Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-329
208 COCXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 30. 1868.) de mégis oda magyarázható lenne, hogy miután a törvényben meghatározott formalitásokon keresztül ment az áttérni akaró, még akkor valakitől fiigjön arra nézve, hogy az áttérést megengedje-e vagy nem, azaz bevegyék-e a felekezetek az egyház kebelébe vagy ne? Én azt hiszem, ezt senki sem ezélozza közölünk. Az áttérésre nézve a törvények által szabott korlátok közt teljes szabadságot akarunk biztosítani mindenkinek, én tehát ugy gondolnám, hogy ezen javaslat szándékunkat sokkal jobban fejezné ki ugy, a mint én kivánom módositlatni, nevezetes en: én a 6-ik szakasznak az elejét meghagyván, az egészet így kívánnám átváltoztatni: Az igy nyert bizonyítványokat az áttérni akaró azon vallás felekezet lelkészének, a melyhez áttérni akar, bemutatván, e tény által az illető vallásra áttérés be van végezve" (Jobb amaz! maradjon a szerkezet!) Eötvös József b. vallási miniszter: Vajon az áttérés be van-e végezve vagy nincs? azt elhatározni nem a törvényhozásnak, illetőleg hatóságnak feladata; hanem azon egyház, a hová az illető' áttér, csak azt nyilatkoztatja ki, hogy öt most saját tagjának tekinti. A törvény tisztán feloldja ó't minden más köteléktől. Hogy minden keresztyén egyház mindenkit felvesz mindig, az nem szenved kétséget, de azt kinyilatkoztatni, senkinek, mint az egyháznak, joga nem lehet. Azért a törvényhozás, mint itt világosan ki van fejezve, csak azt mondhatja, hogy az áttérésnek többé semmi sem áll útjában. (Helyeslés). Nyáry Pál : Talán nem fog senki e tárgyhoz szólani; és igy én, mint indítványozó, szólhatok e tárgyban. (Halljuk!) Én nem vagyok a t. miniszter úrral egy véleményben. Én a í örvényhozás által szabott korlátok között maradok és ismétlem, nincs senkinek azon joga, hogy engem akaratomnak végrehajtásában akadályozzon. Tisztelt miniszter úr előadásából ugy látszik , hogy mindazok után, mik itt a törvényben előszámláltatnak, mégis az illető egyház papjának van joga a bevételt megengedni, vagy nem. Engedjen meg at. miniszter úr, de én azt el nem ismerem, mert az a vallásszabadság elvével, a mint én értem a vallásszabadságot, tökéletesen ellenkezik. Például, ha igy, a mint a törvényben van, szabályoztatok az áttérés, én bebizonyítottam azt, hogy az illető lelkésznél áttérési szándékomat nyilvánítottam és 4 hét múlva ismét nyilvánítottam azt, hogy nem változtattam meg ebbeli szándékomat, senki engedélyére sincs szükségem, hogy én azon vallásfelekezethez áttértnek tekintessem, a melyhez áttérni szándékoztam, En a felekezeteknek nem engedhetem meg azon jogot, hogy a törvény által biztosított szabadság ellen bármi csekély korlátot is vethessenek az áttérő elé. Kérem ennélfogva, méltóztassanak módositványomat elfogadni. (Szavazzunk! Maradjon!) Elnök : Szavazás előtt a módositvány fel fog olvastatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa Nyáry Pál módositvány át). Elnök : Kérem azon képviselő urakat, kik a 6-dik szakaszt a szerkezet szériát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik). A többség az eredeti szerkezetet elfogadja. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 7. szakaszt). Elnök : Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Következik a 8. szakasz. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 8. szakaszt). Bezerédj László : Ezen 8-dik szakasznak szerkezetét oly homályosnak s más részről fölöslegesnek is tartom, hogy bátorkodom a t. házat kihagyására felkérni. Méltóztassanak csak tekintetbe venni, mi czélja van annak, hogy itt kimondatik, hogy valakinek minden cselekvénye a vallástan szerint ítéltessék meg. Én ennek szükségét nem látom ; sőt, nézetem szerint, bonyodalmakra is adna alkalmat; igy tehát e szakaszt fölöslegesnek tartván, kihagyását indítvány ózom. (Maradjon!) Székács József : Én meg, t. ház, kimondhatlan szükségesnek tartom, hogy az ki legyen mondva és csak igy legyen kimondva, mint most van: mert én azt hiszem, hogy némileg önámitás volna, ha e szakasz alá akarnók venni egyes embernek vagy keresztyénnek mindennemű cselekvényeit. Kétségkívül itt azon cselekvények értendők, melj^ek az egyház körébe tartoznak, egyebek itt nem is értethetnek. Már pedig, hogy e tekintetben azon egyház terén, melybe valaki áttér, csakugyan azon egyház elvei és szabályai lehetnek az áttérőre nézve kötelezők, ez, -•agy tartom, a dolog természetében fekszik. De szükségesnek tartom ezt 4 és csak ennyit kimondani azért is, hogy azután biztosíttassák mindeki, ki valamely egyházba áttér, hogy azon egyház, melyből ő kitér, s mely tehát meggyőződése szerint ellenkezik ujabb elveivel, melyeket emez egyházban tett magáévá, azon egyház valamikép keresetet ne indíthasson ellene. Méltóztatnak tudni, hogy volt itt még valami, a mi kihagyatott s nagyon szeretném, ha azt senki meg nem fogná érinteni ; de azt hiszem, ez a legkevesebb, mit itt kimondhatunk a kölcsönös jogok épségben tartása mellett: kevesebbet nem mondhatunk, ezeket pedig kimondani kölcsönös kötelességünk egymás iránt. (Maradjon!) Elnök : Méltóztatnak a szerkezetet megtartani? (Marad!) Következik tehát a 9. szakasz. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a %-ik szakaszt).
