Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-330

CCCXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 1. 1868.) 21 9 folynak. Igen is, Európa minden országábaa minden hírlap azonnal távirati tudósításokat közöl arról , hogy mi történt a kormány, vagy az illető törvényszék által a Karagyorgyevics ellen intézett perben. Én nekem nincsen semmi személyes érdekem vagy tekintetem e tárgyban, s a t. ház bizonyosan nem fog engem arról gyanúsítani, hogy én a szerezsánok orgazdájával sympathiálok, hanem igen is kívánom, hogy a törvény mindenkinek egyenlően és ugyanazon mérték szerint szolgáltassák ki. Az, hogy a bün ott büntettessék, hol elkövettetett, oly axióma juris, melyet kétségbe vonni nem lehet. Ha tehát Magyarország intéz keresetet oly bűnért, mely nem Magyarországban követtetett el, annak alapja csak az lehet, ha azon kormány, melynek területén a bün elkövettetett, a magyar kormányt erre fölszólította. Ha vajon a magyar kormánynak kötelessége-e, vagy csak van-e joga is az ilyen megkeresések folytán intézkedéseket, törvényszéki intézkedéseket tenni, az nézetem szerint attól függ, hogy van-e Magyarország és azon megkereső ország közt kiadási szerződés, azaz carte! ? Ezen cartel természete határozza meg a követendő eljárás természetét, mert ha valaki idegen területen bár mi bűnt követ is el, Magyarország törvényszékeinek, vagy kormányának — ha onnan cartell-je nincs — semmi joga nincsen őt bár mi felelősségre is vonni. Ha azonban van Magyarország és Szerbia közt cartel , akkor e cartel természete határozza meg az eljárást, melyet Ma- ' gyarországnak e tekintetben követnie kell. Az én | meggyőződésem jogi szempontból az, hogy Magyarországnak semmi esetre sem szabad büntetni oly bűnt, mely Magyarország területén kívül követtetett el, hanem Magyarországnak és a magyar kormánynak, ha van ilyen kiadási cartel-je, igen is kötelessége lehet kiadni az olyan embert, a kire ilyen bün bebizonyult. Hogy pedig bebizonyult ez a bün rája, azt Magyarország az ottani bíráknak elhinni nem tartozik, hanem saját bírósága elé állítja a vádlottat, és csak ha ez találja bűnösnek, akkor szolgáltatja ő't ki a megkereső kormánynak. Ha azonban ilyen cartel nem létezik, akkor azt hiszem, hogy internationalis és jogi szempontból a magyar kormánynak eljárást ez iránt megindítani joga nincs. Ennélfogva következő interpellatiót vagyok bátor az összes minisztériumhoz intézni: „Kéretik tisztelettel a kormány, tudassa a házzal: van-e Magyarország és a Szerb fejedelemség között kiadási szerződés, s kész-e a minisztérium ezt a házzal közölni?" Bernáth Zsigmond: T. ház! A mostan beadott interpellatió a jelen levő miniszter úr kívánatára közöltetni fog a minisztériummal; azt hiszem, ez lesz a határozat, mert más nem lehet. Egyébiránt tekintetbe véve az idő rövidségét, én inditványozom, és tisztelettel kérem a házat, méltóztassék ezen indítványt erős határozattá is emelni, hogy azon tárgyak köző'l, melyek napirendre kitűzve vannak, vétessenek föl mindenkor tanácskozási tárgyakul a tárgyak: mert oda jutunk, hogy az időből kikopunk, tökéletesen, és egyik interpellatió a másikat fogja követni, a legszükségesebb tárgyak pedig maradnak. (Helyeslés.) Miletics SzvetOZár: Másik interpellatióm belügyminiszter urat illeti, Újvidék városa ügyében. (Nagy zaj-) Perczel Mór : Napirendet kérek. (Helyeslés.) Elnök: Bernáth képviselő úr indítványát elfogadja a t. ház ? (Elfogadjuk! Fölkiúltások a szélső baloldalon: Nincs joga!) Wenekheim Béla h. belügyminiszter: Kérem a t, házat, az idő kímélése tekintetéből méltóztassék az interpellatiót felolvastatni, mely aztán a kormánynyal közöltetni fogván, arra majd a kormány, ha idő lesz rá, felelni fog. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Miletics Qzvetozár második interpellatió ját.) „Interpellatió a belügyi miniszter úrhoz Újvidék városa ügyében: „Folyó év július hó 21-kén tartott országgyűlési tárgyalásból ismeretes dolog, hogy a belügyi miniszter úr folyó év június havában, biztost küldött Újvidékre Ászt Ferdinánd úr személyében, azon teljhatalommal, hogy a hatósági tisztviselőket fölfüggesztesse, másokkal helyettesíthesse, a város igazgatását saját kezébe vehesse, és hogy magát a városi képviselő testületet is felfüggeszthesse. A városi községnek ezen országgyűléshez fölterjesztett panasza folytán a miniszter úr a fenemlitett ülésben elismerte, hogy az alkotmány a magyar közjog szempontjából megsértetett, de rendkívüli körülményekkel mentegette magát, különösen pedig avval, hogy az akkori belgrádi kormány panaszt tett, miszerint a Mihály fejedelem elleni belgrádi összeesküvés fonalai Újvidékig terjednek, és hogy ezenkívül is az újvidéki tisztviselők és a képviselő testület ellen sok panasz terjesztetett fel. melyek azon tekintetnél fogva, hogy a kormánynak kii*, városokban saját közegei nincsenek, csak külön biztos által voltak megvizsgálhatók. Noha az ily panaszok megvizsgálása nem követeli, hogy a biztosnak nem alkotmányos teljhatalom adassék, és hogy a municipium a tisztviselők substituti ójának jogától megfosztassák, mégis a belgrádi rendkívüli esemény ezen t. országgyűlést arra inditotta, hogy a miniszter úr ideiglenes rendelkezését jóváhagyja, annál is in28*