Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-291

70 CCXC1. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Szeptember 30. 1868.) eddig szabad egyezkedés által állapitották meg a váltsági összeget, nem rekesztheti ki abból. Halmosy Endre: T. ház ! Az átalános tárgyalás alkalmával e törvényjavaslatnak több jó oldala kiemeltetett; azonban egy nem említtetett föl, tudniillik: a benne elfogadott közvetitési rendszer a váltságösszegek befizetésénél. Ezen törvényjavaslatnak nem az a czélja, hogy az eddigi természetbeli szolgálmányokat készpénzbeli fizetményekké átváltoztassuk; hanem az, hogy a földtulajdonos és a szolgálmányra kötelezett közti kötelék végkép megszüntessék; ezen czél pedig teljesen csak a közvetitési rendszer által éretik el: csak ezen rendszer elfogadása mellett fog azon kötelék végkép megszüntttni, és egyrészről a földtulajdonos nem kényszerül előbbi alattvalóját folyton végrehajtással zaklatni, más részről a kötelezett a földtulajdonostól továbbá függni nem fog; különben az előbbi hűbéres viszony helyébe a sokkal szigorúbb és károsabb kötelezettségi viszonyt helyezzük. Ezen közvetítés már e század harmadik tizedében egész Németországban elfog adtatott, és a megváltási ügylet legüdvösebb és leghumánusabb közvetítőjének átalánosan elismertetik. Ezen közvetitési rendszert elfogadtuk azokra nézve, a kik jövőre e törvény alapján fogják magokat megváltani; azokat azonban, a kik a lefolyt szomorú korszak alatt békeszeretőleg egyességre léptek, a kik nem nyakoskodtak, nem makranczoskodtak, a kik önként iparkodtak ezen köteléket megszüntetni, azokat ezen humánus rendszer kedvezményében teljesen ne részesítsük ? Hiszen ezen szerződések az országbírói értekezlet által elfogadott úrbéri pátensek uralma alatt jöttek létre, a kötelezettek a közvetítést magoknak ki nem kötötték, mert az úrbéri kárpótlásról szóló rendelet 14-dik szakasza ugyanazt kilátásba helyezte; azonban semmiféle intézkedés nem történt eddigelé; és ezen kötelezetteket azért, mert ezen törvény még csak most, és nem 1861-ben hozatott meg, ezen kedvezménytől elüssük és őket e végett büntessük ? De, kérdem, vajon a törvényjavaslat 16. szakaszának a központi bizottság által javaslott szerkezete megfelel e valamely átalánosan érzett közszükségletnek? Tisztelt ház! A mélyen tisztelt igazságügyül niszter úr ezen szakasz mellett melegen felszólalt és kiemelte, hogy ezen szakasznak ilyképeni szerkezete a földes uraknak is hasznos, és hogy azok nagyobb része igénybe fogja venni; én magam részéről, csak saját megyém , azaz Sopron megye viszonyait kérem tekintetbe vétetni. Ugyanis a lefolyt korszak alatt különféle befolyások mellett e megye felvidéke szorgalmas községeinek legnagyobb része terhes váltsági szerződéseket kötött; ezen szerződésekben átalánosan az egyetemleges lekötelezés köttetett ki; sok község váltságtartozása 150 ezer írtra is rug; ezen egyetemleges kötelezésnek azon szomorú eredménye ló'n, hogy az, a ki akarna, és a ki képes is lenne, nem mer fizetni, mert ha tartozását egészen kifizeti is, a többieknek tartozásaiért szintén köteles kezeskedni, s a kötelezettségi kötelék alól nem menekülhet; ezen összegek sok helyütt az egyes földekre egyetemleg ba is kebeleztetnek, és igy ezek hitelképességét végkép megszüntetik; természetes következménye, hogy a hátralékok hallatlan összegekre rúgnak, s hogy a községek fél megyénkint folytonos költséges végrehajtás alatt állanak, és egész dűlők s községi határok árverésre bocsáttatnak, mely viszony mellett a községeknek tönkrejutása elkerülhetlen. Ezen egyetemlegesség káros hatásait Sopron megye közönsége egy, az igazságügyi minisztériumhoz fölterjesztett meleg feliratában kiemelte és annak megszüntetését sürgette. Ezen bajokat megszünteti a 16. szakasz mostani; szerkezete, mert a közvetítés kedvezményét az ilyes községekre is kiterjeszti, és pedig olykép, hogy a község maga is kérhesse ; holott, ha a földes úr beleegyezése is szükséges, a bajon teljesen nem segitnénk: mert elismerem, hogy a földes úr jó szívvel viseltetik előbbi alattvalói irányában; azonban ő mindig nem rendelkezhetik szabadon, és félek, hogy némely uradalmi ügyész, a mint tapasztaljuk, a beleegyezés dijául a már meglevő terhek fölemelését köti ki, és igy a községek nyomasztó kényszerhelyzetét kiaknázza. A közvetitési rendszer a földtulajdonos és kötelezett közti súrlódásokat végkép eltörli mindkét fél érdekében és mindkét fél hasznára, és minthogy nem egyes községek , hanem Sopron, Mosony, Győr, Vas, de egyéb megyék számtalan községei érdekelvék, és ezek szomorú sorsa a törvényhozás gondoskodását megérdemli, bátorkodom a tisztelt háznak a törvényjavaslat ezen, a központi bizottságban jól megvitatott és megfontolt szakaszát meleg pártfogásába ajánlani. Tokody ÁgOStOn: T. ház! Jelenben alkotás alatt levő, a szőlők utáni tartozások megváltás melletti végkép megszüntetése iránti törvénynek kétségkívül azon czélja van, hogy a gazdálkodás ezen ága nyűgeiből s bilincseiből fölszabadittassék, s igy a szőlőszet föl virágozzék ; igen, de ott, hol a földtulajdonosok és dézsmakötelezettek a törvény lassú intézkedését be nem várva, egymás között válíságszerzödéseket már kötöttének , a most alkotás alatti törvény czéljának elérhetése a szerződés kötésekor már előkészíttetett: mert a dézsma vagy hegyvámadás ott tényleg megszüntetett, s igy semmi ok sem forog fen, magasb állami szempontokból tekintve a tárgyat, arra nézve, hogy a