Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-334

CCCXXXÍV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 5. 1868.) 359 GhyCZy Kálmán: Én mint határozati javas- , latot adtam be. Elnök : T. ház! A szavazás, nézetem szerint, mindenesetre először a szerkezetre történik ; ha a szerkezet nem fogadtatnék el, azután jön Ghyczy Kálmán úr javaslata szavazásra. Kérem azonképvise­lőket,akikaz 1-ső szakasznak e), illetőleg most már f) alatti pontját eredeti szerkezetében elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Most kérem, álljanak fel azok, a kik el nem fogadják. (Megtör­ténik.) Kérem azokat, a kik el nem fogadják, mél­tóztassanak állva maradni, míg a jegyző urak meg­olvassák. (Megtörténik.) Most kérem azon képvise­lőket, kik az eredeti szerkezetet elfogadják, mél­tóztassanak felállani és mindaddig állva maradni, mig a jegyző urak összeszámítják. (Megtörténik.) A képviselőház 118 szavazattal 111 ellenében nem fogadta el a szerkezetet. (Felkiáltások a jobb ol­dalon : Név szerinti szavazást kérünk!) Deák Ferencz: Nem tartanám szükséges­nek a kérdést, habár nem nagy is a szám, mely a többséget képezte, névszerinti szavazás által eldön­teni. Csak néhány napunk van, ne vesztegessük tehát az időt, hiszen az elfogadott határozati ja­vaslat sem veszi ki a ház kezéből a határozás jogát. (Helyeslés bal felöl.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Annyival inkább megmaradhat a t. ház az elnök úr által kimondott határozat mellett, miután Ghy­czy Kálmán képviselőtársunk indítványa épen annyira belátja a ezél hasznosságát; csakhogy határozati javaslatában kijelöli a módot is. Annál­fogva a kettő között lényeges különbség nincs, mert ha a minisztérium által előterjesztett javasla­tot fogadta volna el a t. ház, a minisztérium ez esetben is, a mint a ház elé terjesztett javaslatban benfoglaltatik, az előleges lépésekkel kezdette volna meg ez irány báni működését. Miután ennél­fogva akár a törvényjavaslat,akár a határozati javas­lat fogadtatik el, az a czél elérésére nézve egyenlő hatású. Kár volna névszerinti szavazás által a már ugy is rövid időt vesztegetni. (Helyeslés.) Elnök: T. Ghyczy Kálmán képviselő űr határozati javaslatát a jegyző úr még egyszer fel fogja olvasni. (Elfogadjuk!) Ha a t. ház engem mentésit attól, hogy a szabályokat megtartsam, miután a szabályokban az van, hogy szavazás előtt az illető tárgy mindig felolvastassák .... (Halljuk a kérdést!) Tehát kérem azon képviselőket, kik a Ghyczy képviselő úr által beadott határozati ja­vaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) Ezen határozati javaslat el van fogadva, és külön, nem pedig ezen első szakaszba beleszőve fog a jegyzőkönyvbe igtattatni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az 3. szakasz f) alatti pontját.) Szntagh Pál (gömöri): Magyarország vas • uti ipartermelő megyéi egyikének legfőbbike Gö­mör. Hogy ne csak az utolsó időben, hanem a szük­ségnek megfelelő mértékben jussunk a vashoz, ez csak akkor lehet, ha a gömöri vasút ki fog épülni; ha ez nem lenne, akkor ezen hazai vastelep kizárat­nék azon vasúthálózatból — ez mint e*rv 5—'8 mértföldnyi kerület — és nem volna képes annak legalább 50— 60.000,000 frtra rugó nevezetes összeget megtakarítani. Ha pedig nem olyan vas­utat kapnánk, mely összeköti a szenet az érczczel, a vasat az érczekkel, akkor annak jövendő kifej­lése komolyan veszélyeztetve volna. Tudva levő, hogy a külföld óriási vasúti ipara naponkint rop­pant fejlődést tesz, de a szomszéd osztrák ország saját ipara érdekében a lehető erőfeszítéseket teszi. Az ö befolyása következtében érvényesíttetett a pécs-kanizsa-marburgi vonal, azonkívül épülő fél ben van egy 50.000,000 frtba kerülő hegyi pálya,az úgynevezett Rudolf-pálya. Ha már ezentúl ki fog épülni a kassa-oderbergi pálya, továbbá a szé­kes-fehérvár-grátzí pálya, akkor a külföldnek még tetemesebb verseny nyittatik. Es ha ily körülmé­nyek közt a közlekedési eszközök miatt annyira sinló'dő ipar magát ki nem fejlesztheti, arra lehet szorítva, mint jelenleg, hogy csak drágán termelhet. Annálfogva egy csekély módosítást vagyok bátor előterjeszteni, mely nem támadja meg azon elvet, mely itt le van téve, s nem érintve az egyes vidékeknek eltérő érdekeit, csupán határozottab­ban fejezi ki azt, mi itt foglaltatik; egyszersmind lényeges annyiban, hogy ez bizonyos támpontot, erkölcsi buzdítást lesz képes adni azon vállalatok megindítására. Ajánlom tehát módositványomat annyival inkább, mert a miniszteri javaslat azon czélnak, hogy a vasipar kifejlesztessék, nem fog egészen megfelelni. Nem szándékozom ezúttal Gömör megye ér­dekében a t. ház figyelmét hosszasabban igénybe venni, sem az ottani vasipar tárgyalása végett most, az utolsó időben oly indítványt tenni, mely­nek tárgyalásira már idő nincs; csak arra figyel­meztetem a t. házat, hogy, ha indítványom elfogad­tátik, s a vasút Putnok helyett Rozsnyó felé ve­zettetik, a putnok-gömöri vasgyártó vidék is, mely most 8 —10 mértföldnyire esik a vasúttól, kap alig félrnértföldnyi távolságra vasutat. Módositványom abból áll, hogy az 1. szakasz f) pontjában e helyett: „Putnok felé ;< tétessék: „Rozsnyó felé ; í£ mikor is az illető pont így fog hangzani: „Abányaipar előmozdítása végett, Mis­kolcztól Rozsnyó felé azon pontig vezetendővasut épitése, melyből a vasiparral foglalkozó bányavi­dék egyes völgyei kiágaznak." Dapsy VilmoS: T. ház ! Elismerem magam is, hogy a miniszteri javaslat nem fogja avasipart

Next

/
Thumbnails
Contents