Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-336

418 CCCXXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 7. 18683 Felhozattak az egyetemi tanárok. Ezen ellenvetés nagvobb nyomatékunak látszik, de még ez sem ellenvetés nézetem szerint; mert igaz ugyan, hogy szakképzettekre van szüksége a törvényhozásnak nem csak nálunk Magyarországon, hanem még Angliában is earl Grey is ezért akarja bevinni az egyetemi tanárokat az angol parlamentbe is. Én ezt belátom. Hogy ha behozatik az incompatibilitási törvény és kizáratnak az egyetemi tanárok, mi történik? Szakképzett egyetemi tanárok beválasztatván a törvényhozó-testületbe, nem fogják előadásaikat folytathatni, hanem kineveztetik egy helyettes, és ha elfogadható az. a mit az igenti-ztelt közoktatási miniszter mondott, hogy legkevésbé sem fog pressiót gyakorolni az alatta álló közoktatásügyi tisztviselőkre, akkor nincs veszedelem: mert letelvén mandátuma, nem fogja-e helyét újra elfoglalhatni ? Az pedig, hogy nem folytathatja egyúttal egyetemi előadásait, midőn benne ül a törvényhozó-testben, inkább óhajtondó .mint mellőzendő. Felhozatott végül a papság, mintha az is nehézséget képezne. Megengedem, jelenleg gyakran pressió gyakorolíatik a papságra, de az nem teszi Őket képtelenekké a képviselőségre; de senki sincs jogosítva kétségbevonni a magyar papság függetlenségét akkor, midőn bekövetkezik az, a miután a nemzet oly régen vágyik : hogy ha életbe lép az autonómia a katholikusoknál is. Igen könnyen lehetne kizárni mindazokat, kiket Pnlszky igen t. képviselőtásram felhozott, t. i. a kik kormányvállalatokban részesek. A mi végül az aspiránsokat illeti, azokról nézetem ez. Vajon mi veszedelmesebb alkotmányos értelemben: azon pressió-e, melyet egy tényleges kormány alárendeltjeire a választásoknál gyakorolhat, vagy pedig azon törekvések-e, melyek az aspiránsokat arra buzdítják, hogy kormányhivatalokra, vagy kormányra jussanak? Én azt hiszem, parlamentáris országban az utóbbi csak akkor lehetséges, ha egyúttal rendszerváltozással van öszszekötve. a mi pedig, azt hiszem, nem valaminagy szerencsétlenség: mert meg vagyok győzó'dve.hogy igazi parlamentális országban minden rendszerváltozás, az emberiség átalános fejlődésénél fogva, ezentúl csak radikál irány felé fordulhat. Ennélfogva azt hiszem, talán fel vagyok jogosítva annak kimondására, hogy azon ellenérvek, melyek a categoriák tekintetéből felhozattak, nem komolyak. Egyébiránt, hogy mennyire van igazam nekem vagy sem az ellen véleményű képviselő urak azon érvénél, hogy egyátalábanszabad-e kizárni a parlamentáris országban oly kormánytisztviselőt, kiben a né}) bizalma központosul, erre. azt hiszem, sem én. sem más képviselő e házban nem adhat oly feleletet, mint a minőt adni a legközelebbi választásokon maga a nép. Ezért pártolom Bobory és Nyáry Pál képviselő társaim indítványát. (Helyeslés a szélső baloldalon.) KurCZ György: T. ház! (Eláü!) Elismerem, hogy az 1868-iki V-ik törvényczikknek igen sok hiánya van, melyek okvetlenül igénylik a változtatást. Nem is lettem volna idegen annak idején ezen hiányok pótlására egy törvény javaslathoz járulni, mely ezeken segített volna; ha azonban tekintem azon széles alapot, melyet az 1848. V-ik törvényczikk a választhatási qualifica tióra nézve elrendel, és összehasonlítom ezen itt előttünk fekvő törvényjavaslat módosításával: mód nélkül szűk korlátokra látom szorítva a választási jogot általa: mert ha ezen előttünk fekvő módosított törvényjavaslat utolsó szavait tekintem, melyeknél fogva mind az, ki képviselőnek választatván igazoltatása után hivatalba, nyugdijba vagy fizetésbe lépne, lemondani kénytelenittetnék, akkor aligha maradna egyéb hátra, mint hogy, ha nem akarok igen éles lenni, kimondjam, hogy a képvii selőház tisztán csak földes urakból álljon. Ez pedig, gondolom, igen kaszt szagú lenne, és korlátozná a választási szabadságot. A torvényjavaslatnak ezen hibáját, ugy látszik, a túlsó oldalon is elismerik. Ámbár felteszem, hogy nem azon indokból alkottatott, de még is azon következésre vezet, hoo-y csak az lehetne független, a ki például földes ur. (Ugy van! jobbfelöl.) Ha már most hozzá vetem még azt, mikor az 1848 iki rendi képviseletből áttérés történt a népképviselet alapjára, akkor kétségtelenül nem csekély döntő okul szolgált az. hogv az országban mindenki képviseltetést nyerjen* Már pedig ha mind azon megszorítást törvénybe igtatjuk, melyek ebben vannak, akkor oly sok érdeket kizárunk az országgyűlésből, hogy alig marad egyéb, mint néhány kaszt képviselve. Én pedig ezt nem akarhatom, azért a központi bizottság javaslatát fogadom el. Elnök: Tisztelt ház! Az idő elhaladván, miután még több szónok van felírva, kivánja-e a t. ház, hogy még tovább folytassuk ma a vitát vagy pedra- holnap? (Délután!)Tehát délután 5 órakor. (Az ülés d. u. 2 órakor felfüggesztettén. 5 órakor njra megnyílik.) ElnÖk: Az ülést megnyitom. Mindenekelőtt a függő adósság ellenőrzésére kiküldött bizottságra beadott szavazatok eredménye fog felolvastatni. PaiSS AlldOl' jegyző: Összesen beadatott 234 szavazat. Ezek közöl 9 üres volt. Rendes tagokul megválasztattak: Bethlen Farkas gr. 1 84, Bezerédj László 165, Pulszky Ferencz 161, Wodianer Albert b, 148, póttagoknak Zichy József gr. id. 165, Szitányi Bernát 142 szavazattal.