Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-323
CCCXXIII. ORSZÁGOS ÜLI meg a nemzetiségi féltékenység, tétessenek semmivé azon titkos kezek, a melyek az absolutismus érdekében ezt minden részről mesterségesen táplálták, váltsa ezt fel a kölcsönös őszinteség és bizalom, és rövid idő múlva hasonlót fogunk tapasztalni: mert a mire a múlt időkben századok voltak szükségesek, arra ma előre haladott miveltségi viszonyainknál fogva néhány évtized elég. Ezen kérdésnél sokan szeretnek még a külföld példájára utalni. Egységes minden rétegeiben a kezelés nyelve Francziaországban, az Egyesült államokban és sok országban. Ezek ellenében fölhozhatnám az alkotmányos Belgium példáját; de reánk ezen példák nem alkalmazhatók, nem irányadók, mert egészen más a mi helyzetünk; és erre vagyok bátor az illetőket figyelmeztetni. Azon nagy harczoklan, melyek a keresztyén vallás terjedése, valamint azokban, melyek a reformatio keletkezte következtében küzdettek, Magyarosaágnak, ezen két nagyhatalmasságtól megtámadott, eselszövényekkel körülvett országnak egy nehéz, de magasztos feladata volt: neki kellett előmenie. És ő a töretlen pályán haladva, a szabadelvüség és hazaszeretet szövétnekétő'l vezetve, ezen feladatot fényesen oldá meg. így van ez a jelen esetben is. Nekünk ismét eló'l kell haladnunk, és bizton hiszem, hogy ezen kérdés is közmegnyugvásra fog megoldatni. Gondolják meg nem magyar ajkú honfitársaink, hogy az állam feldarabolásába soha, semmi esetben bele nem egyezhetünk. Gondoljuk meg mi, hogy ezen honfitársainkkal egyetemben kell megvédenünk, kell fentartanunk ezen államot, és azért ne alkudozzunk ott, a hol testvéri egyességről van szó. Elismerem, hogy most egyelőre soklegyőzhetlennek látszó akadály fog felmerülni; de ne hagyjuk magunkat azok által visszariasztatni, mert azokat a gyakorlat, kölcsönös méltányosság s azon gondolat, hogy közösen kell fentartanunk és megvédenünk az államot, ki fogja egyenlíteni, el fogja simítani. Azon törvényjavaslatok közül, melyek a ház asztalára le vannak téve, én a Deák Ferencz igen tisztelt képviselőtársam által benyújtott törvényjavaslatot vélem elfogadhatónak a részletes tárgyalás alapjául. A Mocsonyi tisztelt képviselőtársam által beadott törvényjavaslatot helyes irányúnak nem fogadhatom el azért, mert az önmagával nincs összhangzásban. Annak első szakasza különösen kimondja azt, hogy ezen állam épségét fen akarja tartani,és a másik szakasz mindjárt rá a nemzetiségek szerinti terület - kikerekités által darabokra osztaná azt szét. Továbbá egészen uj közjogi alapot alkotna: mert Magyarország egységes állam, melynek társországa van, Horvátország: ezen törKÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 / s . xi. S, (November 24. 1668). 25 ! vényjavaslat szerint azonban Magyarország nemzetiségek szövetsége által alakult foederatio lenne. He nem fogadhatom el az e javaslatban kimondott többség elvét sem , és pedig azért, mert az meggyőződésem szerint a jogegyenlőséggel ellentétben áll: mert ezen többségnek minden esetre előjog vagy bizonyos fölény adatik a kisebbség fölött; ha pedig az nem adatnék meg, akkor az nem volna egyéb, mint puszta czim, mely soha nem engesztel, hanem mindig csak sért. Ezek ellenében talán valaki felhozhatná azt, hogy alkotmányos államokban a többség határoz ; de, nézetem szerint, azon két eszmét, t. i. a politikai többséget és a nemzeti vagy vallási többséget összezavarni, igen téves felfogás: mert a politikai pártot kiki szabadon választja meggyőződése szerint, vagy a nélkül; a kisebbség többségre törekszik, reménye van, hogy arra fog jutni. Vannak j olyan ügyes emberek is, a kik mindig a többség- \ hez tartoznak. (Derültség.) De ez nem igy van a vallási vagy nemzetiségi pártoknál: mert ha az illető abban születik, ha sorsa azt hozza magával, hogy a kisebbséghez tartozik : köteles azt eltűrni, ' mig él. Épen azért a jogegyenlőséget óhajtottam kimondatni, nem csak elvileg, hanem alkalmazva egyes administrationalis ügyekre is, ugy a megyei ügyvitelnél, mint a perlekedésnél, még pedig akár ügyvéd közbejöttével folyjon az, akár nem, hogy törvényhatóság-a jegyzőkönyveinek bármelyikét használhassa mindenki a legfelső fórumig. Óhajtom, hogy a Deák Ferencz igen tisztelt képviselőtársam által benyújtót törvényjavaslat fogadtassák el a részletes tárgyalás alapjául, mert ez határozott, őszinte és következetes, logikai sorrendje helyes, mert az állam jogait említi föl mindenekelőtt, azután a törvény- és egyházi hatóságokét, társulatokét és végre az egyesekét. Mindezeknél fogva én nem akarom mára ház becses türelmét tovább igénybe venni, s egyszerűen oda nyilatkozom, hogy a Pest belvárosa tisztelt képviselője által beadott törvényjavaslatot óhajtom részletes tárgyalás alapiául elfogadtatni. (Helyeslés.) Elnök: Nem volna-e szíves a t. ház a hátra levő időt megérkezett horvát képviselőtársainknak az osztályokba leendő besorozására felhasználni, azon törvényjavaslatok tekintetéből, melyek közösen elintézendők ? (Helyedés.) Az első osztályba jön: Suhaj Imre, Anker Hugó és Czégl Károly; a 2-dik osztályba: Vukovics István, Jozipovics István és Tomasics József; a 3-dik osztályba : Hacz Vilmos, Barabás Szkender és Fodróczy Szkender ; a 4-dik osztályba: Jelassich Kázmér, Miksich Kálmán és Maler Miksa; az 5-dik osztályba: Vakanovics Antal, Zuvics József és Stiglicz István: a 6-dik osztályba: Keresztury Havoljub, Balog Károly és Pejacsevics László gr.; a 7-dik osz4