Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-335
380 CCCXXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 6.1868.) gádora, de nem azért, mintha én annak minden részét, minden rendeletét helyeselném, hanem azért, hogy alkalmam legyen az egyes pontoknál megmondani, mit nem helyeslek, és mit szeretnék máskép alakíttatni. Mert ha részletes tárgyalás alapjául nem fogadtatik el e törvényjavaslat, akkor kiesik kezünkből azon mód, mely szerint azt jobbá, czélszerübbé és az ország közjogára kedvezőbbé vagy épen nem károssá tennünk lehessen. Czáfolo'atásokba nem bocsátkozom ; csak azt jegyzem meg, hogy az ostromállapot, mint minden kivételes állapot, szerencsétlenség; de valóban nem most találták fel. Emlékeztetem azokat, kik velem együtt 1848-ban a képviselőház tagjai voltak, arra, hogy engem, mint akkori minisztert, a ház sürgetett, készítsek szabályokat az ostromállapot mikénti behozatalára nézve; azokat el is készítettéin ; nagy részben a szerint lett behozva, és ott fekszik a 48-diki acták között. Az ostromállapot szomorú kényszerűség; Isten mentse a hazát, hogy rá szüksége legyen; de az ostromállapotnál még súlyosabb állapot az. ka nincs törvény, mely azt szabályozza, és ha az ostromállapoti törvény helyett önkény lép a sorompóba. {Elénk helyeslés.) De a mint mondom, czáfolgatásokba nem ereszkedem; rá nem érünk arra, hogy akár tkeoretikus, akár praktikus vitatkozásokba és elmélkedésekbe a magasabb vagy nem magas politika felett beereszkedjünk. Egyszerűen csak azt mondom ki, hogy igen is. a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Jelezem most mindjárt néhány pontját a javaslatnak, melyeket különösen nem szeretek. {Halljuk!) Egyik például a 2-dik szakasz, hol a katonai bűnök vaunak említve, de nincsenek elsorolva, ezt pedig múlhatatlanul szükségesnek tartom. {Helyeslés.) Mert az átalános kifejezés kétségkívül igen sok önkényre, s a magyarázatok által sok bajra adhatna okot. A másik, a mit nem szeretek, az, hogy ha valaki a katonaság alatt, azaz akkor, midőn még fegyveres szolgálatban volt. követett el úgynevezett katonai bűnt. azért még akkor is üldözőbe vétethessék végtelenül, mikor már a katonaságot elhagyta. En is minden criminalitásnál szükségesnek tartom az antiquálást, itt pedig ez esetben az elévülésnek, vagyis az antiquálásnak lehető rövid idejét kívánom. {Helyeslés.) A harmadik, a mi bennem legtöbb aggodalmat keltett, és a mire nézve sok tekintetben egyetértek Simonyi Ernő t. képviselőtársammal, a 6-ik szakasz, m elvet ő is leginkább kiemelt. Egyik kifejezés, a mit nem szeretek abban a szakaszban: a „fenyegető háború." Ki tagadja, hogy jelenleg is mát' fenyegető háború korában élünk, mert majd innen, majd onnan tartank a háborútól ? A „kiütött háború* ez nem elég praeeit, mert a kiütött háború már akkor van, mikor egymással verekedik a két ellenséges sereg. Van a fenyegető és a kiütött háború között valami közép : mikor már kétségtelen a háború kiütése, a nélkül, hogy még ágyúztak volna. Másodszor nem tartom tisztának e szakaszban a ,,belzavai*ok ft kifejezését. Belzavarok sokfélék lehetnek. Egyik lehet a lázadás. Már ez, kérem, belháború épen ugy háború, mint a külháboru; s mindazon szabályok, melyek a külháborunál állanak, a valósággal kiütött lázadásnál szintén alkalmazhatók. Másik nemeabelzavaroknak, mint a törvényjavaslatban is említtetik, olyan, mely még fegyveres lázadássá nem fajult, de mégis oly mérvű, hogy csak ostromállapottal lehet rajta segíteni, s az a szomorú kényszerűség áll elő, hogy gyors, erős, és csak is az ostromállapotnál alkalmazható eszközök által nyomható el vagy csillapítható le. Ilyen eseteket én nem szeretnék akár a minisztériumnak, akár a katonai hatalomnak önkényére bizni, hanem szükségesnek tartom, hogy ezen szomorú kényszerűség eseteit is a törvény szabályozza. {Helyeslés.) Törvény mondja meg : mikor lehet ostromállapotot hirdetni? meddig terjedhet az ostromállapot ? és melyek azon szabályok, melyek szerint az ostromállapot megrendelendő ? Magában a törvényben kell meghatározva lenni a biróságnak; ez pedig, rendesen legalább, nem tisztán katonai bíróság; például 48-ban is vegyes bíróságok állitattak föl, a törvény által állitattak föl. s csak azon területre, melyre az ostromállapot ki volt terjesztve. Mert azt épen nem látom szükségesnek, hogy: ha az ország egyik szegletében zavar van és akkor ott ostromállapotot hirdetnek ki, ugyanakkor az ország 1 másik szélén is ostromállapot alatt leg3 r enek a polgárok. Harmadik neme a zavaroknak olyan, melyeknél még ostromállapot sem szükséges. Az ilyenek rendes törvényes eszközök által is lecsillapíthatok, s itt már csakugyan nem látom okát annak, hogy a polgárok bármi czim alatt a rendes bíróság alól elvonassanak. (Helyeslés.) Én tehát, hogy rövidebb legyek, föl fogom olvasni, a mint a 6-ik szakaszt módosítani azeretném.{Halljuk!) Nem azért olvasom föl, mintha itt látnám ennek helyét, hanem előre is bejelentem, hogy midőn a 6.ik szakaszra kerülünk — föltéve, hogy a ház a javaslatot részletes tárgyalás alapjául elfogadja— akkor elő fogom adni, mint akkor tárgyalás alá veendőt. Szerintem ezen 6-ik szakasznak alkotmányos szempontból is igy kellene hangzani:
