Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-291

i% CCXCÍ. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Szeptember 30. 1868.) nyék fel vannak függesztve. A törvények felfüggesztésének csak ostromállapotban van helye, itt pedig esak kir. biztos küldetik ki, mert ostromállapot néhány rabló banda miatt nevetséges volna. Mivel tehát ugy vagyok meggyőződve, hogy a miniszter úr maga is igy értette, a közönség és az illető megyék megnyugtatásául czélszerünek vélném, ha a miniszter úr ezt pótló utasitásban kijelentené. (Közhelyeslés.) Ghyczy Kálmán: Én e rendszabályokat átalában részemről is igen szükségeseknek tartom, és miután csak most vagyok értesülve azokról, mik a „Közlönye-ben foglaltatnak, azok folytán, miket Pest belváros érdemes képviselője előterjesztett, azon véleményemet vagyok bátor kijelenteni, hogy nézetem szerint a kir. biztosnak birói hatalmat tulajdonítani nem lehet, hanem azt hiszem, a correct eljárás az volna, hogy minden oly esetekben, melyekben vétkes hanyagságot vagy rendeletei elleni ellenszegülést tapasztal a biztos, az illetőket megfenyités végett az illető törvényhatóságnak adja át, és ez által rendes bírósági utón eszközöltesse a megfenyitést. Én részemről igy óhajtanám a felvilágosítást a törvényhatóságokhoz intéztetni. Wenckheim Béla b. belügyér: Minden félreértés elkerülése végett ily értelemben mind az illető törvényhatóságoknak, mind az illető kir. biztosnakpótutasitást fog a minisztérium aám.(Átalános helyeslés.) A megbeszélés ekkép is történt, mert bizonyos rendőri szabályokat kellett neki adnom. Ezeknek áthágói a rendes közegeknek lesznek átadandók és ezek által megfenyitendők, a mit, minden félreértés elkerülése végett, mind a királyi biztossal, mind a hatóságokkal tudatni fogok. Elnök: Ha a belügyminiszter úr jelentését Írásban is beadja, az a pénzügyi bizottsághoz íog utasíttatni. Az 1868-ki államköltségvetésről szóló törvény kihirdetéséről szóló jegyzőkönyvi kivonat fog hitelesíttetni, hogy az a mélt. főrendekkel azonnal közöltessék. Mihályi Péter jegyző (olvassa a jegyzőkönyv illető pontját?) Elnök: : Nincs ellenészrevétel ? (Szünet múlva:) Hitelesítve van. Nem tudom, kivánja-e a t. ház aszőlődézsma megváltásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását folytatni, vagy pedig előbb a 25-ös bizottság tagjaira szavazni? (Szavazzunk!) Méltóztassanak tehát a szavazatokat beadni. DimitrleviCS MilOS jegyző (olvassa a képviselők névsorát, kik egyenkint be adják szavazataikat.) Elnök: A szavazatokat a jegyző urak összeszámítván, az eredmény annak idejében a ház tudomására juttatik. Napirendben van a szőlőbirtok után járó tartozások megváltásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Következik pedig a 4-ik szakasz. KaCSkOViCS IgnáCZ: T. ház! A 3-ik szakaszban megállapittatván azon módozatok, miképen legyenek az évi tartozások s annak megfelelő tőkeösszegek kiszámítva, ezen szakaszban nélkülözök egy eszmét, mely a megváltás keresztül vitelét nagyon megkönnyítené, s a lehető igazságtalanságokat, a melyek az egyénenkinti kiszámításoknál szükségképen felmerülnifognakjóvátenné,kiegyenlitené. Ennélfogva van szerencsém pótszakaszt ajánlani, melynek az lenne a ezélja,hogy az egyes promontoriumok , hegységek nem egyénenkint, hanem a hol a talaj termő képessége egyenlő' , a kiszámítás átlag történjék, a mint ez a gyakorlatban valósággal igy is történt. Azon kerület, melyet képviselni szerencsém van, azon helyzetben van, hogy már egy harmada meg van váltva a szőlőknek, és ha azon reményt nem táplálnák sokan, melyet abból merítettek, hogy 1848-ban a ház kimondván a szőlodézsma megszüntetését, azt hitték, hogy épen ugy, mint az urbériséget, a szőlődézsmát is ingyen fogja az ország megváltani, már nagyobb része meg volna váltva. Epén ezen megváltásoknál nyert tapasztalások nyomán vagyok bátor figyelmeztetni a házat arra, hogy ha egyénenkint történik a megváltás : a legszorgalmasabb. legmunkásabb és legtöbb dézsmát adók igen meg lesznek terhelve, míg azok, kik hanyagok, jutalmazva lesznek azok szorgalmú ellenére. Én tehát a következő pótszakaszt vagyok bátor ajánlani. (Olcassa:) „Nehogy az egyénenkinti megváltás által a szorgalom suj'va és a hanyagság jutalmazva legyen, a megváltási összegek kiszámítása s megállapítása hegységenkínt történik akkép, hogy minden hegység, figyelve a fekvés, talajminőség, termőképesség, s egyéb helyi előnyökre, osztályoztatik s az évi közép tartozás osztályonkint s holdankint felosztatván, állapittatik meg a váltság összege." Kérdést sem szenved, hogy ha ezen eumulativ rendszabály a törvényben nyomra nem talál, az lesz az eredmény, hogy az egyénenkinti felvevést nagyon meg fogja nehezitni, hosszadalmassá és sokszor igazságtalanná tenni. Igy azonban a gyakorlat maga mutatta meg, miképen kell osztályozni, mert valóban számos hegyeken, melyek megyénkben megváltattak, akkép jártak el, hogy az illető szőlőtulajdonos kiszámitván átlagban, mennyi volt jövedelme, az volt az alku alapja. A helységek az alkut megkötvén, magok osztályozták, hogy ezen vagy azon hegység fekvése mostohább, roszabb, kevésbbé kedvező, tehát a 2-ik, 3-ik osztályba jő, a kedvezőbbet pedig az 1-ső osztályba sorozták, s e szerint állapították meg a kulcsot, mely szerint az