Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-290
52 CCXC. OESZÁGOS ÜLÉS. (Szeptember 29. 1868.) kező-e, hogy az egyik, ki szőlője körül évenkint mind a 11 munkát hiven végzi, költségét, fáradságát, gondját több száz forintig az oly kétes gazdálkodásnál, mint a szőlő, lottériára teszi, minél jobb dajkája a szőlőnek, annál több dézsmával büntettessék ? míg a hanyag szomszéd a parlagon hagyott szőlőben levő fák gyümölcsét, s az aljában szántás után termő burgonyát vagy kukoriczát ingyen szedi le, s rövidlátó kaján indulattal csak azért sern miveli szőlőjét, hogy a földes ur annak terményében, az ő irigy gondolata szerint, érdemetlenül ne részesüljön? Igazságtalan és káros a dézsma, mert az ipart sújtja, mert a nemzeti gazdaság haladásánál bilincs, mely azt megköti. S épen azért, mivel ily igazságtalan adóztatás neme a dézsma, rég idő óta közóhajtás volt annak eltörlése, s épen azért tette annak megszüntetését a jelen törvényhozás feladatává előttünk fekvő törvényjavaslatával lelkiismeretes, bölcs vezérünk, Deák Ferencz, hogy ne legyen többé oly közös birtok hazánkban, melyen az érdekelt felek mindig ellenséges indulattal találkoznak, melynél a hanyag szőlőtulajdonos a földbirtokost földje jövedelméből teljesen kijátszhatja, melynél viszont a földes úr a szőlősgazdát szorgalma mértékéhez emelt adóval büntetheti ; ne legyen többé olyan közös földbirtok, melynek birtoklásánál gyakran az egymást ingerlő sátáni lélek is megjelen, midőn az egyik feladatul tűzi ki magának, hogy a tizedet vagy hetedet, sőt mint a bátorkeszi urodalomban Esztergom, s Hejczén Abauj megyében az ötödöt, e végre rendelt közegei által kizsarolja, s a gyümölcs és eredt szőlő javáért az egész hegyet föímezgerelje ; a másik minden igyekezetét megfeszítse, hogy a leleményes ész és fortély fegyvereivel terményét védje, s a dézsma elől saját vagyonát orozva elcsempészsze; ne legyen többé olyan közös birtok hazánkban, melynél egy véletlen még olyan jelenet szemlélésére is alkalmat nyújthatna, minőt a munkás méhek társaságában láthatunk , midőn t. i. a rajzási forradalom végeztével mézelni elkezdvén, legelébb is a heréket küszöbölik ki. Ismétlem: nincs igazságtalanabb haszonbérlet, mint a dézsma. De ha, a mint ezt az általam mondottakból látjuk, a dézsma igazságtalan; s ha épen azért, mivel igazságtalan, fen nem tartható ; ha a dézsmát épen azért a tisztelt ház átalános véleménye eltörlendőnek, s a dézsmát a földes urak részére méltányos kárpótlással megváltandónak elhatározza : bátorkodom kérdeni, lehet-e a szőlőföld felszabadítására hozandó törvényt ily igazságtalan alapra, magára a dézsmára fektetni ? Azt mondják törvénytudóink, hogy igenis lehet, sőt kell a jog alapján. Én pedig azt mondom,, hogyj igazságtalan a 1 apón a jog sem állhat meg. Ugyanazért én magát a földet, melyen a szőlő fekszik, meghatározandó osztályzati érték szerint ajánlom a megváltási összeg alapjául, kivetési kulcsul pedig a föld minőségét. Azt hiszem, ez "tesz legkönnyebb módja a kártalanítási vagy kisajátítási összeg kiszámításának. Bezerédj László: Nekem szintén a törvényjavaslat czimére van észrevételem. Fölfogásom szerint e czim : „a szőlők megváltásáról" nem felel meg azon eszmének, mely a törvényjavaslatban rejlik. Méltóztattak elvül kimondani, hogy nem a szőlőbirtok jön váltság alá, hanem azon tartozás, melyet a birtokos a szőlőtől fizet; már pedig ha ezen rübrum megtartatnék, ezzel a törvényjavaslat tartalmának megfelelőnek kellene lenni, és a földnek, mely a szőlőbirtokot képezi, alapul vétetni. Méltóztassanak tehát a czimetugy megváltoztatni, hogy: „a szőlőbirtok után járó tartozmány ok megváltása." Azon tartozás, mely a szőlőbirtok után jár. az legyen tárgya a megváltásnak; különben e czim ellenkezésbe jön azon elvvel, melyet az átalános tárgyalás alkalmával méltóztattak kifejezni. Besze JánOS : Én is azt akartam mondani, a mit t. Bezerédj László képviselő úr mondott, mert ez a czim: „a szőlők megváltása" nem tükrözi vissza hűségesen, miről a törvény szól: mert a törvény nem a szőlőt rendeli megváltatni: mert a szőlő ugy is annak tulajdona, ki a földes úr földjén a szőlőket plántálja. Czélszerübbnek és igazságosabbnak látom ezt a czimet: „a szőlőbirtok után járó tartozás megváltásáról." Ez felel meg hűségesen annak, a miről a törvény szól. Vadnay LajOS: Magamis abban a nézetben vagyok, hogy e czim ugy, a mint igy áll: „aszőlők megváltásáról" tökéletesen nem felel meg ; hanem abban a véleményben sem lehetek, melyet Bezerédj László és Besze János képviselő urak mondottak: mert itt nem csak tartozások megváltásáról van szó, hanem mi oly czimet akarunk, melynek folytán tulajdoukép a tartozás megváltása következtében az illető tulajdont szerez magának ; ha pedig csak tartozások megváltásáról van szó, ez kizárhatja a tulajdon eszméjét. Én tehát oly czimet akarok, melyben egyszersmind némileg implicite benne legyen az. hogy a tulajdon van általa megváltva. A törvény czime nem szólhat a szőlők megváltásáról, mert a szőlők megváltásában a majorsági földek is benne foglaltathatnának, ez pedig nem esik az alá. Oly czimet akarok, melyben kifejeztessék, mi váltatik meg valósággal és mi ennek czélja; ezt pedig nézetem szerint elérjük, ha ezt a czimet alkalmazzuk: „a dézsmás szőlők megváltásáról."
