Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-323

g CCCXXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 24.1868.) törvényeknek a fennebbi határozatokkal ellenkező rendeletei azonnal eltörültetnek. Ha tehát áll, hogy az egyenjogúság a szabály ezen munkában s ebből kivételek vannak a nyelv használatára nézve; azon kivételek elősoroltatnak, s azok közt nincs ott az országgyűlés nyelve megemlitve, minden törvény pedig, mely a most hozandó törvénynyel ellenkezik, eltörültetik: még azl844-diki törvényre sem hivatkozhatunk. (Igaz!) Fölhozhatnák némelyek ez ellen, hogy hiszen a központi bizottság javaslatában is csak azon polgári és politikai jogok vannak megemlitve, melyeket e hon minden polgárai különbség nélkül élveznek, már pedig az országgyűlésen más nyelven törvény szerint senki nem szólhat csak magyar nyelven: tehát az emiitett következtetést a javaslóit törvény szövegéből kivonni nem lehet. A vitatkozás folytán föl lehetne hozni ezen érvet, s ez nem volna fontosság nélküli; de miért alkossunk oly törvényt, melynek értelme fölött utóbb majd vitatkoznunk kellene, midőn ezt elkerülhetjük az által, hogy a törvényben azt, a mit határozni vagy föntartani akarunk, világosan és minden vitatkozást kizáró szabatossággal kimondjuk. (Helyeslés.) De nem szólok többet; bátorkodom törvényjavaslatomat a ház asztalára letenni. Nekem mindegy, akár a t. ház a tárgyalásnál j erre is figyelmezve, azonnal bele ereszkedik, akár pedig azt kinyomatni rendeli, hogy a másikkal együtt combinative lehessen tárgyalás alá venni. Ajánlom rnódositványomat a t. ház figyelmébe. (Helyeslés.) Csengery Imre jegyző (olvassa Deák Ferencz módositványát.) Elnök: Mindenek előtt azon kérdést kellene eldönteni, vajon az igen t. Deák Ferencz képviselő úr által beadott törvényjavaslatra nézve, most ki akarja-e a ház mondani, hogy tárgyalás alkalmával az is vétessék figyelembe? vagy pedig kívánja a ház, hogy kinyomassék ? (Fölkidllások: Kinyomatni!) és midőn szét lesz osztva, akkor tárgyaltassék a nemzetiségi kérdés ? Ghyczy IgnáCZ: A kinyomatást nem tartom szükségesnek, mert szorul szóra ki van nyomva, csakhogy a módositványban az 1-ső és 2-dik szakasz a praeambulumot, a 3., 4., 5., 6-dik szakasz az 1-ső szakaszt képezi, és az utolsó szakasz új. Kár volna e végett az időt elhúzni, miután az idő ugy is rövid, és mindjárt tárgyalás alá lehetne venni. HaláSZ Boldizsár: A napirendhez akarok ; szólani. (Halljuk!) Hogy mily nagy fontosságot i tulajdonit az országgyűlés a nemzetiségi kérdés- j nek, mutatja az, hogy először külön bizottságot nevezett, annak munkálatát áttette az osztályok- l; hoz, a központi bizottság beterjesztette nézetét,; van ezután egy ujabb szerkezet; van ismét egy 2-dik indítvány, a mely most a 4-dik. Már méltóztassék megkülönböztetni a módositványt egy külön szerkezettől, abban fontos elvek vannak föltéve, nevezetesen : az országgyűlési tanácskozás nyelvét illetőleg, mert az utolsó szakasz azt rendeli, hogy minden eddigi ellenkező törvények eltöröltetnek. Én azt hiszem, miután ez egészen uj szerkezet és a t. ház nem tekinti módositványnak, okvetlenül ki kell nyomatni. Hanem ilő nyereség szempontjából az volna nézetem, hogy az átalános tárgyalást azért meg kellene kezdeni, és mihelyt ki lesz nyomatva, a t. ház bölcseségétől fog fügni, melyik szerkezet szerint kívánják a részletes tárgyalást. Simonyi Lajos b.: Előttem szóló Halász Boldizsár t. képviselő úr nézetét nem helyeslem, mert, ha az indítvány elfogadtatnék, az nem volna egyéb, mint a tárgyalás elhalasztása, mert az általános tárgyalást meginditani addig, mig minden törvényjavaslat kinyomva s a ház asztalán nincs, halasztásnak tartom. De egyébiránt felesleges is ezen javaslat kinyomatása, mert az igen t. képviselő úr talán emlékezni fog, hogy az több osztályok által tárgyaltatott, a központi osztálynak benyujtatott és jelenleg is itt kinyomatva köztünk van. Ennélfogva én részemről nem óhajtom, hogy kinyomassék, hanem, hogy a tárgyalás rögtön megkezdessék. Deák FerenCZ: Az általam most beadott javaslat némely pontokban lényegesen különbözik attól,a mi ujabb szövegezés neve alatt ki volt osztva. Magokban ezen szakaszokban is, a melyeknek érdemleges tartalma átvétetett, a szerkezetben változtatások vannak, a melyek talán lényegeseknek tekinthetők. Abban a szövegezésben mindjárt elkezdjük az első szakaszt s igy tovább mindenütt praecise rendelkezünk, mintha most alkotnánk először törvényt e tárgyban; ebben a szövegben pedig azok, a mik már fönállnak, mint tények hozatnak föl az elő beszédben vagyis a bevezetésben; és igen sokaknak aggodalmát, a kik attól tarthattak, hogy ha ugy egyenesen mint uj törvényjavaslatot terjesztjük ide, talán kétségbe látszanának vonni, hogy azok már törvények, ezen változtatás el fogja enyésztetni. A másik lényeges pont az, hogy én ezen uj szerkezetben a megyei ügykezelésre nézve elfogadtam a központi bizottság javaslatát, melyet jobbnak tartottam minden előbbi magunk javaslatánál • a többi jobbára styláris változtatás. A végj szakasz Horvátországra nézve egészen uj. Én nem is adtam volna be külön indítványt, de attól tartottam, hogy a részletes tárgyalásnál akkor, midőn az 1-ső és 2-dik szakaszról lesz szó és én a 22-dikről beszélek, azt fogják mondani, hogy hiszen részletes tárgyalás alapjául el van