Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-291

CCXCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Szeptember 30. 1868.) 67 fizetni ? Számos szőlő lett az országban ezen törvény alkotása előtt megváltva, és igy igazságos, hogy a törvény azon jótékonysága, mely ajő%őre adatik meg, ezekre is kiterjesztessék, és hogy ez e törvényben határozott kifejezést nyerjen. Ennélfogva bátor vagyok indítványozni, hogy a „mentesség" szó után tétessék : „ingyen beigtatását azonnal kérhetik." (/vlkiáltások; -Óij-, bélyeg és illeték nélkül!) Elfogadom azt is. Mihályi Péter jegyző (olvassa Ghyczy Ignácz módositványát, mely elfogadtatik ; aztán olvassa a^íQ-ik szakaszt.) Inkey József: Atalános törvényes axióma, hogy „pactum paciscentibus legem ponit;" és ezt igényli az, hogy jogérvényességre emelt szerződéseknél mindkét léinek beleegyezése szükséges arra, hogy az vagy megváltoztassák vagy megszüntessék. Minthogy pedig ezen töryényjavaslat 16-dik szakaszában ez csak egyoldalulag tétetik meg, azon oknál fogva nem szeretném, hogy ez praecedensként szolgáljon jövőre is arra nézve, hogy a szabad szerződések ez által korlátoltassanak. Kérem tehát a házat, hogy e 16-ik szakasz helye't eredeti szövegét a miniszteri törvényjavaslatnak méltóztassék elfogadni. (Maradjon !) Horvát Boldizsár igazságügj miniszter: Ha a t. ház elfogadja a szerkezetet, a mint van, akkor nem szólok, nem akarván az időt vesztegetni. (Elfogadjuk!) Különben az indítvány ellen föl kellene szólalnom. Deák FerenCZ: Részemről ezen 16-ik szakasznak tartalmát nem fogadom el, t. i. nem fogadom el azt, hogy az egyik félnek álljon jogában, az átváltoztatást követelni; hanem azt óhajtom, hogy, „ha mindkét fél kívánja." Vegyük fel g akorlati szempontból. Megkötötték a szerződést a föld tulajdonosa és a szőlőbirtokosok egyesekkel, mert olyanok is vannak, vagy egész községekkel, mert olyanok is léteznek; most ezen törvény szerint az egyik félnek a másik beleegyezése nélkül joga van ezen szerződést nem a fizetendő összegre, mert gondolom, ez ugy sem értetik alatta, hanem a fizetés módjára nézve megváltoztatni. A szerződés határozott, világos. Lehet, hogy a fizetés módja egyikre nézve kedvező, a másikra nézve terhes, vagy megfordítva. Ezen szerződést, ezen egyezséget egyik lényeges pontjában, mihez bizonyosan tartozik a fizetési mód is, megváltoztatni, azt hiszem, nem igen czélszerü és nem is hasznos. Lehet, hogy a szerződésben az van kikötve, hogy a szőlőbirtokos tartozik két év alatt lefizetni az összeget. Ezt meg akarják változtatni. A tulajdonos kényszeríttethetik a hegyvámot, vagy a szőlőadózást teljesitők részéről, hogy menjen át ezen megváltoztatás, ugy, hogy az papirt kap. Igen, de azt mondhatja a földtulajdonos, hogy : „Én ugyan két esztendő alatt kapnám meg a váltságösszeget, de kétségtelenül teljes értékben; abban pedig nem vagyok bizonyos, hogy azon papir,melyet most kapok, teljes értékű lesz-e ?" Itt tehát oly valamire kényszeritjük a földtulajdonost, mire a szerződés világos megkötésének ellenére beleegyezése nélkül nem igen volna jogunk őt kényszeríteni. Más helyütt a szerződésben bizonyos évi fiztések lehetnek kötelezve. Már most a földes úr a szerződést ezen törvényt szerint meg akarja változtatni. Igaz, hogy a váltságkötelezettek ezen törvény szerint 22 év alatt tartoznak lefizetni a váltságösszeget; de meglehet, hogy azoknak van oly szerződésök, mely szerint 25 esztendő alatt apró részletekben fizették volna le a váltságösszeget , s nem fizettek volna kezelési költséget, mi mégis az egésznél fél százalékot tesz. Az egyik részre tehát egy esetben, a másik részre másik esetben nem igazságos, hogy az egyik fél kényszerithesse a másikat a már megkötött szerződés valamely lényeges pontjának megváltoztatására. Egyik esetben az egyiknek, a másik esetben a másiknak válik belőle kára. Miért forgassunk fel Ily szerződéseket? Igen, ha mind a két fél igénybe akarja venni az állam segélyét, akkor nincs kifogásom ellene, hogy a szerződés megváltoztattassék; (Helyeslés) de ha nem akarja mind a két fél, hanem csak az egyik, akkor nem tartom igazságosnak, hogy a másik fél kényszeríttethessék szerződésétől elállani. (Helyeslés) Horvát Boldizsár igazságügyér . Tiszt. ház ! Lehetetlen azon meggyőződésemet eltitkolnom, hogy ha czélt akarunk érni, azt csak ezen szövegezés által érhetjük el. A törvényhozásnak legnagyobb feladata e kérdésben az , hogy a viszonynak a földes úr és váltságkötelezett közt végét szakítsa, és épen azért állítja oda az állam közvetítését. A szerződés lényegére nézve nem történik semmi változtatás, a felek jogai teljesen fenmaradnak ; csupán csak a váltságtartozás törlesztési módjára nézve történik az átváltoztatás; és itt vajon történik-e valamely praejudicium bármely félre nézve ? Vegyük pl. legelsőbben a földes urat. A földes úr megkapja jelzálogos kötvényekben az öszszes tartozást, és pedig nem csak a tőkére., hanem a hátralevő kamatokra nézve is. Ezen jelzálogos kötvények ellen lehet ugyan azon kifogást tenni, hogy azoknem fognak eladathatni teljes név szerinti értékök szerint, hanem az árkelet ingadozásának lesznek alávetve ; de, tisztelt ház, soha sem szabad felednünk, hogy a mit a földtulajdonos a váltságkötelezettől talán tiz, tizenkét év múlva kapott