Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-291

72 CCXCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Szeptember 30. 1868.) első bekezdése ennélfogva ugy lesz szerkesztve, mint a miniszteri törvényjavaslat első része. A má­sodik bekezdést e szó : „szőlők" kihagyásával el­fogadja a t. ház ? (Elfogadjuk!) A 3-dik és 4-dik bekezdést,a 4-dikrészből e szót: ,,ilyen" kihagyva, szintén el méltóztatnak fogadni? {Elfogadjuk!) Ennélfogva a 16-dik szakasz egész terjedelmében a jelzett változtatásokkal elfogadtatott. Mihályi Péter jegyző (olvaisa a központi bizottsági szövegben v ) a 17. és 18-aik szakaszt, mely észrevétel nélkül eifogadtatik. Olvassa a 19-diket.) Ghyczy Kálmán: Nekem — de csak azon esetre, ha a t. ház azt méltóztatik határozni, hogy a választott bíróságok nem egyenkint a dézsma­köteles és dézsmatulajdonos közt, hanem egész vidékekre nézve állapítsák meg a szőlő váltság­összegét — a választott bíróság tagjai számára nézve lenne csekély észrevételem. De miután az a kérdés, hogy a szőlő váltságösszege mikép állapit­tassék meg: jelesül promontoriumonkint, vidéken­kint in concreto állapittassék-e meg? csak a 21-dik szakasznál fog tárgyaltatni: engedelmet kérek a háztól, hogy azon indítványomat, melyet a válasz­tott bíróság tagjainak számára nézve tenni akar­nék, akkor tehessem, midőn ez előleges kérdés el lesz döntve. Szükségesnek tartottam ezt megemlí­teni azért, mert itt e szakaszban márki van mondva, hogy mindenik fél minden esetre csak egy bírót választana, én pedig azon esetre, ha nagyobb vi­dékre terjedne a választott biróság hatósága, óhaj­tom, hogy legalább két bírót választhasson min­denik fél; de ezt majd a 21-dik szakasz iránt ho­zandó határozat folytán fogom tenni. (Helyeslés.) Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvény­javaslat 20-dik szakaszát, melyre nem esik észrevétel. Olvassa a 21-diket.) KacskOVÍCS Igllácz : Ezen szakasznál mél­tóztassanak figyelembe venni azon pótszakaszt, melyet a 3-dik szakasznál előadtam. (Felolvassa.) Mihályi Péter jegyző (újra felöl vassá a Kacslovics Ignácz indítványozta nj szakaszt.) SomSSich Pál: Megvallom, én is ugy értet­tem, mert practiee alig lehet másképen, hogy a szőlő után községenkint kiszámittatik a jövedelem ; jutnak megfelelő tőke az után individualiter kivette­tik azon promontoriumra, azon classificatio szerint, a minta hegyek jobbak, vagy rcszabbak: mert ha minden egyes félnek a bírákkal kellene érintkez­nie, nagyon hosszadalmas lenne az eljárás. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: En el nem fogadhatom ezen módositványt, mert ez azon alapelvekbe ütközik, melyek már a 2-dik és 3-dik szakaszban ki vannak mondva. Itt hivatkozás történik a talaj minőségére. ) Lásd az Irományuk 822-dik számát j termő képességére, stb. Bocsánatot kérek, nem a föld értékét és minőségét veszszük alapul; hanem az évi tartozásokat; tehát csak ezek erualásáról van szó. Ez az első ok, a miért a módositványt el nem fogadhatom. A másik pedig az, mert ugyanazon promon­toriumban is a tartozás igen különböző lehet, mert nem mindenütt adnak dézsmát, vagy kilenczedet vagy ötödöt ; hanem adnak hegyvámot; a hegy­vám pedig sokkal kisebb lehet néhol ugyanazon promontoriumon, mint az 5-öd vagy kilenczed; ezen médositvány szerint pedig az egész hegység­ben egyszerre állapíttatnék meg a tartozás évi mennyisége. Ez teljes lehetetlen ott, hol az egyes, szőlőbirtokosok szerződései különbözők. A mit Somssich Pál képviselőtársam mondott: a kiküldött biztosnak módja lesz arra oly promon­toriumokban, hol ugyanazon évi tartozások voltak mind minőt égre, mind mennyiségre nézve, pl. a dézsma vagy kilenczed ; ott a kiküldött biztos úgyis az összes érdekelteket össze fogja hívni és azokkal együttesen tárgyalni a tartozások megváltását. Bízzuk ezt — a nélkül, hogy a törvényben erről különösen rendelkeznénk — az illető biztosokra és azon utasításra, melyet a minisztérium a biztosok számára ki fog dolgozni, hogy oly promontoriu­mokban, hol az egyes szőlőkre nézve különböző természetű tartozások voltak, minden esetre min­den egyes szőlőbirtokossal külön kell a megvál­tási müveletet végig tárgyalni. Ennélfogva a beadott módositványt el nem fogadhatom. BÓniS Sámuel: T. képviselőház ! Én ré­szemről megvallom, a váltságdíj alapját a jövede­lemre magam részéről nem fektettem volna; de miután a ház e tekintetben már határozott, és azt határozta, hogy minden tulajdonosnak jövedelme téríttessék meg a megváltás által, Kacskovics bará­tom indítványát el nem fogadhatom, mert ez töké­letesen megsemmisítené azon alapot, melyre a ház határozatát alapította. (Helyeslés.) így például egy promontoriumot két vagy több földbirtokos bír, s az egyiknek szerencsésebb fekvésű szőlei vannak, mint a másiknak, s jövedelműk tetemesen külön­bözik, habár kiterjedése a szőlőknek egyforma lett volna is: igy, ha az egész szőlőcomplexum vétetnék föl és aránylag osztatnék fel a váltság­díj, akkor nem jövedelme váltatnék meg; ő keve­sebb váltságdijt kapna; s akkor azon elv sértetnék meg, melyre a képviselői áz határozatát alapitotta. Ebben tehát tökéletesen egyetértek az igazságügy­miniszterrel, s el nem fogadom a módositványt. Nyáry Pál : A mint én a törvény ezen sza­kaszát értem, nem is hiszem, hogy lehető volna a becslésnek és a tőketartozás megállapításának kivitele máskép, mint ha egész promontorium in

Next

/
Thumbnails
Contents