Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-334

CCCXXXIV. OESZAGOS ÜLÉS. (December 5. 1868.) 333 „Az osztályok jelentései a ház által tárgyaltatván, a ház „a) a kifogástalan megbizó levelek bemutatóit igazolt képviselőknek jelenti ki; „b) kijelenti, hogy mindazon képviselők, kiknek választási jegyzőkönyve a törvény rendeletének megfelel, habár ellenök kérvény adatott is be, a ház alakulásával s utána tagsági jogukat gyakorlandják; „c) kijelenti, hogy azon választási jegyzőkönyvek érvényessége felett, melyek akár tartalmokra, akár kiállításukra nézve törvényes kifogás alá vehetők, a ház megalakulása után fog intézkedés tétetni; ,,d) a fentebbi a) és b) pontokban emiitett képviselőket a ház tisztviselőinek megválasztására hivja fel: szükséges azonban, hogy ezen képviselők számának átalános többségét képezze." Bobory Károly T. hág! Arra vagyok bátor a t. ház figyelmét fordítani, hogy a 48-ki 5-ik törvénynek 24. szakasza a b) alatt azt rendeli, hogy a választás napja az országgyűlés megnyitását legalább 4 héttel megelőzze ; én tehát azt indítványozom, hogy addig csak föltételesen képesítessenek a különben kifogástalan jegyzőkönyvet előmutató képviselők is, míg a választás után 4 hét be nincs töltve. (Felkiáltások: Van erről provisto!) Királyi Pál előadó: Hiszen mikor a megbizó leveleket a háznak bemutatják, s az igazoló leveleket az osztálvok a korelnökhöz átteszik, ezeknek alapján történik a ház alakulása : ezeket kimondja a ház igazoltaknak. Ha megengedtetik, hogy mindig kimutatás történjék arról, hogy melyik választás mikor történt, az esetben a háznak azou határozata nem mondathatnék ki, hogy igazolt képviselők, mert ezek akkor válnának igazoltakká, midőn ni ár a 30 nap tettleg lefolyt. A bizottságot e tekintetben azon föltevés vezette, hogy minden választás a törvény értelmében történt, vagyis 30 nappal az országgyűlés összehívása vagy megnyitása előtt. (Helyeslés. Maradjon!) Tisza Kálmán: Én ezen észrevételt, mely tétetett, részemről sem pártolhatom. Épen az által, hogy a törvénynek meg kell tartatni, a mi a későbbi választásokat illeti, mint emlékszem, ez ki van mondva. Hanem nekem egy más észrevételem van, még pedig az ujonan alkotott 18-ik szakasznak b) pontjára. Ott ugyanis az mondatik, hogy mindazon képviselők, kiknek választási jegyzőkönyve a törvény rendeletének megfelel, habár ellenök kérvény adatott is be, a ház alakulásánál, és utána, tagsági jogukat gyakorolják. Ez azon magyarázatra adhatna alkalmat, hogy mindvégig gyakorolják; meg kell tehát mondani, hogy meddig gyakorolják, azaz addig, mig a beadott kérvényre határozat nem hozatik. (Felkiáltások-' Hisz az természetes!) Igaz, hogy ez természetes, de itt mégis kétértelműség van, melyet sokkal jobb lenne kikerülni. Madarász József: Én helyeslem az előttem szólott képviselőtársam nézetét, mert a ház szabályairól lévén szó, bizonyára minden kétértelműséget vagy kétséget el kell oszlatni; azonban meg fog bocsátani a t. ház, ha e pontnak utolsó szavait a szerint kívánom kiigazittatni, hogy a mint a szövegezésben áll: „ a ház megalakulása után fog intézkedés tétetni* e helyett a t. ház szíves volna elfogadni : „fog intézkedni." Királyi Pál előadó: E két szó már elvi különbséget tenne; mert a szabályok szerint az igazolási ügyben nem a ház közvetlenül intézkedik, hanem az igazoló bizottság által; ha pedig itt az mondatnék, hogy a ház fog intézkedni, akkor a háznak közvetlen magának kellene az igazolási ügyben intézkednie ; tehát jobbé kifejezés: „intézkedés tétetni," t. i. a bizottság által. (Helyeslés. Marad !) Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Tehát a 18-dik szakasza központi bizottság fogalmazása szerint elfogadtatik. Paiss Andor jegyző (olvassa a 19-ik szakaszt.) Királyi Pál előadó : E szakasz 3-dik sorában e szavak helyett: „az igazolt tagok" ezek teendők: „a 18-dik szakasz a) és h) pontjaiban emiitett képviselők." Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Tehát a 19-dik szakasz a központi bizottság véleménye szerint elfogadtatik. PaiSS Andor jegyző (olvassa a 20. és 21. szakaszt, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 22. szakaszt.) Királyi Pál előadó: A központi bizottság véleménye szerint e szakasz első sorában az „aránylagos" szó helyett „viszonylagos'' teendő; ugyanezen szakasz 3-dik kikezdése pedig elhagyandó. SomSSich Pál: Én a háznagy iránt kívánok észrevételt tenni. Tudjuk, hogy e részben az alkotmányos országokban különböző szokások vannak: van olyan, hogy a háznagy tagja a képviselőháznak, s van ismét, a hol nem tagja. Én ez utóbbit ezélszerünek nem tartom, mert teendői között vannak olyanok, melyek a követek irányában is megkívánják, hogy ne alárendelt hivatalnoka legyen a háznak, hanem tagja. Én ezt a ház méltóságával jobban megegyezőnek tartom. (Helyeslés) Bónis Sámuel: T. ház ! Én a bizottság véleményét pártolom. Ha egyebet nem hozok fel, csupán felhozom azt a nehézséget, hogy midőn a ház működése megszűnik, a háznagyi hivatal akkor is megmarad, mivel a ház vagyonára és a házra felügyelni a szabályzat szerint a háznagy