Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-330
232 CCCXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decemeer 1. 1868.) meg fognak győződni, miszerint ezen terv által el lesz érve azon czél is, miszerint a kölcsön oly vállalatokba fektetendő, melyek már létesitésök első kezdeténél is valószínűleg annyi jövedelmet fognak hajtani, a mennyi a felvett kölcsön kamatainak fedezésére elegendő. Megjegyzem még egyszer, hogy itt folyó pénzben számított 40 millióról van szó, mely ezüstben kevesebbet tesz; de ha ezüstben számíttatik is, a vasúti kölcsön jelzálogául szolgáló 74 mértföldet terhelő ezen összegnek kamatja mégis csak körülbelől 3 millió frtot tesz. Ennélfogva valószinü, hogy ezen vonalak jövedelme elégséges a rajok fordított tőkék kamatjának fedezésére ; minthogy rendesen nem ily nagy fontosságú, de másodrendű vasutaknál is Magyarországban, a tapasztalás szerint, annyi be szokott vétetni. Óhajtottam volna, hogy a törvényjavaslatba foglalt czélok között kijelöltessék azon czél is, melyet már szerencsém volt azon alkalommal megemlíteni; midőn a kölcsön iránti törvényjavaslatot a ház elé terjesztettem,u.m.: a Tiszának a Dunával Pestnél csatorna által való összeköttetése. Nagy fontosságúnak tartom ezen csatorna létesítését, és miután a kölcsönből az általam emiitett czélokra eddig körülbelől 40 millió forint íbrdittatik, és a törvényjavaslatba foglalt egyéb kiadások alig fognak 6—7 milliónál többet igénybe venni: reménylem és hiszem, hogy nem csak Pestnek, hanem az átalános nyersterménykereskedésnek és kivitelnek érdekében, a jövő törvényhozás gondoskodni fog. hogy ezen, általam már a vasúti kölcsön megszavazása alkalmával emiitett csatorna létesíttessék. Ezeket átalában előadván a kölcsönről, engedje meg a t. ház, hogy végezetül még röviden megemlitsem azon előnyöket, melyek, nézetem szerint, a kölcsön meg kötéséből származtak. (Halljuk!) A mióta a vasúti kölcsön megköttetett, a magyar érték, még pedig nem inproductiv, hanem productiv czélokra felvett kölcsön értéke, az európai tőzsdéken átalában jegyeztetik, és mint az utóbbi tapasztalás mutatta , árkelete nevezetesen emelkedik, s reményleni lehet, hogy ha , mint a múlt 2 év alatt, ugy jövőben is az államháztartásban a kiadások és bevételek közti sulyegyen fog tartatni, ezen érték árkelete még folyvást emelkedni fog. Á 2-dik előny, nézetem szerint, az volt, hogy miután az államnak sikerült saját kölcsönét a fenforgó körülmények mellett is 7 s fél százalékkal megkötni és magának vasúti czélokra egy biztos pénzösszeget biztosítani, ez által azon eredményt érte el, hogy a kamatbiztositásoknál az átalános kamatláb 7 s fél százalékkal vétetett számításba; a mi — ha tekintjük az utolsó időben Ausztriában tőrtént kamatbiztositási engedményeket, — mindenesetre kedvezőnek mondható. A kölcsön megkötésének harmadik előnye az, hogy az egyes vonalaknak kiépítése felett az állam azonnal rendelkezhetett; holott különben, ha csupán csak a kamatbiztositási rendszer mellett kénytelenittetett volna építeni, meg nem kezdhette volna a munkálatokat, sem a miskolcz-hatvani, sem a zákány-zágrábi, sem a fiumei és nagy-váradkolozsvári vonalaknál mindaddig, míg azokra vállalkozók nem akadnak. Oly államra nézve pedig, mely annyira hátramaradt közlekedési eszközök tekintetében mint hazánk, bizonyára nagy előny, ha az egyes vonalak kiépítése iránt azonnal rendelkezhetik. Végre, ugy hiszem, nagyfontosságú előny még az is, hogy ezen kölcsönnek hovaforditása által az állam a legjövedelmezőbb vonalakat saját birtokában tarthatja meg. (Helyeslés.) T. ház! Egy ily kölcsönnek tervezése, megkötése és kivitele bizonyára nagy felelet-teherrel jár. Érzem és éreztem folyvást ezen felelet-tehernek súlyát; azonban nem félek azon felelősségtől, melyet ezen kölcsön megkötése és kivitele által magamra vállaltam. Jöhet ugyan, s szivemből óhajtom, hogy jöjjön mielőbb egy oly kor, amidőn hazánk rendezett államháztartása meg lesz szilárdítva ; hiszen majdnem két éven át ezen czél elérésére szenteltem egész munkásságomat; s ekkor a pénzvilág, méltányolva a megszilárdult, virágzó és előrehaladott állam hitelét, sokkal kedvezőbb hitelt fog ajánlani hasznos beruházásokra, és az első vasúti kölcsön drágának fog tetszeni. De másrészt, ha az utókor egybe fogja vetni azon vállalatokat, melyek ezen kölcsönből létesíttettek, azokkal, melyek kamatbiztositás mellett ugyanazon időben adattak ki, és számítani fogja a terhet és hasznot, melyet az egyik- és másiknemü beruházás eredményezett; ha különösen tekintetbe fogja venni, hogy a kamatbiztositási rendszer mellett a forgalom kifejlődésének kezdetén az előlegek terhét évek hosszú során kellett viselni, a nélkül, hogy az állam ezen vállalatok későbbi nagyobb jövedelmeiben részesülne, mig a kölcsönből építendő vonalaknál, ha egyszer nagy jövedelmet adnak, a jövedelmet egyenesen és kizárólag az állam huzandja: akkor azon igyekezetemet, hogy a hazánkban már a kezdet éveiben is biztos jövedelmet igérő vonalakat a kölcsön által az állam számára biztosítsam, az utókor, ugy hiszem, roszalni nem fogja. (Élénk helyeslés a jobboldalon és középen.) T. ház! Az idő rövidségét tekintve, gondoskodtam arról, hogy a három törvényjavaslat kinyomassák. E szerint méltóztassanak azoknak tárgyalása iránt határozni: az osztályokhoz kivánják-e azokat utasítani, vagy a pénzügyi és vasúti