás legelőször az eredeti szerkezetre történik a 130-dik szakasznál, ha az el nem fogadtatnék, ezután a szerkezetre, mint azt a központi bizottság módosította. (Helyeslés.) Kérem azon képviselő urakat, kik a 130-dik szakaszt elfogadják, méltóztassanak felállani, [Megtörténik.) Most kérem felállani, a kik nem fogadják. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik a szavazás 130-dik szakaszra a központi bizottság által tett szövegezés szerint. A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Ráday László gr. jegyző [olvassa a Ui-dik szakaszt.) Tisza Kálmán: Nekem stylaris észrevételem van. Igen furcsán venné ki magát, ha végig megyünk e szakaszon , ha a házszabályokra akarunk hivatkozni. Ennek nincs helyes értelme, hanem igy kellene állni: „a kik napirendet akarnak indítványozni, vagy netalán személyes megtámadásra válaszolni, szavaik elferditését röviden helyreigazítani, vagy a ház szabályára hivatkozni akarnak." HaláSZ Boldizsár: Nekem szintén egy szóra van észrevételem. Az e) pontban ezen szót: „elferdités'' talán elcserélhetnők ezen szóval: „félreértés." Elnök: Elfogadja a t. ház ezen stylaris módosításokkal a 131-dik szakaszt? [Elfogadjuk!) Ráday László gr. jegyző, [olvassa a 132— 137. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Ké rem a képviselő urakat délután 5 órakor megjelenni. (Az ülés d. u. 2 y [bórakor felfüggesztetvén, d.u. 5 órakor újra megnyílik.) Elnök: Folytatjuk a házszabályzati javaslat tárgyalását. Ráday László gr. jegyző (olvassa a 138. és 139. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 140. szakaszt.) Tóth Kálmán: T. ház! Gyakran történtek zavarok a miatt, hogy a képviselők a kérdések miként feltevése iránt nem idejében szólaltak fel. és épen azért térte a napokban Deák Ferencz t. képviselő úr azon indítványt, hogy az^elnök a szavazás előtt mindig kérdezze meg a házat: vajon meg van-e a kérdés feltevésével elégedve ? Óhajtanám tehát, hogy ez a házszabályokba is vétessék fel, s erre nézve van szerencsém a t. háznak módositványt benyújtani. Ráday László gr. jegyző (olvassa Tóth Kálmán módositványát:) Ezen szavak után : „szavazás előtt" tétessék még ez: ,,az elnök megkérdezi » házat, hogy van-e a kérdés feltevése ellen valakinek kifogása." A többi marad. A módositvány után a szerkezethez egy összekötő ,,és"" teendő, Ghyczy Ignácz: A 141-dik szakasz azt mondja, hogy a szavazás megkezdése előtt az egyik jegyző a kérdést újra felolvassa. Azt hiszem, ezzel teljesítve van az, a mit szóló kivan. Ha tehát a kérdés újra felolvastatik, nem foroghat fön semmi kétség. En tehát azt hiszem, hogy az ajánlott módosítás fölösleges. Ivánka Imre: Figyelmeztetem a t, képviselő urat, hogy a központi bizottsága 141-dik szakaszt kihagyandónak véli.
