Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-330

CCCXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 1. 186S.) 263 tetni arra, hogy azon 1848-ban készített, de tör­vénynyé nem lett törvényjavaslatban az unió rész­letek szabályozásáról is el van ismerve ezen jog ; mert annak XII. czikke világosan kimondja: „a szász ispán (comes) a szász nemzet által ezentúl is szabadon fog választatni és hivatalánál fogva tagja leend az államtanácsnak." Már, kérem, ezen jogot a 9. szakaszban egy tollvonással eltörölni nem lehet. A szász comes hivatala oly régi, mint maga a szász nemzet léte, ez a legősibb hivatal, a legnagyobb méltóság és legszebb megtiszteltetés, mely nemzetünk kebelé­ben létezik és melyet népünk választás utján ado­mányozhat. Ezen hivatal lí-dik Endre magyar király szabadság levelén alapszik, mely 1224-ben kelt. A választási jogot megadta 1464-ben dicső em­lékű Mátyás király N.-Szeben városának: „Comes Cibiniensis, qui scilieet inter alios judices seu co­mites regios septem sedium saxonicalium primatum tenet" ; továbbá: „ut ipsa civitas nostra cibiniensis numero populorum et fidelitate augeatur, eisdem de benignitate nostra regia et gratia speciali id annuendum duximus et cüncedendum, ut ipsi huncce duntaxat judicem seu comitem regium in rnedio ipsorum eligendi et constituendi liberam facultatem, et potestatem habeant." Ezen válasz­tásijog megerősíttetett 1490-ben Ulászló király által és 1521-ben II-dik Lajos király által. Ugyan­ezen jog folytonos birtokában s gyakorlatában volt a szász nemzet az erdélyi fejedelmek kora alatt is mindaddig, míg 1691-ben a leopoldi dip­loma létrejött; sot ugyanezen diploma 2-dik és 3-dik pontjai által ezen jog ujolag biztosíttatott, mivel a 2-dik pont azt mondja: „unus quisque ea, quae nunc habét et possidet, in posterum etiam teneat" ; 3-dik pontja pedig : „Approbata* et com­pilatas leges, constitutiones, jus municipale na­tionis saxonicae in vigore inviolabili perman­sura declaranius," Biztosíttatik továbbá e jog az approbata const. II. rész 1. tit. 5. art. 14. pontja és compilaía const. II. rész 1. art. 5. szak. 18. pontjában ezen szavak által: „a szász natio is ezen hazának egyik becsületes tagja lévén a király bírákat s minden egyéb tiszteket választ­hassanak magoknak, csak szintén a szebeni ki­rálybírónak eonfirmatiója állván az ő nagysága autoritásában, mivel az comes universitatis saxoni­cae." Biztosíttatik továbbá ezen jog a három rendi nemzetek uniója, az 1744-dik VI. törvény­czikk, az 1791-dik V., XI. és XIII. törvényczikk által, mely utolsó igy hangzik : „benigne annuente sua majestate natio quoque saxonica ejusdemque uüiversitas, nec non sedium et districtuum, libe­rarumque ac regiarum civitatum ut et oppidorum privilegiatorum communitates ac magistratus tam quoad electionem officialium, iisdem de lege com­petentem, quam administrationem politicam oeco­nomicam et juridicam in legali diplomatique Leopoldino conformi statu conservabuntur.* 1804-ben egy legfelső királyi rendelet által a comes és főkormányszéki tanácsosi hivatalát a nagy­szebeni főkirálybirói hivatalától, mely három hivatal törvényesen összekapcsolt vala, elválasztani, és a segesvári és megyesi királybirákat is eltöröl­tetni czéloztatott. Azonban ezen rendelet ellen a szá­szok felfolyamodtak az országgyűléshez, az erdélyi karok- és rendekhez, mely folyamodvány alapján az 1810-dik évi július 25-kén ezen országgyűlési határozat hozatott: „azon kívánsága pedig azon nemes szász nemzetnek, hogy diplomaticus statu­sában megtartassák, a három elenyésztetett királybírói hivatalokra nézve helyesnek találta­tott és az ez iránti kérése annak idejében ö felsé­gének ajánltatni fog"; és 1811. aug. 27-kén az országgyűlés föliratában ez iránt azt mondja: natione saxonica statu personali per ordinatam nutu majestatis sacratissimae vestrae recentio­rem in natione saxonica regulationem stabilito, praeter sublata regiorum judicum Cibiniensis, Sekaesburgensis et Mediensis officia diplomatica, se conteutam esse declarante, una tamen a nobis id flagitante, ut ratione praememoratorum offici­orum diplomaticorum in antiquis suis juribus manuteneatur, nos quoque justae huic sollicita­tioni deferendum esse censentes. Majestatem vestram sacratissimam vi unionis, qua ad nianu­tenenda unitarum nationum legalia quaevis jura obstringimur, demisse exorandum esse duximus, ut praedietam saxonicaui nationem hac etiam in parte in juribus suis statuque diplomatico con­servare dignetur.* Nem kívánom a t. ház türelmét több idézet fölsorolásával fárasztani; csak még egyet vagyok bátor megjegyezni: hogy a választási rendszert, mely a 11 szász törvényhatóság megegyezése alapján, a szász nemzeti egyetem által 1845-ben szabályoztatott, király ő felsége 1845-diki deczem­ber 31-én legkegyelmesebben megerősítette és szentesitette, és ezen választási rendszer, még ma is érvényesen fönáll. Ezeket, t. ház, csak annak indokolásául vol­tam bátor fölhozni, hogy a szász nemzetnek ezen választásra nézve törvényes joga létezik, és hogy ezen törvényes jog még ma is mint ilyen fönáll. Miután a 9-dik szakasz ezen jogot mint már mondám, egy tollvonással örökre akarja eltörölni, bátor vagyok módosítást letenni a t. ház asztalára, és azt, mint számos törvény és százados haszná­lat által szentesitett alapokon nyugvót a t. képvi­selőháznak mindannyiszor oly fényesen bebizo-

Next

/
Thumbnails
Contents