Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-335

394 CCCXXXV. ORSZÁGOS ULES. (December 6. 1868.) pasztalást tanúsító Bónis képviselőtársunkhoz néhány kérdést intézhessek. (Halljuk! Derültség.) Felkérem a t. képviselő urat, elismeri-e, hogy e törvényjavaslat által a katonai bíróságok hatáskörét akarjuk körülírni? Azt hiszem, elismeri. Másodszor felkérem a t. képviselő urat, hogy midőn ezen szakaszban elfogadtuk, hogy a hadi szolgálati esküt letett katona, mig szolgálatban áll, katonai bíróság alá tartozik, ha szabadságra bocsáttatik is ? Azt hiszem, elismeri; vagy azon idő alatt, mig a rendes szolgálatban nincs, kérdem: feltehető-e róla, hogy ő katonai bűnöket és vétségeket követhet el? Azt hiszem, bevallja, hogy igen is, követhet el. Ha tehát követhet el, és ezt a második szakaszt kihagyjuk, én nem tudom, micsoda bíróság fog a felett ítélni ? BÓniS Sámuel: T. képviselőház! Szokatlan ugyan, hogy egyszerű képviselőhöz interpellatiót intéznek (Derültség) • de a mennyiben ugy is indítványomat rövid szavakkal indokolni akartam, egyszersmind ezen interpellatióra is, bár^nem mint miniszter, bátor leszek egy pár szóval felelni. Midőn ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadhatónak véltem, engem azon ok vezetett, mivel szükségét láttam annak, hogy valaha a katonai hatóság és polgári hatóság birói illetékessége felett a controversiákszüntettessenek meg. Elfogadtam azért, mivel hasznosnak tartottam azt, hogy a magyar törvényhozás hozzászólván egyszer már a katonai biróságok illetékességéhez , reméltem azt, hogy a részletes tárgyalásnál sikerülend 'a háznak olyan törvényjavaslatot létrehozni, mely körül fogja irni azon eszmét, miszerint mig a katona tényleges szolgálatban van, katonai törvények alatt áll, midőn pedig tényleges szolgálatok alatt nincs és a polgári tűzhelyhez visszatér, a polgári hatósághoz tartozik. (Helyeslés.) Ezen eszmét kell a háznak szem előtt tartania. Ez nem ellenzéki kérdés, a mint Berzenczey barátom felhozta. Megemlítem, hogy mi, e háznak tagjai, többnyire apák s testvérek vagyunk. Tegyük fel, hogy az uj védrendszer folytán a magyar polgár bizonyos évekig katona. Ha ezen törvényjavaslat elhalasztatik, ha az én indítványom keresztül nem megy is, akkor kevesebb veszedelem van benne : mert az uj katonai törvények megalkotásakor gondoskodni fog a törvényhozás a katonai bűnökről is. Azonban, ha ezen törvényjavaslat ezen 2-dik szakaszával keresztülmegy, mi történik akkor? Minden polgár, korának bizonyos évéig azon katonatörvények alatt fog állani, melyeknek alkotásában az ő törvényhozásának semmi szava nem volt. Ez sokkal szerencsétlenebb dolog volna, ha törvényhozásilag megengedtetnék, mintha azon j ideig, mig az kész leend, törvény által segédkezet nyújtanánk azon visszaélések fentartására; mert akkor életbe hoznók azon eszmét, hogy a magyar hadsereg — pedig én a magyar hadsereget nem akarom feladni, habár az jelenleg közös védelemre használtatik is — a magyar hadseregben oly törvények alatt álljon a magyar polgár még idehaza is, mikor t. i. a katonafegyelem alatt nincs, mely törvényeket nem a magyar törvényhozás hozott létre. En készebb volnék arra állani, hogy a jövő törvényhozásig a katonai biróságok hatásköréről I szóló törvényjavaslat halasztassék el (Helyeslés), mint oly eszmét megörökíteni, hogy a ki egyszer katonaköteles, katonai törvény alatt álljon akkor is, midőn a katona tényleges szolgálat alatt nem áll. Az előttem szóló képviselő úr azt a kérdést intézte hozzám, ha figyelmemet ki nem kerülte: i megengedem-e, hogy a katona követhet el tényleges szolgálat-idején,, kívül katonai bűnöket, szerintem tehát vétkes cselekedeteket? Ezeket meg kell róni a törvényeknek, ezekre a büntetés súlyának kell háramolni; ebből azonban nem az a következés, hogy azon vétkes cselekedetek oly törvény által büntettessenek, melyek a magyar polgárt nem kötelezik ; már pedig ez — az én vélekedésem szerint, és ezen törvény első szakaszának világos értelme szerint is — akkor, midőn tényleges i szolgálatban nincs, habár katonaköteles is, polgár, ! tehát a polgári törvények alatt áll. Ennélfogva én rövideden oda nyilatkozom, i hogy ha a törvényhozásnak nem sikerül keresztüli vinnie, hogy a második szakasz kimaradjon; ha a i tisztelt igazságügyminiszter oly akadályokat lát, ! melyek ennek kihagyását lehetetlenné teszik: ké| rem Őt, inkább vegye vissza ezen törvényjavaslatot j addig, mig a törvényhozás a katonai büntető törj vényt is elkészítette. semhogy közremunkáljon | arra, hogy fiaink, testvéreink akkor is, rnikosi | tényleges szolgálatban nincsenek, katonai törvény alatt álljanak. Elnök: T. ház! A tárgyalás be lévén fejezve, következik a szavazás. Először a szavazati kérdés a 2-dik szakaszra történik ugy, mint azt a központi bizottság előterjesztette Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: Nem szeretném az országgyűlés vég napjaiban azon egyetértést, mely köztünk fenállott, megzavarni ; és noha lelkem mélyében meg vagyok győződve, hogy azoknak, kik módositványomat akadályoztatják, nincs erre elegendő alapos okuk: mindamellett kérném az igen tisztelt elnökséget, méltóztassék az ülést félórára felfüggeszteni, vagy ha a t, ház beleegyezni méltóztatnék, a tárgyalást e kérdés felett holnapra elhalasztani. I Mig azonban a kormány is egy részről szűk-