Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-290

58 CCXC. ORSZÁGOS Ü 3. (Szeptember 29. 1868.) mumot óhajt a hegyaljai szőlőkre niegállapittatni. Én noha elismerem a hegyaljai terméknek döntő erejét; de azt hiszem, hogy mindamellett Speciális kivételt a Hegyalja nem igényelhet, hogy a hegy­aljai szőlőknek megváltására egy egészen ellenté­tes kulcs álíapittassék meg a törvényben. Lehet­nek igen méltányos észrevételeik a hegyaljai szőlő­birtokosoknak , de arra lehet reflectálni a 3-dik szakaszban; hogy azonban ellentétes elvet kellene felállítani, ebbe a kormány részéről nem egyezhe­tem bele. A mi Halász képviselő úr indítványát illeti, hogy a föld értéke vétessék alapul: arra nézve ujabb ellenészrevételeimet felesleges elmondanom, mert a ház többsége már határozott. Emiitette még képviselőtársam, mintegy vi­szonzásul előbbi észrevételemre, hogy a szőlő­szolgálmányok szintén az úrbéri szlogálmányok sorába tartoznak, s hivatkozott az 1848-diki tör­vényre. Igaz, az 1848-diki törvény nem csak az urbériséget törülte el, hanem az urbért pótló szer­ződések tartozásait is eltörölte; de a mi egyszer ur­bért pótló szerződés, az azon szerződés által telje­sen úrbérivé vált. Hogy pedig ily szőlőket soha­sem tekintett a törvényhozás úrbéri természetüek­nek, kitűnik az 1868-diki képviselőházi határozat­ból, mert ha az 1848-diki törvény azt igy értette volna, akkor nem lett volna szükség a szept. 16­dikai határozatra. Ugy hiszem, itt minden más érv fölösleges. Ujabban is kérem a t. házat, méltóztassék magát az elvet, melyet a 2-dik szakasz kifejez, el­fogadni , és azután, ha talán azon vidékeken tör­tént megváltásokra reflectálni akar a tisztelt ház, ezt a 3-dik szakaszban kifejezni; de magát a máso­dik szakaszt, és az abban foglalt elvet méltóztas­sanak tisztán megtartani, nem pedig ellentétes el­veket bele foglalni. (Helyeslés.) Zsedényi Ede: Hiszen épen a 3-dik szakasz­ra tette Deák képviselő úr indítványát. A 2-dik szakasz megmaradt, most tehát már a 3-dik sza­kaszt tárgyaljuk. (Zaj.) Horvát Boldizsár igazságügy miniszter: Tárgyaltatott a második szakasz és ezen második szakasz tárgyalásánál adattak be ezsn módositvá­nyok. Arra jegyezte meg igen helyesen Deák Ferencz képviselő úr, hogy talán ezen módositvá­nyok tárgyalása inkább volna helyén a 3-dik sza­kasznál , hol magam j-észéről is beleegyezném, hogy az előadott fogalmazás fölvétessék; de a2-ik szakasz fölött a t. ház még nem határozott: min­denekelőtt tehát ezen szakaszra kellene szavazni. Elnök: A 2-dik szakaszt Deák Ferencz kép­viselő úr módositványa értelmében elfogadja-e a t. ház? Azon képviselők, kik elfogadják, szíves­kedjenek felállni. [Megtörténik) A 2 dik szakaszt tak. Ez áll e szóig: „az úrbér;" de ez után az mondatik: „az azt pótló szerződések," és eresz­ben igazat adok Lónyay Gábor képviselőtár­samnak. Zsarnay Imre: Elállok a szótól. Vecsey-Oláh Károly: Legyen szabad ne­kem, mint első módositványt tevőnek, még egyszer szólanom. {Még mások is akarnak! Vukovicsl) Vukovics Sebő : Nekem nincs semmi kifo­gásom ezen szakaszban kijelentett elv ellen, hogy t. i. a kezelési költségek fejében vonassék le egy hatodrész a megállapított értékből. Hanem csak arra nézve teszek észrevételt, miként az ki van fejezve a szakaszban, hogy az évi tartozás megál­lapított értékének húszszoros összege képezi a meg­váltási tőkét. Már most ha valamit értéknek ve­szünk, ezalatt értjük: mennyit kap az valósággal, a kit illet, p. o. ha valakinek dézsmája van, és tiszta jövedelem gyanánt vett 100 frtot, ez az ér­ték ; tehát itt, ugy látszik, nem az értetik az első megérintésnél, a hol az mondatik, hogy az évi tar­tozás húszszoros értéke képezi a megváltási össze­get. Itt lehetetlen, hogy értessék a tiszta érték, mert ha a tiszta értéket érteném, nem lehetne hozzátenni, hogy abból vonassék le kezelési költ­ség fejében egy hatod rész, mert kétségkivül ezt a bruttó-jövedelemből kellene levonni; tehát akár­mily szóval, de ki kellene fejezni, hogy itt a bruttó­jövedelemből vonatik le a hatodrész kezelés- és beszedési költségek fejében. Mert avval valóban igazságtalanság és illusió történnék , hogy ha egyszer megállapittatnék tiszta értéke a jövede­lemnek, és akkor vonatnék le egy hatodrész ke­zelés és beszedési költségek fejében. Horvát Boldizsár igazságügyér: Néze­tem szerint a 2-dik szakasz szövegezésének csak­ugyan ugy kell maradni, mint jelenleg van: mert szól átalában. s kimondja azon elvet, hogy az évi tartozás húszszoros összege képezi a váltsági ösz­szeget, melyből azonban beszedés és kezelési költ­ségek fejében egy hatodrész levonatik. Hogy azon évi tartozás hogyan számittatik ki, hogyan állapit­tatik meg, arról a 3-dik szakasz szól, és kimondja, hogy alapul nem egy év vétetik fel, hanem tiz év­nek átlaga. Épen azért van értelme a 2-dik sza­kaszban ezen szómik: „értékének." Miért? Mert nem egy évi tartozásból, hanem a tartozás 10 évi átlagából számittatik ki az érték. Különben a tett indítványokra nekem rövi­den csak az az észrevételem van, hogy ezen indít­ványokból Nyáry képviselő úr indítványa inkább a 3-dik szakaszra vonatkozik, mint a 2-dikra, s azért jobb volna azt ott tárgyalni. A 2-dik szakasz lényegét két indítvány tá­madja neg: Vecsey és Halász módositványa. Vecsey úr indítványa egy maximumot és mini-

Next

/
Thumbnails
Contents