Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-330

2 68 CCCXXX. ORSZÁGOS 1 lésnek, hogy ezen unionalis dologban végzést hozzon ; tekintve azt is, hogy csaknem 20 év után ez az első országgyűlés, mely törvényhozási joggal bir, és ezen dologban határoznia kell; tekintve továbbá, hogy ezen néhány nap alatt, melyek még hátra vannak, ezt kielégitőleg elvégezni nem lehet; de tekintve végül azt is, hogy a t. minisztérium a neki bocsátott szabad kezet Erdélyre nézve igen mérsékletesen használta fel, tán ugy, hogy nagyobban és job ban fel kellett volna használnia : bizom benne, hogy ezen dolgot, miután felelősség alatt ideiglen fog intézni mindent, jól és jobban fogja végezni, mint mi hamarjában tudnók végezni. Én tehát a szerkezethez ragaszkodom. {Helyeslés.) Papp Zsigmond: T. ház! (Eláll! Halljuk!) Látom, hogy a t. ház türelme ki van merítve; de mégis kimondom, a mi szivemen fekszik : hogy én itt a harmadik sorban e helyett, hogy „szász egyetem" „királyföldi egyetemet" kivánok tétetni, és a „szász" helyett mindenütt „királyföldet" kivánok tétetni. Kern akarok nekik kiváltságokat adni. (Helyeslés.) TrauSChenfels Emil: A szakasz szavaiban találom indokolását azon bekezdésnek, mely a szász egyetemről szól. Az mondatik az ötödik sorban, „hogy az illetők kihallgatásával az országgyűlés elé törvényjavaslatot terjeszszen," stb.; de hogy kik azok az illetők, attól sok függ. Volt szerencsém megemlíteni azon szükséges szervezetet, mely a valóságos közvélemény megbirálatára nem mindig nyújt alkalmat. Én azért fogadom el az indemnitást, mert reménylem, hogy a minisztérium azon szerkezet szerint az illetőket kihallgatni ugy fogja, hogy a valóságos közvélemény fejezhesse ki magát. (Helyeslés. Szavazzunk!) Elnök: Kérem a t. képviselő urakat, a kik a 10-dik szakaszt az eredeti szerkezetben elfogadják, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) Elfogadtatott. PaiSS Andor jeg'JZÖ (olvassa a 11. szakaszt, mely szó nélkül elfogadtatik. Olvassa a, 12-diket.) Borcsányi János: A VII. osztálytól nyert utasítás folytán, mint annak központi előadója, kötelességemnek tartom, hogy ezen szakaszra vonatkozólag egy módositványt hozzak javaslatba, mely abból áll, hogy az 1848-ik törvényczikknek a sajtóviszouyok szabályozására vonatkozó rendelete Erdélyre nézve is k'terjesztetvén, ezen intézkedés a jelen törvénybe is foglaltassák. Mint méltóztatik tudni, ezen külön véleményt fölöslegessé tette a ház azon határozata, mely szerint ezen rendszabálynak életbe léptetését kimondotta. Én ugy hiszem, hogy ezen határozattal szemben a külön indítványnak szüksége elesik; mégis kötelességemnek tartottam ezt felemlíteni mivel ÍLÉS. (December 1. 1868.) az osztály részéről határozott utasításom volt a külön vélemény előterjesztésére. Gál János: T. ház! (Eláll!) Legelső észrevételemezen 12. szakaszra nézve, hogy 2-ik pontjában ezen kitételből: „a törvénykezés terén szükséges intézkedések" ezen szókat:^ „törvénykezés terén" méltóztassanak kihagyni. Én a törvénykezés szó alatt értem az alaki jogot, a processualét. Miután pedig a t. háznak a perrendtartásról megszavazott törvényjavaslata van, mely a főrendiház által is elfogadtatott s minél előbb 6' felsége szentesítését is megnyeri, akkor ezen alkotmányos törvény fog a törvénykezésre nézve Erdélyben is életbe léptettetni ; következőleg erre nézve a minisztériumnak adva volt indemnity megszűnt. Kívánom tehát így csak átalánosságban kitétetni: az 1867-diki niárcz. 8-án és 11-én kelt, s a minisztériumot a szükséges intézkedések megtételére felhatalmazó határozata" stb. Második észrevételem illeti ezen 12. szakasznak első pontját, melyben kimondatik, hogy azon törvényeknek Erdélyre alkalmazása, melyek Magyarország és Erdély törvényhozásának egyesülését megelőzőleg Magyarország külön országgyűlésén alkottattak, csak törvényhozás utján fog eszközöltethetni. Én részemről azon meggyőződésben voltam mindig és vagyok most is, hogy Erdély szerencsétlenségének egyik fő oka: az osztrák magánjogi törvényeknek Erdélyben történt életbeléptetése és most is folytatott fentartása. (Ellenmondások) Trauschenfels Emil: Nem áll! Gál János: A kinek tetszik más véleményben lenni, tessék bebizonyitani, mily nagy hasznot tettek az osztrák törvények Erdélyben, és ha azokat oly áldásosaknak hiszi, miért fosztja meg ezen áldásoktól Magyarországot? Ám tegyen indítványt, hogy állíttassanak vissza Magyarországon is. Ezeket közbevetőleg megjegyezni kívántam t. képviselőtársam Trauschenfels-nek. De folytatom, a hol elhagytam : hogy miután meg vagyok győződve az osztrák törvények erdélybeni fentartásának káros voltáról, a t. házhoz harminczhárom képviselőtársammal együtt azoknak eltörlése és a magyarországi mostani anyagi jogi törvényeknek az uj perrendtartással egyidejűleg Erdélyre is kiterjesztése iránt törvényjavaslatot voltam bátor terjeszteni: és ezt méltóztattak már az osztályokhoz is utasítani; kérem, mélíózassanak megrendelni, hogy azon törvényjavaslat tárgyalását az osztályok sietve fejeztzék be. Zeyk Károly: Megvallom, nem vagyok egy véleményben Gál János barátommal, mert én e kifejezés alatt: törvénykezés, nem azt értem, mit ő. Az perrendtartás, a miről ö beszél. Ha e szakaszban ez mondatnék: „a perrendtartás meze-