Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-331
2yo CCCXXXL ORSZÁGOS leg van-e szándékában ilyest támasztani az igen t. pénzügyér urnák ? a Elnök: Kiadatik a minisztériumnak. A délutáni ülés tárgyai lesznek: először a rendezett tanácsosai biró városok törvénykezési költségeinek megtérítéséről szóló jelentése a pénzügyi bizottságnak .; másodszor: az egyetemi tanárok fizetésének fölemeléséről szóló jelentése ugyanazon bizottságnak; végre, ha idő lesz rá, a budapesti kisajátításra vonatkozó törvényjavaslat. (Az ülés d. u. 2 órakor felfüggesztetik, délutáni 4 órakor pedig Cajzágó Salán.on által zvjra megnyittatik. ) Elnök: Napirenden van az erdélyi unió 1 részletes szabályozásáról szóló törvényjavaslat | végleges megszavazása. Ráday László gr. jegyző (olvassa a Magyarország ti Erdély egyesítésének részletes szabályozásáról szóló törvényjavaslatot). Elnök : Kérem azon képviselőket, a kik a Magyarország és Erdély egyesülésének részletes szabályozásáról szóló törvényjavaslatot harn adszoii felolvastatása után végleg elfogadják, méltóztassanak felkelni, (Megtörténik.) A képviselőház elfogadta, s Paiss Andor jegyző' úr a végleg elfogadott törvényjavaslatot átviendi a főrendekhez. Napirenden van az államadó pénzügyi bizottság jelentése a rendezett tanácscsal biró városok törvénykezési költségeinek miként pótlása tárgyában. NicolicS Sándor : Az uniótörvényre vonatkozólag a központi bizottságinak két határozati javaslata volt: nem tudom, elfogadta-e azokat már a ház? (Már tegnap!) Ráday László gr. jegyző (olvassa az állandú pénzügyi bizottság jelentését. 1 ) azután Németh ! Károly indítványát): ..Tekintve, hogy a szabad királyi városok, mint törvényhatóságok támaszta- i nak követelést oly javazaíokra, a melyeket szüksé- j geikbez mérve, dijakban és illetékekben szedni és I emelni joguk van és volt, és hogy ezen követeié- j sük ideiglenes avagy végleges megállapításáról, sem az előbbi privilegiális állásukból merített bár- j mely tekintetbeli kötelezettségek , sem pedig oly ! kegyelmi rendeletek, melyek előbbi viszonyaink i közt törvény és jog rovására hozattak: hanem csakis azon károknak mennyisége lehet jelen állásunkban irányadó, a melyeket az illetők részben a municipális dijaik és illetékeik vesztesége, részben pedig a megyei törvény hatóságoknak már 6 millióra terjedő, s törvény szerint osak azoknak saját pénztárait terhelhető, minden kiadásukra való megadóztatásuk által szenvedtek; ..tekintve, hogy ezen szabad királyi városok') Lásd az Irományok 394-dik számit. TJLES. (December 2. 1868.) nak e részbeli kérelmeik csak az előbbi viszonyok folytán nyerhettek oly értelmezést. miszerint törvénykezési költségek pótlási jogának követelésére iránvozvák ; hanem mindenkor a károk és veszteségek pótlása képezé tárgyát kérelmeiknek, és hogy ezek csak azért bírják formáját törvénykezési költségek határozott liquidatiőjának és ezekre vonatkozó követeléseknek, mert más alakban s kellő további kiterjesztéssel ily liquidatióik el sem fogadtathattak: „tekintve, hogy a folyamodók joga az igénybe vett kártalanításra nézve csak élő törvénytulajdon szentsége és a teher-egyenlőség rovására volna megtagadható ; sőt, hogy ennek megtagadása által még az államnak követelési joga is koczkáztatnék annyiban hogy csakis ezen jogok alapján követeltethetik megtérítés ez által is azon osztrák kormánytól, a mely saját javára a szabad királyi városok dijait és illetékeit önhatalmilag beszedvén, ugyanezen városoknál azt törvény szabta rendelkezésökre nem hagyta ; „s tekintve végre, hogy a kérdésben forgó igen tetemes veszteségeket a hatalom okozta bonyodalmak miatt határozott öszszegben kiszámítani lehetetlenné válván, ezeknek mennvisége csakis azon összes kimutatásokban volna fellelhető, a melyek az administratiónak számos s minden ágazatában felmerült fogyatkozásokra vonatkoznak, és, hogy ép azért, a beszámításoknak egyedül törvényszéki kiadásokra való szorítása. avaerv ezekhez még- a rabtartási költségeknek való hozzácsatolása olykép, hogy segedelmezési összeg, akár 20 perczentnyi levonás. akár egyéb nem királyi városoknak részesítése által, ismét a segedelmezés előbbi összegére beolvasztassák, egyátalában meg nem felelhet, és alapját sem teheti fel abban : hogy ezen municipiumoknak.ugy mint egyszerű hatóságoknak, lettek volna ilyetén kiadásaik, melyek csakis általuk volnának fedezendó'k: mert ily állásukban is szabhatnánk dijakat és illetékeket szükségeikhez mérve: de bog'}" ennek ellenében a szabad királyi városoknak törvénykezési, és ettől el nem választható rabtartási s fogházi minden kiadásaik pótlása, és e felett még néhány nagyobb városnak, a hol különösen államrendőrség] igazgatóságok székeltek, még azon rendkívüli költségeik megtérítése által. a melyek okoztattak olykép : hogy előbb ezen államrendőrség kiadásainak egy harmad részét készpénzzel fedezni, utóbb, vagyis 1860 óta pedig, ezen államrendőrség! minden teendőt s költséget kénytelenittettek átvenni: legalább megközelítő kártalanítást nyújtana, mely túlságosnak már annyiból sem tekintethetnék, mert ép az állam maga csak a dijak és illetékek fejében a megyéknél minden költségeket tettleg fedez, a szabad királyi
