Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-335
374 CCCXXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 6. 1868.) Királyi Pál előadó: A t. ház tegnap mél1 tóztatott a házszabályi javaslat 27-dik szakaszát ' megváltoztatni, és megállapítani, hogy a bíráló bizottságokat a t. ház maga válaszsza. Ez által• szükségessé vált némely következő szakaszoknak ezen határozathoz való idomitása, a mivel a t. ház a központi bizottságot bízta meg. Ez eljárt küldetésében és mindjárt magát a határozattá vált indítványt a f. indítványozónak hozzájárulásával, némely stiláris módosításokkal következőkép fogalmazta: „A ház alakulása után azon képviselők, kik a 78. szakasz értelmében abba befolytak, 7 — 7 tagból álló, megkülönböztetés végett folyó számmal megjelölendő, három bíráló bizottságot titkos szavazattal választatván azon képviselők közöl, kiknek választása ellen semmi kérvény sincs beadva s választási jegyzőkönyveik is kifogástalanok." Ezen határozat értelmében most már három szakasz fordul elő olyan, hol lényeges változtatást kellett tenni. Ilyen először a 31. szakasz, mely így kezdődnék a rnódositás szerint: „A 27. szakasz szerint megválasztott bírálóbizottsági tagok," stb. Azután következnék a 48. szakasz, hol az állandó igazoló bizottság helyett, minthogy a ház maga gyakorolja közvetlenül a választást, a „képviselőház" teendő. Végre az 50. szakasz első sorában e szó „akár", mint felesleges a 26. szakasz értelménél fogva kimaradna. Elnök: Kívánja a t. ház, hogy a felolvasott módositványok kinyomassanak, vagy pedig szükségtelennek tartja ezt a t. ház? Halász Boldizsár: Elvben e módositványok már elfogadtatván, az által, hogy a szerkezet átalakíttatott, az elv változást nem szenvedett. Az idő rövidségét tekintetbe vévén, fölöslegesnek tartom a kinyom atást. Elnök: A módositványok igen rövidek,ugy hogy könnyen kinyomathatnak 1 ). (Helyeslés) Mielőtt a napirendre áttérnénk, bátor vagyok az osztályok tisztelt elnökeit kérni, hogy a pénzügyminiszter úr által az 1868. évi XIII. törvényezikk 30-dik szakaszának az 1869. év végéig leendő kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot méltóztassanak mielőbb felvenni, hogy a házban tárgy altathassák. Napirenden van a katonai bíróságok hatásköréről szóló törvényjavaslat. Kívánja-e a t. ház, hogy maga a 1 örvényjavaslat felolvastassák? (Fölösleges!) Ha a t. ház a törvényjavaslatot felolvasottnak veszi, az Ivánka Imre és Simonyi Ernő képviselő urak állal beadott két indítvány fog felolvastatni. Mihályi Péter jegyző? (olvassa Ivánka Imre Lásd az Irományok 444-dik számát. módbsitványál, aztán Simonyi Ernő és társai tör~ vényjavadatát 1 ). Széli Kálmán előadó: A központi bizottság a kormány által beadott törvényjavaslatot 5 ) átalánosságban a részletes vita alapjául elfogadás végett ajánlja. Elnök: Méltóztassanak a tárgyhoz átalánosságban hozzá szólni. Ivánka Imre: T. ház! Az idő oly drága, hogy nem szándékom hosszas szónoklattal indokolni indítványomat. Indokaim lényege magában az önök előtt nyomtatásban fekvő inditvány indokolásában ben foglaltatik; csak egyre vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat, miszerint nem lehet szándéka az, hogy most, midőn az átalános védtörvény életbe lép, az összes fiatalság 20 éves korától 32 éves koráig— minden viszonyban, még akkor is, midőn zászló alatt nem áll — katonai biróságok alá helyeztessék, bizonyos még szorosan körül sem irt, és meg nem határozott esetekben. Ez, a mint azt indítványomban említeni bátor valék, ellentétben áll a védtörvény 45. szakaszával, a mely már magában rendeli azt, hogy a szabadságon levő és szolgálatban nem álló katona, a rendes bíróság, illetőleg a rendes polgári hatóság alatt áll. E tekintetből adtam be indítványomat, annyival inkább, mert igen szükségesnek tartom azt, hogy mind azon katonai törvények revideáltassanak, melyek most alkalmazásban vannak, mind pedig, hogy azon két törvény, melyek egyikére hivatkozik a védtörvény 54. szakasza, t. i. meghatározása azon eljárásnak, mely akkor alkalmazandó, hogy ha a katona elmaradna a behivastól, az országgyűlés által szabályszerüleg tárgyaltassék és a hadiszolgálat szigorának megfelelő, de nem becstelenitő és megszabott büntetések határoztassanak meg, a másik pedig az, hogy az ostrom- vagyis a kivételes állapot életbe léptetésének esetei iránt szorosan körülirt határozatok hozassanak, a melyek minden félremagyaráztatást lehetetlenné tesznek. Azt vélem, nem fogok csalatkozni, midőn azon reményemet fejezem ki, hogy legalább ezen harmadik indítványra nézve a minisztérium azon ígéretével fogok találkozni, miként ajövő törvényhozás elé ezek iránt törvényjavaslatokat fog előterjeszteni ; a jelenlegi törvényre pedig, ha a többség nem fogadná el azt, hogy ennek tárgyalása halasztassék el azon időre, midőn ama három törvényjavaslattal egyidejűleg fog tárgyaltathatni. Az illető pontoknál leszek bátor módosításaimat előterjeszteni. Simonyi Ernő : A miniszter ur által beter-) Lásd az Irományok 425. éi 426-dik számát. -) Lásd az Irományok 397. számát.
