Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-334

356 CCCXXXIV. ORSZÁGOS szakasza szerint a kölcsön egyedül csak vasutak és csatornák építésére fordítandó, azok közé pedig oly állóhid nem sorozható, mely a Duna két partját magántársulatok vasutai számára öszszekötné: alólirt indítványozza, hogy a törvényjavaslatnak e) pontja ezúttal kihagyatván, a minisztérium oda utasíttassák, hogy e tekintetben külön törvényjavaslatot az illető tervezettel és költségvetéssel együtt a jövő országgyűlés elé terjeszszen.

ft Zsedényi Ede; T. ház! Mint a pénzügyi bizottság tagja, belső meggyőződésem szerint nem fogadhatom el ezen javaslatba hozott dunai állóhidnak e kölcsönből való kiépítését, és szoros kötelességemnek tartom, most, itt, az ország színe előtt indokolni nézetemet. Legelőször is azért nem pártolom, mivel egyenesen összeütközik az 1867-ik XlII-ik törvény ez. 6. és 3. szakaszaival: mert ezen törvény szerint csak vasutakra és csatornákra lehet ezen kölcsönt fordítani. Á 3-ik szakasz szerint pedig ezen kölcsön biztosítására szolgálnak az építendő vasutak és csatornák. Ha meg is engedem, hogy a hol maga az állam vasutat épít, és ennek folytatása közben híd kellene, mint például Bezdánnál. az annak építésére szükséges költségek is a vasúti költségek közé sorolhatók; de ott, hol nem az állam épiti, hol az egyik részről , az állam vasúttársaság , a másik részről a déli vasutak vannak, s ezen két vasútnak összeköttetésére szolgáló álló hidról van szó, mely milliókba kerül, azt hiszem, hogy ezt nem lehet e kölcsönből építeni. Másodszor nem pártolom azért, mert mint maga a minisztérium eredeti javaslatában szükségesnek tartotta említeni, azon privilégiumnak megváltása, a melylyel a lánczhid bír, és a mely szerint Pesten jobbra és balra a lánczhidtól egy mértföldnyi távolságra nem szabad hidat építeni: milliókba fog kerülni, s azt hiszem jól meg kell bírálni azon javaslatot, míg a törvényhozás ezen építkezést elrendeli. Harmadszor nem pártolom azért, mert a Duna szabályozása nélkül hidat építeni lehetetlen; tehát azon költségeket is számba kell venni, melyeket a Duna szabályozására fordítani kell. Már most kérdem, vajon az országgyűlés alapos bírálás kellékeivel össze tudja-e egyeztetni azt, hogy minden előleges költségvetés nélkül, nem is tudva hogy mennyibe fog az egész kerülni, rendelje azt el. De egy álló bidnak építését nem is sorolhatom azon tárgyak közé, a melyeknek rögtöni elrendelését a rendkívüli szükség parancsolja. Ennek elrendelését, t. ház, a költségvetés minden ismerete nélkül, vélekedésem szerint, egyátalában nem lehet egy jól rendezett fináncz-oeconomia elveivel megegyeztetni, s azért, hogy ha a ministerium ennek ezélszerüségéről meg van győÜLÉS. (December 5. 1868.) zödve, s meg van győződve arról, hogy az álló híd okvetlen'szükséges, terjeszszen a jövő országgyűlés elé tervezetet és egy költségvetést. Akkor beható megbirálásután, igen is nem a kölcsönből, de más jövedelmekből azokat resolválni fogjaaz országgyűlés. De hogy minden költségvetés és minden további megbirálás nélkül a kölcsönből, melynek rendeltetése egészen más, milliók szavaztassanak meg: azt én jónak nem tartom, s azért indítványomat ajánlom a t. ház figyelmébe. Hollán Ernő államtitkár : Én a t, kép viselő urnák érveit és indokolását nem helyeslem; annál fogva az ezekre támasztott javaslatot sem fogadhatom el. Ugy vettem ki előadásából, hogy az állandó vasúti hídnak Pesten való fölállítását ő sem ellenzi ; de ha ezen hídépítésnek szükségességét kellőleg indokolva nem látná, bátor leszek annak fontosságát röviden kiemelni. (Halijuk!) Midőn a t. ház intézkedése folytán azon vagyunk, hogy az országos vasúti hálózatot minéí előbb kiegészítsük s az abban mutatkozó nagy hézagokat kitöltsök, ennek következtében legközelebb oly országos hálózat fog előállni, mely a Duna által elválasztva, az országnak egyetlen egv pontján sincs összefoglalva. Ez oly állapot, melyről — a nélkül, hogy ezt bővebben indokolnám — elég kijelentenem azt, hogy tarthatatlan. Az elválasztott két országos hálózatot össze kell foglalnunk már csak azon viszonosságnál fogva is, melyben egymáshoz állnak ; de össze kell foglalnunk azérfeás, mert a mai állapot, jelesül déli irányban, Fiume felé a kivitelt annyira terheli, hogy azt külkereskedésünk érzékeny károsítása nélkül tovább tűrnünk nem lehet. Méltóztatnak közönségesen tudni, hogy egy mázsának vagy egy mérőnek a pesti indóházról átszállítása a budai indóházhoz majdnem 15 krajezárba kerül, mi 15 mértföldnyi vasúti szállításnak aequivalense. Azt hiszem tehát, hogy a szóban levő vasúti hid építésének szüksége bővebb magyarázatot nem igényel. (Tetszés.) Második sorban már most az a kérdés: vajon érdemes képviselő társunk felfogása szerint oly tárgynak tekinthető-e ezen vasúti hid, melynek költség'ei a vasúti kölcsönből fedezhetők, vagy nem? A vasúti hid, legyen az nagyobb vagy kisebb, mindenkor a vasútnak kiegészítő részét képezi, épen ugy, mint valamely közönséges hid a közönséges útnak folytatása, illetőleg kiegészítése. A kettő között nincs semmi különbség, sem azon tekintet itt figyelembe nem vehető, vajon a vasút, mely a hídnak folytatásába esik.nehány mértfölddel hoszszabb vagy rövidebb-e? Az a vasúti hid. mely Pesten készülni fog és mely az országnak ké t hálóza-