Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-329
CCCXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 30. 1868.) 189 e vonal az egész országban a legkedvezőbbek közé sorolható. A mi már most magokat a törvényjavaslatokat illeti, melyeket tegnap volt szerencsém előterjeszteni, tekintettel arra, hogy az előhaladott idő s a teendők halmaza már nem engedi, hogy a t. ház azok fölött hosszasabb tárgyalásokba bocsátkozzék , leginkább a következőket foglalják magokban : Kijelöltetik bennök az irány, melyben a vasút vezetendő, megneveztetnek a költségek, melyeken a vasút előállítható, s a melyeknek erejéig a kamatbiztositás megadandó volna. Ben foglaltatnak továbbá mindazon szabályok és intézkedések , melyekre közforgalmi tekintetben leginkább ügyelni kell, nevezetesen a tariffa tételei s azoknak határa. Egyébként olyszerü intézkedések, melyek rendszerint minden vasúti engedélyben, mondhatnám chablonszerüleg ismételtetnek, a szóban levő két törvényjavaslatba föl nem vétettek , hanem igenis meghatalmazás kéretik a t. háztól arra nézve, hogy a főfeltételek törvényes megállapitása után, s a szokásos kikötések mellett, mint történt pl. az alföldi s erdélyi vasutaknál, a minisztérium a rendes engedményt, a végrehajtás körében kiállíthassa. Ezeken kivül volt alkalom a t. ház figyelmébe ajánlani még három fontos vonalat, melyekre nézve az előmunkálatok szintén megtétettek, sőt az engedélyezési tárgyalások is már folyamatban vannak. Nehogy az eddigi munka hasztalan vagy eredménytelen maradjon, s a minisztérium biztosabban haladhasson a megkezdett utón, bátoi voltam a tegnapi ülésben egy határozati javaslatot előterjeszteni, mely szerint a minisztérium niegbizatik,az alább megnevezett vasutvonalak létesítése ezéljából a szükséges intézkedéseket megtenni, az engedélyezési tárgyalásokat megkezdeni, illetőleg folytatni, s a megkötött engedélyezési szerződéseket a jövő országgyűlés elé , még pedig a menynyire lehetséges, mindjárt annak kezdetén alkotmányos elintézés végett előterjeszteni. — E határozati javaslatot czélszerűnek tartotta a minisztérium annál fogva, mert hasonló praecedens már gyakorlati jó eredményre vezetett. Méltóztatnak emlékezni, hogy 1867. júliusban az országgyűlés eloszlása előtt hasonló határozat keletkezett, mely a minisztériumnak biztos alapot nyújtott munkájának folytatására, s az akkori határozat alapján keletkeztek később azon törvények, melyeknél fogva több fontos hazai vasút lett engedélyezve. Épen Bónis Sámuel t. képviselő urnák tegnapi fölszólaíásával volna megegyező ezen eljárás, mely szerint a minisztérium a t. háznak módot nyujani kivan, hogy az építendő vasutak kijelölésébe befolyjon: — Nekem is az volt az óhajtásom, s azért kérem a t. házat, méltóztassék ezen határozati javaslatot a vasúti bizottságnak kiadni, melynek föladata lesz, vizsgálat alá venni a kijelölt irányokat, s véleményezni a fölött, mennyiben lesznek az ország érdekeivel összeegyeztethetők. A határozati javaslat tehát a vasúti bizottságnak elővéleménye alapján vétetnék tárgyalás alá. Ehhez hasonló eljárás követtetett az 1848. 30-ik törvényczikk alkotásánál, midőn az országgyűlés ezzel majdnem analóg módon intézkedett. A javaslatba hozott vonalak a következők: az eperjes-tamovi, a báttaszék-dombovár-zákányi, az érsekujvári-nyitra-trencsényi és a temesvár-karansebesi. Ezek után, miket szerencsém volt előadni, a t. ház elhatározásától függ: vajon azon rövid tartalmú törvényjavaslatokat, melyeket tegnap beterjesztettem, fontosságuknál fogva kivánja-e még tárgyalás alá venni vagy nem ? Azon esetben, ha azokat tárgyalni méltóztatnának , természetesen fentartanám a határozati javaslatot a többi három vonalra nézve. Ha ellenben a t, ház ugy határozna, hogy az idő előrehaladottsága miatt már a tegnap beadott két törvényjavaslatot tárgyalni nem lehetne, kénytelen volnék meghajolni a t.ház határozata előtt, és azon esetben a közmunka-miniszter úr nevében a tegnap beadott két törvényjavaslatot visszavonnám; de akkor arra kérném a t. házat, hogy azon két vonalat, melyekről a törvényjavaslatok szólanak . szintén az említett határozati javaslatba méltóztassanak fölvenni. Végre, hogy fölszólalásommal félreértésre alkalmat ne szolgáltassak , bátor vagyok még fölemlíteni, hogy mindazon vonalakra nézve, melyeknek költségei, a t. ház határozata folytán félvett vasúti kölcsönből lesznek fizetendők, a pénzügyminiszter tir, ki ezen kölcsönt kezeli, fog előterjesztést tenni. Tájékozásul már ez alkalommal megemlíthetem azon tárgyakat, melyekre aző előterjesztése kiterjed. Ben foglaltatnak jelesül oly tárgyak, melyek előállítására a kormány különös súlyt fektet és melyekre nézve kívánja, hogy azok fontosságuknál fogva jövőre is az állam birtokában maradjanak. Ilyen nevezetesen az éjszaki vaspályának folytatása Oderberg felé, ilyen a buda-pesti indóházakat összekötő vasút, álló híddal együtt és egy központi indóháznak Pesten felállítása, melyet az országos kereskedelmi és forgalmi tekintet, a kivitel érdeke mulhatlanul megkíván, benne van még a hatvan-szolnoki vasút, melyet szintén az éjszaki pályához csatolni, és ez által a verseny szempontjából saját kezében megtartani a kormány szükségesnek lát; benne van még végre a gömöri vasút. Ezekre nézve a pénzügyminiszter úr fogja előterjesztését megtenni.